Imre Lőrinc cikkei

Normalizálódhat az elmúlt évek erőltetett tempója?

Nem lassul az az építkezési hullám a Balaton körül, ami az elmúlt tíz évben pörgött csúcsra: újabb, 99 lakásos lakópark-beruházás váltott ki felháborodást a tó jövőjéért aggódó szakmai szervezetek és a civilek oldaláról. Emellett a klímaváltozás következményei is valósággal berúgták az ajtót idén nyáron. A „Meddig bírja a Balaton?” című sajtótájékoztatóról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu tudósított.

Nem feltétlenül az államtól vagy az európai uniós forrásoktól kell várni a csodát és a tartós gazdasági növekedés beindítását Magyarországon. Ebben a folyamatban legalább ilyen, ha nem fontosabb szerepe lehet annak a 120 ezer milliárd forintnak, ami a magyar háztartásoknál lévő teljes pénzügyi vagyon, és aminek csak az elenyésző részét forgatjuk vissza a gazdaságba.De az Európai Unió egészében sem jobb a helyzet, tekintve, hogy évente 300 milliárd eurót fordít a közösség az Egyesült Államok jólétének finanszírozására.

Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.

A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.

„Modellváltásra van szükség a magyar gazdaságban” – jelentette ki Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián. Ennek központjában a kis- és középvállalkozások, a kutatásfejlesztési ráfordítások növelése és a tudásalapú gazdaság megteremtése állnak. Porcher Áron a Fidesz egyik korábbi kampányígéretét is átfazonírozta, valamint öt pontban tett konkrét vállalásokat a hazai makrogazdasági mutatókra.

Szokatlan módon napirend előtt kért szót a parlamentben Baka András köztársasági elnök, aki elmondta, hogy miért Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek az augusztus 25-i hatállyal távozott Nagy Gábor Bálint helyére. Az államfő arra is kitért, hogy mélyponton van az ügyészség társadalmi megítélése Magyarországon, valamint arra, hogy miért nem emelt vétót az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásának folyamatában.

Az Európai Unió és Kanada között már tíz éve aláírtak egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amit azonban nemzeti szinten több tagállam, köztük Magyarország sem ratifikált még. Nekik külön is szólhatott Ursula von der Leyen üzenete, amit az Európai Bizottság elnöke a múlt heti évértékelőjében fogalmazott meg, és amiben Kanadát, mint az EU első lehetséges „társult tagját” hozta szóba – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Bár a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a járművek, illetve a számítógépek, elektronikai termékek gyártása bőven a vonal felett tartotta a magyar ipar teljesítményét júliusban. Az élelmiszeripar kilátásait a nyári aszály súlyosbítja, míg az akkumulátorgyártás berobbanására még mindig hiába várunk.

Azonnal reagáltak a külföldi webáruházak vásárlói az Európai Unió július 1-jétől szigorodó vámszabályaira, ami leginkább a Kínából rendelt, kis értékű árukat érintette hátrányosan. Bár azt nem lehet kijelenteni, hogy a Temu elveszítette volna az egyértelmű árelőnyét a 3 eurós pluszköltség miatt, de azt sem, hogy az EU-nak nem jöttek be a számításai. A harmadik országbeli szereplőknek ugyanis sürgősen fejleszteniük kell az Európán belüli szállítási kapacitásaikat, ha tényleg nem akarnak bajba kerülni.

Akár a hordónkénti 120 dolláros szintet is meghaladhatja az északi-tengeri Brent típusú kőolaj ára a Goldman Sachs előrejelzése szerint. Az energiapiaci sokk egyik fő előidézője, Donald Trump is elismerte, hogy nagy valószínűséggel a novemberi, amerikai félidős választásokig a mostani, nagyon magas árszintekkel kell együtt élnünk. De nemcsak a nyersolaj, hanem a finomított termékek, főként a dízel piacán is óriási a nyomás, ami Magyarországon is lecsapódik. Olyannyira, hogy Magyar Péter bejelentette, a kormány az év végéig 20 ezer forinttal támogat minden, 150 lóerő alatti teljesítményű dízelautót vezető magyar állampolgárt.

Futótűzként terjedt el a sajtóban a hét elején, hogy a német tulajdonú WKW Group úgy döntött, az év végén bezárja győri üzemét, és jogutód nélkül megszünteti az autóipari alkatrészeket és díszítőelemeket gyártó WKW Hungaria Kft.-t. Ezzel több száz munkavállaló jövője vált bizonytalanná Győrben. Az önkormányzat és a Vasas Szakszervezet azonnali segítséget ígért, a jövőben viszont az államnak is fontos teendői lehetnek egy mostanihoz hasonló, csoportos létszámleépítés esetén.

Éppen ma negyedszázada, 2001. szeptember 11-én rázta meg az Egyesült Államokat és a világot az al-Káida New York-i terrortámadása, ami mélyreható változásokat indított el, egyfajta szimbolikus történelmi korszakhatárt kijelölve. Új alapokra helyeződött a biztonságról alkotott képünk, az amerikaiak elindították a terrorizmus elleni globális háborút, ami áttételesen még Kína felemelkedéséhez is hozzájárulhatott. Az afganisztáni és főleg az iraki beavatkozást ugyanakkor számos kritika is érte, megítélésük vitatott. Feledy Botondot, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatóját és Magyarics Tamás történészt kérdeztük 9/11-ről és annak következményeiről.

Magyarországnak nem egyszerűen több exportra, hanem több saját piacot építő és birtokló magyar vállalatra van szüksége – ez az egyik fő megállapítása a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által kidolgozott javaslatcsomagnak, amely Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter asztaláig is eljuthat. A szövetség szerint a magyar gazdaság korábban évtizedekig sikeresen működő modelljei mára teljesen kifulladtak, így új utakat kell találni a GDP felpörgetéséhez.

Sorra dőltek meg a melegrekordok idén nyáron Magyarországon, miközben a szárazság is soha nem látott méreteket öltött. Hőhullámok, többlethalálozás, energiakrízis – a rossz hír, hogy a klímakutatók szerint az előttünk álló néhány évtizedben még szinte biztosan a globális átlaghőmérséklet emelkedésére kell számítani. Hazánk az éghajlati viszonyait tekintve egyre inkább Spanyolország középső vagy Görögország északi részéhez hasonlít.

Végleg maga mögött hagyta a három és fél évig tartó stagnálás időszakát a magyar gazdaság, ettől függetlenül nem lehet felhőtlen az öröm a második negyedéves adatok láttán. A beruházások összeomlottak, a mezőgazdaságot pedig a történelmi aszály vetette vissza. A mérleg másik serpenyőjében viszont nagyon rég nem látott szárnyalást mutatott be az ipar.

A Fidesz által tervezett költségvetésnek a töredékéből rendezi meg az augusztus 20-i ünnepségsorozatot és az esti tűzijátékot a Tisza-kormány. Érdekesség, hogy 2010-es hatalomra kerülésekor a Fidesz is egy jelentősen karcsúsított büdzséből oldotta meg ezt a feladatot, de a költségek a következő évben már duplázódtak. A 2020-as évektől pedig nagyon elszaladt a ló.

A kormány több, jelentős helyi tiltakozást kiváltó beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát visszavonja – jelentette be a héten Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A tárcavezető korábban azt is jelezte, hogy módosítják az építészeti törvényt abból a célból, hogy a kiemelt beruházások esetében se kerülhessenek háttérbe a településfejlesztési, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok.

Jelentősen átírná a játékszabályokat a hazai befektetési piacon az euró bevezetése, amiből akár a kockázatosabb eszközök, így a részvények is profitálhatnak – mondta el a lapunknak adott interjúban az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője. A befektetési bank friss kutatása szerint jelenleg a magyar felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, azonban a 8 millió forint alatti félretett tőkével rendelkezők több mint 75 százaléka még mindig készpénzben vagy folyószámlán tartja a pénzét. A 2022 utáni inflációs sokk mély nyomot hagyott a magyar befektetőkben, és bár a hatás kettős, mégis inkább a pozitívumok vannak túlsúlyban – tette hozzá Vince Péter.

Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 

Több, még az Orbán-rendszerhez köthető adóelkerülési kiskaput zár be a Tisza-kormány a július végén a parlament által is elfogadott adócsomaggal. A változtatások a bizalmi vagyonkezelést, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a műemléki védettségű ingatlanokkal kapcsolatos közteherviselést érintik.

Már több mint 4 éve húzódik Magyarország egyik legnagyobb és legrégebbi, hazai tulajdonban lévő téglagyárának a vesszőfutása. A Mályi Tégla Kft. az orosz-ukrán háborúval járó energiaválság miatt vált teljesen fizetésképtelenné, majd került felszámolási eljárás alá. Évekig úgy tűnt, hogy az állam mentőövet dobhat a cégnek, de most egy új tulajdonos érkezhet, akinek a tervei között nem szerepel a téglagyártási tevékenység folytatása.

Több adónem is megszűnik Magyarországon, amelyek a települések bevételeit, a nagy ipari szennyezőket, valamint a bevándorlást érintik. Ezeket egytől egyig az Orbán-kormányok alatt vezették be őket. Egyszerűbb lesz harmadik országból betelepülni? Jobban járnak a szén-dioxid-kibocsátásért felelős cégek? Adószakértőt kérdeztünk a várható hatásokról.

Szombaton 10 órakor kezdődik a Tisza Párt frakcióülése, amelyen három államfőjelölt közül választják ki azt az egy személyt, akit utána a parlament szavazhat meg köztársasági elnöknek – árulta el Magyar Péter miniszterelnök a pénteki kormányzati tájékoztatón.

A Paksi Atomerőmű teljesítményének jelentős csökkentése és a vállalatok termelésének visszafogása biztosan meglátszik majd a júliusi, de leginkább az augusztusi ipari adatokban. Ősszel viszont pótolhatják a cégek az ebben az időszakban keletkezett kieséseket.

A jövőben az egymást érő energiaválságok és a fokozódó szárazság is hatással lehet a Magyarországra érkező külföldi nagyberuházásokkal kapcsolatos döntésekre. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a feldolgozóipari gyárakat milyen vízellátottságú régiókba telepítik – erről is beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Az új kormányzati struktúra felállása, a kevésbé költekező fiskális politika és a nagy állami beruházások felülvizsgálata is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az idei második negyedévben lassult a magyar gazdaság növekedési üteme az év első három hónapjához képest.

Még mindig vannak olyan kórházak Magyarországon, ahol 2012 óta 550 forintból oldják meg egy beteg négy étkezésből álló napi élelmezését. Ezen sürgősen változtatni kellene – erről beszélt Czirbesz Gergely, a Gasztvitál csoport stratégiai igazgatója a laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak adott interjúban. Majd kitért azokra a lépésekre, amiket a Tisza-kormány megtehetne a közétkeztetés javítása érdekében.

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.

Igazán markánsan a 2020-as évektől látszódik a távol-keleti nagyberuházók szerepének felértékelődése a magyar gazdaságban. Tavaly Kína és Szingapúr hozta a legnagyobb volumenű befektetéseket hazánkba, az ázsiai tőke különösen a feldolgozóiparban lett meghatározó. Nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány alatt változhat-e ez a felállás.

Magyarország és az Európai Unió viszonyában egyértelműen pozitív fordulat történt a Tisza-kormány beiktatása óta, a piacgazdaság helyreállításában azonban még bőven vannak tennivalók és nem is biztos, hogy megszületett róla a végleges döntés – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztal-beszélgetésén, amit „Gazdaságpolitikai kihívások – EU-perspektívában” címmel rendeztek meg. Miként az is, hogy a feloldott európai uniós források esélyt és nem garanciát jelentenek a magyar gazdaság számára, az euró bevezetése pedig nem lehet önmagáért való cél.

Túlburjánzott, alacsony hatékonysággal működő intézmények, hiányzó felelősségi körök és a korrupció melegágya: hiába módosított a kormány a hazai közbeszerzési törvényen, a háttérrendszer reformja nélkül félő, hogy az évente 4-5 ezermilliárd forintot megmozgató piac alapjaiban nem fog megváltozni.

Varga Mihály két fő okkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának júliusi, 25 bázispontos kamatcsökkentését, amivel az irányadó ráta több mint 4 éves mélypontra, 5,75 százalékra süllyedt. A döntés egyhangú volt, a közel-keleti háború kiéleződése ellenére sem volt olyan tanácstag, aki kamattartásra szavazott volna.

A költségvetési szabályok megsértése miatt már két éve van folyamatban túlzottdeficit-eljárás a magyar kormánnyal szemben, habár ennek a megszüntetése alapkövetelmény lenne az euró bevezetéséhez. A számok alapján egyelőre ez inkább csak vágyálomnak tűnik, de jó hír, hogy az Európai Bizottság inkább a tendenciára kíváncsi.

A vállalkozók nagyon bíznak az új kormányzatban, de már szeretnék látni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. Az üzleti bizalom a VOSZ Barométer több mint 3 éves történetében sosem volt ennyire magasan, ez azonban még nem csapódik le a beruházási aktivitás ugrásszerű növekedésében.

Ha a napokban megnyílna a Hormuzi-szoros (amire a friss fejlemények tükrében vajmi kevés esély van), akkor is csak jövő márciusban térhetne vissza a forgalom a február 28-án kitört iráni-izraeli-amerikai háború előtti szinthez – erről ír a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi gazdasági előrejelzésében. A világ nagy erőközpontjai lassuló GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval számolhatnak, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon optimistának tűnik a globális trendekhez képest. Nagy kérdés, hogy a kiújult közel-keleti konfliktus befolyásolja-e a június végén Varga Mihály által meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”.

Nagyon nagyok a cégek várakozásai a 2015-ös közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatban. Tíz éve nem tapasztalt érdeklődés látható, azonban az igazi intézményi átalakulás még várat magára.

Pénteken biztossá vált, hogy Magyarország megkapja az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF) járó 10 milliárd eurónyi forrást (ebből 6,5 milliárd euró a támogatás, 3,5 milliárd euró a kedvezményes hitel), miután az EU pénzügyminiszterei is jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet. Ezeket a pénzeket a magyar kormánynak nagyon szűk határidővel, augusztus 31-ig kell felhasználnia. A jóváhagyást egy törvényalkotási folyamat előzte meg, ami során az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt is módosította – erről beszélt kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

További intézkedések nélkül a költségvetés hiánya a GDP 7,5 százaléka lenne idén, jövőre pedig 6,1 százalékot tenne ki a deficit – mondta el Kármán András pénzügyminiszter a „Költségvetési leltár” címmel tartott háttérbeszélgetésen.

Jelentős hozamcsökkenés mellett bocsátott ki összesen 3 milliárd euró értékben eurókötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) július 6-án, hétfőn. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint folyamatosan mérséklődhetnek a magyar állam kamatkiadásai a következő években, elérve a GDP 3 százalékát (a tavalyi 4,7 százalékról). A devizaadósságunk eközben a teljes államadósságon belül akár 35 százalékig is emelkedhet, amire legutóbb 2015-ben volt példa.  

Véget értek azok az idők, amikor a piac folyamatos emelkedése miatt szinte bármilyen befektetéssel garantált hozamot lehetett elérni. A bizonytalan környezetben felértékelődik a szakmai döntéshozatal, ugyanakkor Magyarországon a vagyonkezelési piac még jelentős lemaradásban van Nyugat-Európához képest. Az euró bevezetése teljesen más szemléletet igényelne idehaza, amire az alapkezelőknek is készülniük kell. Hosszabb távon pedig a magyar állampapírok az egyik legérdekesebb eszközosztállyá válhatnak. Interjú Braun Mártonnal, a Gránit Alapkezelő prémium vagyonkezelési üzletágának vezetőjével, valamint Rigó Gáborral, a Gránit Alapkezelő portfóliómenedzserével.

Pozitívan lepte meg az elemzőket a júniusi inflációs mutató, ami éves alapon 1,7 százalékra csökkent. Az adat ismét felveti az élelmiszerárréstop kivezetésének kérdését, de azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még annál is bátrabb lehet, mint amit Varga Mihály jegybankelnök a „mini kamatcsökkentési ciklus” június 23-i bejelentésekor kommunikált.

Pozitív meglepetést okozott az elemzők körében az ipar májusi teljesítménye. A kiigazított adatok alapján több mint 3 és fél éve nem láthattunk ilyen robusztus növekedést, mégis, az áprilishoz viszonyított 2,3 százalékos bővülés talán még kiemelkedőbbnek számít. Persze kockázatok is akadnak szép számmal: a külső kereslet alakulása, az erős forint, vagy éppen, hogy még mindig csak „egy-két fecske csinál nyarat” a magyar húzóágazatban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei inflációs előrejelzéséhez képest jóval szerényebb mértékben (hiszen azt 3,8 százalékról 1,8 százalékra, drasztikusan csökkentette), de a 2026-os hazai GDP-prognózisát is módosította. A jegybank a júniusi Inflációs jelentésében már 2 százalékos növekedéssel számol, ami jövőre 3 százalékra pöröghet fel. Az év elején valóban láthattunk már egy élénkülést a gazdaságban, de az egyik húzóágazatunk teljesítménye mögött több érdekesség is meghúzódik.

Nem az Európát és Magyarországot is sújtó, rekordhőmérséklettel lecsapó hőkupola állt az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) júniusi, németországi klímatárgyalásának középpontjában. Az egyeztetés fő célja az volt, hogy a novemberi, törökországi klímacsúcson áttörést lehessen majd elérni a globális klímavédelemben. Egyelőre nem túl biztatóak a jelek: az Európai Unió ismét szembetalálta magát az olajországokkal és Indiával, miközben Kína a két tábor között egyensúlyoz.

Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.

1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.

A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.