Joggal bízhatunk abban, hogy a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, ám a növekedés üteme több ok miatt is elmaradhat a korábban várttól – állapították meg legfrissebb, első negyedéves makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank szakértői. A magyar gazdaság külső környezetét 2025-ben a megszokottnál jóval nagyobb bizonytalanság jellemzi. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az új adminisztráció várható lépéseivel, azok időzítésével, makrogazdasági és piaci hatásaival kapcsolatos várakozások folyamatos korrekcióra szorulnak.

A magyarországi kilátásokat legközvetlenebbül a kereskedelempolitikai döntések érintik, az előrejelzéseket viszont megnehezíti, hogy továbbra sem lehet tisztán látni azzal kapcsolatban, hogy középtávon milyen vámrezsimmel kell együtt élni. „Alapforgatókönyvünkben azzal számolunk, hogy az április elején bejelentett vámtételek mérséklődni fognak, az elmúlt hetek eseményei azonban így is tartós negatív következményekkel járhatnak a globális kereskedelemre. A legnagyobb veszélynek a tervezhetőség hiányát érezzük: egy konzisztens, megalapozott és véglegesnek tekinthető vámcsomagnak is lennének inflációs és növekedési hatásai, de ehhez a gazdasági élet szereplői képesek lennének alkalmazkodni” – mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Romló hazai növekedési kilátások 

Az év eddig eltelt időszakában a CIB Bank elemzői többször kényszerültek arra, hogy lefelé korrigálkák az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzésüket. A márciusi alapforgatókönyv 2025-re még 2 százalékos reálnövekedéssel kalkulált, amit az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépéseinek fényében 1,5 százalékra korrigáltak. Az első negyedéves GDP első becslését követően azonban már ez a prognózis is optimistának tűnik: bár a KSH a részletes bontást csak később publikálja, jelenleg úgy látszik, hogy 2025-ben a GDP növekedési üteme érdemben nem fogja meghaladni az 1 százalékot.

Trippon Mariann szerint a kereskedelempolitikai feszültségek direkt és indirekt csatornákon keresztül rontják a hazai gazdaság külső keresleti környezetét, ami negatívan érinti az ipari és exportteljesítményt. A kis súlyú mezőgazdaság és építőipar sem fog érdemben hozzájárulni a növekedéshez, így termelési oldalon ebben az évben is a szolgáltatások jelentik a bővülésben az egyetlen motort. 

A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás jelenti a biztos pontot, a beruházások viszont az idén is visszaeshetnek, és a nettó export sem fog nagy mértékben hozzájárulni a növekedéshez. A beruházási volumen idén 2 százalékot közelítő mértékben zsugorodhat. 

Hullámzó pályán az infláció, a jegybanki cél elérése idén nem reális 

2025 első két hónapjában gyorsult az inflációt, márciusban és áprilisban viszont már mérséklődött. Ebben meghatározó szerepe volt a bevezetett árrés- és ársapkáknak, illetve a világpiaci energiahordozó árak mérséklődésének. A maginfláció továbbra is magas, jóval az MNB toleranciasávjának 4 százalékos teteje fölött alakul. A CIB szerint a legkorábban 2026-ban süllyedhet újra az infláció a jegybank 2-4 százalék közötti toleranciatartományába. 

Trippon Mariann is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befeketői konferenciáján:

Ez az MNB monetáris tanácsának mozgásterét is beszűkíti. A CIB Bank szakértőinek előrejelzése szerint nyár végéig az MNB irányadó kamata nem változik, mert a jegybanknak nagyon óvatosan kell lavíroznia a romló növekedési kilátások, inflációs kockázatok és pénzügyi stabilitási megfontolások útvesztőjében. Az őszi hónapokban azonban nyílhat tér 1-2 óvatos kamatcsökkentésre, ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése nem romlik, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is újraindítja lazítási ciklusát. 

2025 eddig eltelt időszakában az euró-forint keresztárfolyam meglehetősen széles, 397 és 416 közötti sávban ingadozott. Az év további részében az euró-forint kurzus jellemzően a 400-420 közötti sávban ingadozhat. Középtávon a fokozatos nominális leértékelődési trend folytatódásával kalkulálnak a CIB Bank elemzői.