Meghatározó szerepet töltene be a hazai innovációs ökoszisztéma megerősítésében az idén júniusban megalakult Restart Hungary. A kezdeményezéshez már 1200 szakértő csatlakozott, akik azóta több mint 140 javaslatot dolgoztak ki a kormány számára – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: Facebook/Balogh Petya Hivatalos Oldala
„Meg szeretnénk mutatni, hogy együtt, kooperációban okosabbak vagyunk, mint külön-külön. Amióta elindultunk, már két miniszter (Kapitány István gazdasági és energetikai, illetve Tanács Zoltán tudományos és innovációs miniszter) és öt államtitkár is részt vett a Restart Hungary rendezvényein” – mondta el Balogh Petya, a Restart Hungary kezdeményezője, a korai fázisú startup vállalkozásokba befektető STRT Holding alapítója.
Új jogi fogalom születhet?
A Restart Hungary legújabb ajánlásai között konkrétan egy új, a magyar jogrendben eddig ismeretlen finanszírozási eszköz bevezetése is szerepel: ez a SAFE befektetés (nem tévesztendő össze az Európai Unió ugyanezen elnevezésű védelmi együttműködési programjával – a szerk.), ami egy jövőbeni részesedés megszerzésére irányuló befektetési megállapodást jelent. Tehát se nem kölcsön, se nem azonnali tőkeemelés, viszont az egyszerűsége és a gyorsasága miatt óriási kezdeti lendületet adhat az induló startupoknak.
„A kifejlett startup ökoszisztémával rendelkező országok nagy előnyét sokszor a gyorsaság jelenti. A SAFE-eszköznek köszönhetően nem húzódnának heteken, akár hónapokon át a tárgyalások a befektetők és a startupok között, hanem egy nagyon egyszerű szerződéses mintát kitöltve és aláírva a befektető néhány nap leforgása alatt finanszírozáshoz juttathatná az induló vállalkozásokat, jellemzően pár százezer eurós (a jelenlegi 365 forint körüli euróárfolyammal számolva nagyjából 70-180 millió forint) összegig”
– magyarázta dr. Csővári István, a Csővári Legal ügyvédi iroda alapítója. Ez a kezdeti finanszírozási eszköz az Egyesült Államokban jelentős versenyelőnyt biztosít az induló startupoknak, de nem kell egészen a tengerentúlig menni a jó példákért: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, a Baltikumban és a régiónkban (például Csehországban és Lengyelországban) is működik ez a modell. Magyarországon viszont nem, ami miatt sok hazai startupnak kell külföldi cégformába menekülnie.
A teljes cikkben a Restart Hungary többi javaslatáról is olvashatnak, illetve arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egyetemek és a nagyvállalatok együttműködését innovációs fronton.
A Restart Hungary a hazai innovációs ökoszisztéma megerősítésére vállalkozik. 
