Személyesen rántotta meg Zelenszkij pórázát Donald Trump?

A közelmúltban néhány nap alatt talán soha nem látott mélypontra zuhant Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszonya. Az egész talán azzal kezdődött, hogy október elején egy új tűzszüneti, illetve békejavaslatról kezdtek tárgyalni az amerikaiak a szembenálló felekkel, majd derült égből villámcsapásként Trump október 9-én nagy sikerként bejelentette, hogy a háború eleje óta fennálló amerikai szankciókat enyhítve orosz dízelt fog vásárolni az Egyesült Államok (még ha valójában csak elenyésző mennyiséget is a fogyasztásához képest).

Október 11-én az amerikai elnök újabb nagy bejelentést tett: Oroszország és Ukrajna megállapodott, hogy energetikai tűzszünetet kötöttek, azaz nem támadják tovább egymás energetikai létesítményeit. Ez nagy fordulat lett volna a háborúban – csak éppen mindkét fél nagyjából azt közölte, hogy erről most hallanak először. Később Trump maga is azt mondta, hogy azért volt tűzszünet, „mert én azt mondtam”.

Az ukránok mindenesetre néhány napra valóban felfüggesztették az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, hogy aztán – miután az oroszok ott folytatták Ukrajna bombázását, ahol abba sem hagyták – október 15-én újra csapást mérjenek a rjazanyi orosz finomítóra, és ezzel hivatalosan is összeomlott a soha nem volt tűzszünet.

Közben Trump és Zelenszkij egyre keményebb dolgokat mondott egymásról: az ukrán elnök Ukrajna elárulásaként értékelte a dízelüzletet, amelyet Putyinnak adott „születésnapi ajándék”-nak nevezett. A Financial Timesnak adott múlt hét végi interjúban pedig olyasmiket mondott, hogy Trump szereti az önkényurakat. Trump pedig először arról beszélt, hogy Zelenszkij a béke akadálya, majd arra utalt, hogy elnökválasztást kellene kiírni Ukrajnában, mert Zelenszkij nem megfelelő vezető.

A legtöbb elemző szerint nyilvánvaló, hogy az események ilyen fordulata leginkább arra vezethető vissza, hogy Trump népszerűségét – és a közelgő, novemberi félidős választási esélyeit – nagyon komolyan rontja a magas üzemanyagár. Az elnök viszont ahelyett, hogy elismerné, hogy ez nagyon nagy részt az általa indított és lezárni nem tudott iráni háború következménye, megpróbálja a felelősséget Zelenszkijre és Ukrajnára tolni.

Elvágták őket

A háttérben azonban a szócsatánál súlyosabb, sok emberéletet követelő lépések is történtek. Az ukránok először azt állították, hogy az Egyesült Államok október 12-én nem értesítette őket előre a Kijevre kilőtt orosz ballisztikus rakéták indításáról. Ez néhány percnyi plusz felkészülési lehetőséget biztosított volna az ukrán légvédelemnek és a lakosságnak is: míg az ukrán radarok gyakorlatilag csak másodpercekkel a becsapódás előtt képesek érzékelni a rakétákat, az amerikai, rakétaindításokat észlelő műholdas rendszerek már kilövéskor. Amerikai részről tagadták, hogy a hírszerzési információk megosztását felfüggesztették volna.

Még zavarosabb a helyzet viszont az ukránok a Starlink-rendszerhez, illetve annak katonai változata, a Starshield-rendszerhez való hozzáférése tekintetében. Szerdán ukrán oldalról azt közölték, hogy a SpaceX korlátozta a hozzáférésüket a rendszerhez: egész pontosan minden olyan Starlink-terminált letiltottak a kapcsolódásról, amely 160 kilométer per óránál nagyobb sebességgel mozgott (azaz gyakorlatilag levágták onnan az ukrán drónokat). Ezen felül az egész rendszer használatát korlátozták, és az ukrán terminálok adatátviteli sebessége érezhetően lecsökkent.

De mit is jelent ez a gyakorlatban?

„Nagy hiba… Ez a döntés rengeteg emberveszteséget fog magával hozni”

– mondta Zelenszkij, és (ezúttal) biztosan nem túlzott. Ugyanis nem arról van szó, hogy mondjuk az olajfinomítók ellen bevetett ukrán drónok navigációját lehetetlenítette volna el a SpaceX – sőt, ezeket pont nem is érintette a korlátozás, ugyanis orosz területen nem a Starlink segítségével navigálnak az ukrán drónok.

Ugyanakkor a korlátozások ellehetetlenítették az ukrán elfogó- és kis, illetve közepes hatótávolságú öngyilkos drónok nagy részének a működését, valamint a frontvonalbeli egységek a parancsnokságokkal történő kommunikációja is jelentősen megnehezedett.

„Miután bejelentették, hogy gondok vannak a Starlink-kapcsolattal, azonnal valóban volt negatív hatása. Rögtön megéreztük”

– fogalmazott a Reutersnek egy ukrán tüzéregység katonája,  Hozzátette, hogy a főhadiszállással és a közvetlen parancsnoksággal is problémássá vált a kapcsolattartásuk.

Márpedig egy olyan csatamezőn, ahol a saját és az ellenséges egységek helyzetének pontos ismerete és az azonnali, gyors tüzérségi és dróncsapások képessége jelenleg a leginkább döntő faktor, ez nem egyszerű kommunikációs probléma, hanem szó szerint élet-halál kérdés.

Akárki is hozta tehát meg a döntést, hogy korlátozzák az ukránok hozzáférését a rendszerhez, számos ukrán katona - és az elfogódrónok ellehetetlenítése révén számos civil - halálos ítéletét mondta ki. (Igaz, egyben valószínűleg megmentette az ukrán dróncsapásoktól így megmenekülő orosz katonák életét.)

Mindenki tagad

Na de ki hozta meg a döntést? Elon Musk, a Starlinket működtető SpaceX vezére és főtulajdonosa az ügy kirobbanása után azt közölte, hogy az ukrán terminálok nem a katonai célokra nem engedélyezett használatú Starlinkhez, hanem a Starshieldhez kapcsolódnak (a kettő egyébként ugyanazokat a műholdakat használja, de az adatok utóbbi esetében külön, erősebb titkosítású csatornán futnak, illetve a Starshield lehetővé teszi például drónokon elhelyezett szenzorok integrációját is a rendszerbe.)

„A Starshield rendszerei az amerikai kormány tulajdonában és irányítása alatt vannak. Bármilyen sebességi vagy használatbeli korlátozásról az amerikai haderő és végső soron az Egyesült Államok elnöke dönt”

– nyilatkozta Elon Musk.

Ez elég világos beszédnek tűnik, a Reuters pedig két amerikai és egy nyugati tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy a Fehér Házból jött az utasítás a rendszer korlátozására. Igaz, azt nem tudták vagy akarták elmondani, hogy pontosan ki hozta meg a döntést és ki hajtotta végre az utasítást.

Maga Trump pénteken úgy nyilatkozott, hogy sem ő, sem Musk nem felelős a történtekért, és nem az Egyesült Államok korlátozta az ukránok hozzáférését a rendszerhez. Azt viszont nem mondta el, hogy akkor mi történhetett, hiszen ha nem ők, akkor legfeljebb az oroszok lehettek volna képesek megzavarni a rendszer működését, ami viszont hatalmas – és ukrán, de még amerikai szempontból is – igencsak baljós fejleménye lenne a háborúnak.

Természetesen nem állíthatjuk, hogy az Egyesült Államok elnöke hazudott, de meg kell jegyezni, hogy ugyanekkor azt is közölte, hogy neki egyébként jó a kapcsolata Zelenszkij elnökkel.

Nyomásgyakorlás gombnyomásra

Mindenesetre a történtek jól mutatják, hogy az új technológiai eszközök az általuk adott hatalmas új technológiai lehetőségek mellett egyben nagyon veszélyes kitettségeket is létre tudnak hozni. Ugyan korábban esett arról szó, hogy vajon az Egyesült Államok képes lenne-e a szövetségeseinek eladott fejlett katonai eszközöket (elsősorban az F-35-ös harci gépekről beszéltek ebben az összefüggésben) távolról működésképtelenné tenni, az azért ennél bonyolultabb kérdés.

Az viszont tény, hogy a mostani esetben valóban elég lehetett valakinek az utasítására néhány beállítást megváltoztatni egy szoftverben, és több ezer kilométerrel arrébb egy háború erőviszonyai másodpercek alatt megváltoztak, katonák haltak meg (vagy éppen maradtak életben) ennek hatására.

Az pedig még egy külön rétegét mutatja a kérdésnek, hogy az sem teljesen világos, ezt a lépést az amerikai katonai és/vagy politikai vezetés, vagy egy dúsgazdag magánvállalkozó tette-e meg.