Az elmúlt évtizedekben számos látványos sikersztori kísérte végig a magyar startup-ökoszisztéma fejlődését. A 2009-ben egy kreatív termékötletből globális branddé növő Prezi, a Ustream 2016-os felvásárlása vagy épp a magyar alapítók által Amerikában indított Formlabs csak a jéghegy csúcsai – mellettük számos jelentős teljesítményre volt érdemes figyelni az elmúlt 25 évben.
A garázstörténetek akkor lesznek láthatók, amikor pénzügyileg is mérhetővé válnak: a cég tőzsdére kerül (IPO) vagy felvásárolják (exit), nemzetközi piacokra lép. Így robbantott a LogMeIn, amely 2003-ban Budapesten indult, majd néhány évvel később, 2009-ben már a Nasdaqon kereskedtek a részvénnyel.
Fontos, hogy ezek a sztorik nemcsak az alapítókat emelték fel, hanem karriertérképet is adtak egy teljes generációnak. Előttük a tehetséges magyar fejlesztők sokszor a „külföldre megyek” pályát látták maguk előtt, utánuk viszont már megjelent egy új opció: az „itt építjük meg, de a világnak”.
Fotó: A 100 leggazdagabb
A magyar recept
Ha van visszatérő mintázat a magyar sikerekben, annak szinte mindig az elemei közé tartozik az erős műszaki és matematikai kultúra, a kicsi belső piac, amely már az induláskor rákényszeríti az alapítókat a nemzetköziesedésre és a költséghatékonyságra (a pénzügyi tartalékok hosszabb távra tervezése – tudatos runway-hosszabbítás).
A magyar startup-ökoszisztéma elmúlt 25 éve egy nagy tanulási görbe volt: hogyan lesz ötletből termék, termékből cég, vállalatból pedig exit vagy tőzsdei sztori. A következő korszak viszont már arról szólhat, hogy kik tudnak több hullámon át építkezni, kik képesek nemzetközi piacokon tartósan nyerni, és hol vannak azok a szektorok (mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, fejlesztői eszközök, ipari deep tech), ahonnan indulva egy magyar csapat tagjai a vagyonlisták szereplői között is megjelenhetnek, majd az első nagy dobásból szerzett vagyonukból az alapítók újabb cégeket építenek. A nagy áttörésre itthon még várni kell, de az elért eredmények figyelemre méltók.
A történeti elődök
A magyar startup-ökoszisztéma története nem a kétezres évek elején kezdődött, hanem már jóval korábban, amikor mérnökök és fejlesztők olyan termékeket hoztak létre, amelyek nemcsak itthon, hanem világszinten is mérvadók lettek. Ezek a történeti elődök – például a Graphisoft, a Recognita vagy a Solvo – kulcsfontosságúak voltak azon az úton, amely mára egyre több nemzetközi sikerhez vezet.
Graphisoft – magyar tech brand
A Graphisoftot 1982-ben alapította Bojár Gábor. Olyan 3D modellező szoftvereket fejlesztettek, amelyeket olcsó PC-ken lehetett használni. Építészeti szoftverük, az ArchiCAD 1987-ban jelent meg – ezt a világ első BIM (Building Information Modeling)-rendszerei közé sorolják. A cég már a ’90-es évek végén nemzetközi tőzsdére lépett (Frankfurt, majd a Budapesti Értéktőzsdére is bevezették a részvényeit), 2007-ben a német Nemetschek szoftvercég vásárolta fel.
Recognita – világszinten csúcstechnológia
A Recognita a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) optikai karakterfelismerő (OCR) szoftverének fejlesztésére és nemzetközi piacra vitelére jött létre 1989-ben. Nyomtatott szöveget volt képes beolvasni képről, több mint száz nyelvet támogatott. A megoldás megjelenésekor világszinten csúcstechnológiának számított. A céget 1996-ban az akkor piacvezető OmniPage ECR amerikai fejlesztője, a Caere Corporation vásárolta fel.
Solvo – globális piacvezető
A Solvo 1999-ben azzal a céllal jött létre, hogy a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folyó kutatási eredményeket hasznosítsa. Az ifj. Duda Ernő által alapított, kis laborból induló vállalat a világon elsőként kezdett membrán transzporter fehérjékhez kapcsolódó gyógyszer-kölcsönhatásokkal foglalkozni, ezen a területen globális piacvezető lett. 2018-ban a francia Citoxlab többségi részesedést szerzett a vállalatban. Később a Citoxlabot az amerikai Charles River Laboratories vásárolta fel.
Ezek a cégek nem pusztán sikeres vállalatok voltak – úttörők, amelyek meghatározták a hazai startupkultúrát és a nemzetközi ambíció fogalmát. A Graphisoft (amelynek alapítója, Bojár Gábor 25 éve szerepel a leggazdagabb magyarokról szóló összeállításban) megmutatta, hogyan lehet egy budapesti fejlesztésből globális termék. A Recognita egyszerre tudott világszínvonalú technológiát fejleszteni, globális piacra lépni, saját szoftverterméket exportálni és nemzetközi márkává válni, ami a 80-as évek végén messze nem volt magától értetődő Magyarországról. Mintát, önbizalmat, kapcsolatrendszert és nemzetközi tapasztalatokat is adott a későbbi nemzedékeknek. A Solvo Biotechnology pedig mindezt egy tudományintenzív (biotechnológia) területen vitte véghez. Az alapító, ifj. Duda Ernő pedig időközben már mintegy két tucat vállalkozás elindulásában vett részt.
Sikereik nyomában számos hazai vállalkozás indult. Ezek közé tartozott például a Balabit kiberbiztonsági vállalat, itt említhető a Wizz Air és az Euromedik International is, amelyek az üzleti modellben hoztak innovációt. Előbbi meghonosította a fapados modellt a kelet-közép-európai régióban (alapítója, Váradi József több mint tíz évig szerepelt a leggazdagabb magyarokról szóló összeállításban). Az Euromedik International az ezredfordulót követően kórházakon kívül, önálló diagnosztikai központokat (MRI, CT) épített és üzemeltetett, gyakran állami kórházakkal együttműködve.
Az első startuphullám előfutáraként érdemes kiemelni a 2004-ben két izraeli üzletember, David Wiernik és Kobi Halperin és egy magyar fejlesztői és mérnöki csapat által alapított NNG-t (korábban Nav N Go), amely az iGO navigációs szoftverrel lett ismert, mivel technológiai áttörést hozott (kompakt Európa-térkép). A vállalathoz kapcsolódik Magyarország egyik legismerteb startuppere, Balogh (Petya) Péter, aki az alapítástól vett részt a cég működésében, később CTO-ként, majd vezérigazgatóként.
Az első startuphullám
A 2005–2015 közti évtizedet ma könnyű címkézni: „az első nagy hullám”. Akkor viszont sokszor nem volt rá jobb kifejezés, mint hogy pár megszállott ember próbál valami olyat építeni, ami túl nagy a magyar piachoz – és épp ezért muszáj azonnal nemzetközinek lennie.
Ennek a korszaknak a legnagyobb újítása nem (csak) technológiai volt, hanem gondolkodásbeli: a termékek már eleve a világ piacaira készültek, és a csapatok hamar megtanulták, hogy a budapesti fejlesztői bázis és a nemzetközi értékesítés nem ellentét, hanem versenyelőny. A hullám három ikonikus története – a Prezi, a Ustream, a LogMeIn – különböző pályán futott fel, de ugyanarra tanította meg a piacot: lehet Magyarországról is világszintű céget építeni, és lehet nagy pénzben játszani.
A magyar piac mérete miatt ezeknél a cégeknél a nemzetközi gondolkodás nem stratégiai extra volt, hanem túlélési feltétel. A Prezihez és a LogMeInhez hasonló szoftvereknél a terjedés sokszor nem klasszikus sales-csatornán, hanem felhasználói ajánláson, freemium logikán, self-serve bevezetésen át ment – gyorsan, határok nélkül. Jellemző lett továbbá a kétpólusú működés: erős magyar fejlesztés, plusz határokon túli üzletfejlesztés és partnerségek. A Prezi már 2009-ben San Franciscóban is nyitott irodát.
Prezi (Somlai-Fischer Ádám, Halácsy Péter, Árvai Péter) – „Ne diát csinálj, hanem történetet!”
A 2009-ben Budapestről induló Prezi a zoomolható prezentációval újragondolta a vizuális kommunikációt. Korai áttörését az adta, hogy a TED már a kezdetekkor befektető lett, ami azonnali nemzetközi hitelességet adott. A cég 2014-ben 57 millió dolláros befektetést vont be.
Ustream (Brad Hunstable, John Ham, Fehér Gyula) – budapesti termékből IBM-exit
A 2007-ben induló Ustream a videót nem tartalomként, hanem infrastruktúraként értelmezte. A történet csúcspontja a 2016-os IBM-felvásárlás (130 millió dollár körüli összeg) volt, amely itthon is kézzelfoghatóvá tette az exit fogalmát.
LogMeIn (Csaba László és társai / 3am Labs-alapítók) – a magyar startup, amely a Nasdaqig ment
A LogMeIn elődje, a 3am Labs 2003-ban Budapesten indult, majd globális SaaS-céggé nőtt. 2009-ben Nasdaq IPO-val lépett a nemzetközi színtérre.
Ez a korszak nemcsak három-négy legendát hagyott maga után, hanem egy új társadalmi és piaci reflexet. Az induló cégek története bizonyította, hogy Magyarországról is lehet nemzetközi történetet írni, amikor az alapítók mernek nagyot álmodni. Megmutatva, hogy lehet sikeres végjáték – az exit vagy tőzsdére lépés (IPO) útján.
A teljes képhez ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az egész világon ekkor robban be ez a piac. Kijött az iPhone és megjelentek az első okostelefonok, az Európai Unió pedig elindította a JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) vállalkozásfejlesztési programot, megjelentek Magyarországon is olyan befektetők, akik – több kevesebb sikerrel – elkezdték átvenni a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.
A második startuphullám
A 2010-es évek második felében a hangsúly már az volt, hogyan lehet tudatosan, nemzetközi stratégiával, nagyvállalati ügyfélkörrel és komoly tőkebevonással skálázódni, majd erős végjátékkal kiszállni. Ez a korszak a magyar startup-ökoszisztéma professzionalizálódását, a befektetők és a tőke nemzetköziesedését hozta el, ami a régió startupjai számára is megemelte az elérhető tőke nagyságát.
Starschema (Földi Tamás, Csillag Péter) – adatmérnökökből globális szakértők
A 2006-ban alapított Starschema big data és adatintegrációs megoldásokra épített, és a Snowflake-ökoszisztémában nemzetközi hírnevet szerzett. A budapesti gyökerekből kinőve a régió egyik vezető adatplatform-szakértőjévé vált, majd 2022-ben a HCL Technologies felvásárolta.
Tresorit (Lám István, Szebeni Szilveszter, Szilágyi György) – svájci végjáték, magyar kriptográfia
A 2011-ben Budapesten alapított Tresorit végponttól végpontig titkosított felhőszolgáltatásával a biztonságkritikus vállalati piacot célozta meg. Nemzetközi fókusza miatt központját Svájcba helyezte, miközben a fejlesztés Magyarországon maradt. 2021-ben a Swiss Post felvásárolta.
aiMotive (Kishonti László) – automatizált vezetési megoldások
A cég AdasWorks néven 2015-ben indult, önvezető autókhoz fejleszt mesterséges intelligenciára épülő szoftvereket. Néhány év alatt az egyik legnagyobb európai autonómvezetés-startuppá nőtt, 2022-ben a Stellantis vásárolta fel, fejlesztési központja jelenleg is Magyarországon van.
Ebben az időszakban a magyar alapítók nemzetközi vállalati tárgyalóasztaloknál ültek, a startupsikerből pedig valódi, koncentrált vagyon képződött, amelyet számos szereplő (korábbi alapító) az ökoszisztéma fejlődésébe forgatott vissza, tapasztalatával is támogatva az induló cégeket. Ez a korszak teremtette meg azt a talajt, amelyen a következő generációk már nem azt akarják bizonyítani, hogy lehet sikeres startupokat indítani Magyarországról, hanem azt mutathatják meg, hogy milyen magasra lehet jutni.
A jelen: skálázás és globális ambíciók
A magyar startup-ökoszisztéma szereplői számára a globális skálázás ma már nem csupán cél, hanem mindennapi működési gyakorlat. Ezek a cégek már olyan globális technológiai vállalkozások, amelyek világszintű ügyfélkört építettek, jelentős tőkét vontak be, komoly termék- és piaci stratégiát alakítottak ki, és mindezt úgy, hogy magyar alapítói gyökereik ma is meghatározók maradtak.
Bitrise (Birmacher Barnabás, Benei Viktor, Balla Dániel) – magyar tech platform globális ütőerővel
A 2015-ben alapított Bitrise mára a mobilfejlesztés egyik vezető DevOps platformja, amely automatizálja az appok építését és kiadását. Több mint 6000 cég és 100 000 fejlesztő használja világszerte. A vállalat közel 100 millió dollárnyi tőkét vont be több körben (Series A–C).
SEON (Kádár Tamás, Jendruszák Bence) – csalásmegelőzés világszinten
A 2017-ben alapított SEON valós idejű fraud- és kockázatelemző megoldásokat fejleszt. Több mint 5000 vállalat használja, köztük a Revolut és az Air France-KLM. A cég eddig 187 millió dollár feletti tőkét vont be, ezzel a magyar fintech a régió egyik leggyorsabban növekvő szereplője.
Shapr3D (Csanády István) – magyar CAD a globális iparban
A Shapr3D egy modern, mobilra optimalizált CAD-alkalmazás, amelyet világszerte mérnökök és ipari tervezők használnak. A termék nemzetközi elismerést kapott: vezető európai autóipari és mérnöki vállalatok is használják, és a cég Budapesten tartotta fejlesztési központját, miközben világszintű ügyfélkört épített ki.
Bár a fenti három példa kiemelkedik, a jelen nem csak róluk szól. A magyar ökoszisztémában erősödnek olyan cégek, amelyek a mesterséges intelligencia (AI) és adatfeldolgozás területén hoznak innovációt. Ilyen például a Turbine, amely biotechnológiai startupként mesterséges intelligenciát és sejtszimulációt használ: algoritmusaik a sejtek belső működését modellezik, hogy új gyógyszerjelölteket és terápiás célpontokat gyorsabban lehessen azonosítani. A cég 2025-ben 25,5 millió eurós Series A kört zárt (ebből 5,5 millió euró új befektetés).
Hasonlóan ígéretes lehet a Colossyan AI-alapú videógeneráló platformja, amely szövegből készít professzionális videókat (oktatás, belső tréning, marketing, prezentáció). A termékük már kifejezetten enterprise-kompatibilis: integrálható vállalati környezetbe, vertikálisan jól skálázható, és a budapesti fejlesztés mellett Londonban és New Yorkban is jelen vannak.
A láthatatlan háttér
Amikor startupokról beszélünk, többnyire az alapítókat és a sikersztorikat látjuk, miközben a háttérben egy komplex pénzügyi és ökoszisztéma-gépezet működik: kockázatitőke-alapok, befektetők, inkubátorok és állami programok. Ez a rejtett infrastruktúra biztosítja azt a tőkepiaci hátteret, amelyre a következő Prezik vagy SEON-ok épülhetnek.
A startupok életciklusuk során különböző finanszírozási szinteken haladnak végig – a korai validációtól a nemzetközi skálázásig és exitig –, és ezeket a lépcsőket elsősorban a kockázati tőke (VC) finanszírozza. A VC nem csak pénzt ad: kapcsolati hálót, stratégiai támogatást és nemzetközi láthatóságot is.
Az inkubátorok és akcelerátorok ehhez további „hálózati tőkét” adnak, segítve a piacra lépést és a további forrásbevonást. Így a magyar startupsikerek mögött nemcsak jó ötletek állnak, hanem finanszírozási rendszer is, amely összeköti a hazai és a nemzetközi tőkét – és valódi esélyt teremt arra, hogy globálisan is versenyképes cégek szülessenek.
A jövő: versenyképes magyar csapatok
A következő magyar tech milliárdosok ott jelenhetnek meg, ahol három feltétel egyszerre teljesül: globális piac, skálázható technológia és nemzetközi tőke vagy stratégiai érdeklődés. A 2020-as évek közepén több ilyen terület is kirajzolódik – és ezekben a magyar csapatok már ma is versenyképesek.
Az egyik legerősebb pálya a mesterséges intelligencia, különösen az enterprise-megoldások, az iparág-specifikus AI-platformok és az infrastruktúra-szintű technológiák. Ugyanígy tartósan nagy piac a kiberbiztonság és csalásmegelőzés, ahol a vállalatok folyamatosan költenek védelemre és automatizációra. Az autóipari szoftver és autonóm rendszerek szintén jelentős növekedési tér, míg a digitális egészség és biotech lassabb, de potenciálisan óriási végjátékot kínál.
A közös nevező: nem az iparág önmagában teremti a milliárdosokat, hanem az a pozíció, amelyet egy cég elfoglal benne. A jövő nyertesei azok lehetnek, akik kategóriát építenek, nem csak terméket. És bár jelenleg ezek a fő irányok látszanak, szinte biztos, hogy lesznek olyan új területek is, amelyekről ma még nem tudjuk, hogy egyáltalán létezni fognak – de a következő nagy vagyonok már ott épülnek majd.
A cikk a 100 Leggazdagabb magyar című kiadványban jelent meg, amely újságárusoknál, szupermarketekben és benzinkutaknál vásárolható meg.
Nem mondta ki, hogy orosz drón lett volna. 
