A jegybank egyúttal jelezte, hogy kész folytatni a kamatemeléseket, miután valamivel derűlátóbb képet festett a gazdasági növekedés és az infláció kilátásairól. Ez azt a meggyőződését tükrözi, hogy Japán jó úton halad afelé, hogy tartósan elérje a 2 százalékos inflációs célját, amit a béremelkedések is alátámasztanak – számol be róla a Reuters.
A jen azonban gyengült, miután Ueda Kazuo jegybankelnök kevés támpontot adott arra vonatkozóan, meddig emelkedhetnek végül a kamatok. Csupán annyit mondott, hogy a további emelések üteme és időzítése attól függ majd, miként reagál a gazdaság az egyes monetáris lépésekre.
Fotó: Wikipédia/RegoParkRen
„Nem adott új jelzéseket, és nem tűnt úgy, hogy sietne a kamatemelésekkel. Ez erősíthette azt a piaci benyomást, hogy a BOJ lassan halad majd, ami a jen gyengüléséhez vezetett” – mondta Maszato Koike, a tokiói Sompo Institute Plus vezető közgazdásza.
A széles körben várt döntés értelmében a BOJ a rövid lejáratú kamatlábat 0,5 százalékról 0,75 százalékra emelte, ami január óta az első kamatemelés volt. A döntést egyhangúlag hozták meg.
Az emelés 1995 óta nem látott szintre tolja fel a kamatokat, amikor Japán még az eszközár-buborék kipukkanásának következményeivel küzdött, és a jegybank hosszú harcot kezdett a defláció ellen.
„A legutóbbi adatok és felmérések alapján nagy az esélye annak, hogy fennmarad az a mechanizmus, amelyben a bérek és az infláció mérsékelt ütemben, egymással párhuzamosan emelkednek” – áll a BOJ közleményében. A jegybank hozzátette: tekintettel arra, hogy a reálkamatok továbbra is jelentősen alacsonyak, a kamatemelések folytatódhatnak, amennyiben a gazdasági és inflációs előrejelzések beigazolódnak.
Ueda ugyanakkor továbbra is homályosan fogalmazott a további emelések pontos időzítéséről és mértékéről, bár elismerte, hogy a béremelések szélesebb körűvé válása esetén lehet tér újabb szigorításra. „Minden egyes ülésen frissítjük a gazdasági és inflációs kilátásokkal, valamint a kockázatokkal kapcsolatos értékelésünket, és ennek megfelelő döntést hozunk” – mondta a döntést követő sajtótájékoztatón.
A japán tízéves államkötvény hozama a kamatemelés nyomán 26 éves csúcsra ugrott. Ueda visszafogott hangvétele ugyanakkor a jen széles körű gyengülését váltotta ki: a dollár egyhavi csúcsra, 157 jen fölé emelkedett.
Bizonytalanság a semleges kamatszint körül
A jegybank közleménye fenntartotta azt az álláspontot, hogy az alapinfláció a 2027-es pénzügyi évig tartó hároméves előrejelzési időszak második felében a 2 százalékos cél körül stabilizálódik. Két „héja” irányultságú tanácstag, Takata Hadzsime és Tamura Naoki azonban nem értett egyet ezzel, ami a testületen belüli aggodalmakat tükrözi az inflációs nyomás szélesedésével kapcsolatban.
A 0,75 százalékra emelt irányadó kamat közelebb viszi a BOJ politikáját a becsült 1,0–2,5 százalékos semleges kamatsáv alsó határához, vagyis ahhoz a szinthez, amely sem nem fékezi, sem nem ösztönzi a gazdaságot. Emiatt a piacok különösen figyelték Ueda megjegyzéseit a semleges kamatszintről, hogy képet kapjanak a kamatemelési ciklus csúcsáról.
„Még 0,75 százalékos kamatszint mellett is van némi távolság a semleges kamatsáv alsó határáig” – mondta Ueda, jelezve, hogy a jegybank még nem végzett a szigorítással. Ugyanakkor nem adott egyértelmű választ arra, hány további emelésre lenne szükség a semleges szint eléréséhez. Hangsúlyozta: a monetáris kondíciók megítélésekor nemcsak a semleges kamattól való távolságot, hanem a reálkamatokat, a hitelezést és a gazdasági folyamatokat is figyelembe kell venni.
A BOJ tavaly vetett véget a több mint egy évtizedig tartó masszív monetáris ösztönzésnek, és januárban már egyszer, 0,25 százalékról 0,5 százalékra emelte a kamatokat, arra a következtetésre jutva, hogy Japán küszöbön áll a 2 százalékos inflációs cél tartós elérése előtt. Azóta a kamattartásról szóló döntések szeptemberben és októberben is ellenvéleményeket váltottak ki, mivel az élelmiszerárak makacsul magasan tartották az inflációt.
A jegybank lassú kamatemelési tempóját sokan a jen gyengeségével hozzák összefüggésbe, ami az importköltségek emelkedésén keresztül komoly fejfájást okoz a döntéshozóknak. A jen közelmúltbeli esése és az ebből fakadó inflációs nyomás ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy a BOJ meggyőzze a korábban óvatosabb kormányt egy újabb kamatemelés szükségességéről.
Nem mindenki fogadta azonban örömmel a pénteki döntést. Kiucsi Minoru gazdasági miniszter újságíróknak nyilatkozva kijelentette: tiszteletben tartja a jegybank határozatát, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kamatemelés növeli az adósságszolgálati terheket, és fokozott éberséget igényel a gazdasági hatások kezelésében.
