Olyan ítélet közeleg, ami padlóra küldheti a fémpiaci reményeket

Szerda 19.00, magyar idő szerint (az USA nyári időszámítása miatt). Feszülten figyelnek majd a kereskedők, befektetők ebben az időpontban, ugyanis az Egyesült Államokban az ottani központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) – élén Jerome Powell hamarosan leköszönő elnökkel – újabb kamatdöntésre gyűlik össze.

Fékezett habzás, majd bombázás

A piac legjava már március előtt is kicsit eltolt kamatpályával kalkulált. Ennek értelmében arra számítottak, hogy nyár elejénél előbb nem várható a jelenlegi, még idén januárban meghatározott 3,50–3,75 százalékos célsávtól való lefelé irányuló eltérés, azaz kamatcsökkentés. Aztán minden összekuszálódott. Trump háborút indított Irán ellen, amelyre válaszul a közel-keleti ország az egyik legnagyobb fegyverével, a partjainál haladó meghatározó olajkereskedelem ellehetetlenítésével  káoszt idézett elő, globális szinten.

E két folyamat felszínre hozta a harmadikat: nevezetesen azt, hogy a megugró olaj- és energiaárak magukkal rántanak szinte minden terméket és az átfogó drágulás újabb inflációt hozhat. Bekövetkezése előtt pedig már elő is állt az inflációs félelem.

Ennek nyomát láthattuk a tőzsdei visszaesésekben és ez hathat a monetáris irányokra is.  

Nem egész egy százalék a vágás pártján

Fentiek láttán, ha idén nyílik is esély a kamatvágásra, azt a piac leginkább decemberre valószínűsíti a Fedtől. Persze addigra az inézmény már egy újabb vezetőcserén is átesik majd, az is hozhat némi turbulenciát. A számok szintjén mindez a Chicagói Fémtőzsde (CME) által kezelt FedWatch tool mutatója szerint azt jelenti, hogy a piac a kamatdöntés hetének elején mindössze 0,9 százalékos esélyt adott a kamatvágásra, ennek értelmében pedig 99,1 százalékos, elsöprő többséggel a kamatszintek tartását vetíti előre.

Az eddig soroltak fényében jól látszik, hogy a megugró energiaárak és  az inflációs félelmek nem a kamatcsökkentésben érdekelt nemesfémeket hozzák helyzeti előnybe, sőt. Az iráni háború megindítása óta eltelt két hétben már az is látszik, hogy az arany és társai menedékeszköz szerepe sem érvényesül, egyelőre.

Arany: gyengülést hozhat a szigor

Rövid távon a már most is az unciánkénti (1 uncia=31,1035 gramm) 5000 dolláros lélektani szintig gyengült arany jegyzése a következő időszakban akár még lejjebb kerülhet. Ilya Spivak, a Reutersnek nyilatkozó makrogazdasági elemző is közölte a héten: „az arany árfolyama gyengülhet, amennyiben a központi bank viszonylag szigorú hangot üt meg”. Hosszabb távon viszont az aranypiaci fundamentumok változatlanok maradnak, vagyis az infláció és a geopolitikai feszültségek miatt ismét drágulhat a legfényesebb nemesfém – legalábbis ezzel számolnak a legnagyobb elemzőházak is.   

Ezüst: ennél csak drágább lesz?

Az ezüst unciánkénti ára a héten már járt a 80 dollár alatti szinteken, sőt ezzel közel egyhavi mélypontot ért el. A piaci várakozások szerint azonban az ezüstöt tovább erősíti, hogy idénre 67 millió unciás kínálati hiányt valószínűsítenek a piacán, melyhez az elektronikai szektor erős ipari kereslete társul.

Platina: lerázhatja a Fed döntés súlyát magáról

Egyre növekszik ugyan a befektetési és menedékeszköz szerepe, a platina messze inkább ipari fémként kezelt anyag. Az iráni válság kezdete óta, az elmúlt napokban mintegy négyhetes mélypontra került, elérve a meghatározó, unciánkénti 2000 dolláros támaszát. Innen aztán felpattant a platina ára a határidős kereskedésben. A kínálati oldalon, immár sorozatban, azaz több éven keresztül jelentkező hiány miatt a Fed szerdai döntése hatással lehet ugyan az árakra, de a kínálati szűkösség miatt nagy esély mutatkozik az árak felfutására.