Magyar Péter október 19-i bejelentése szerint – a teljesség igénye nélkül – jövőre a rendvédelemben dolgozók bére átlagosan 15 százalékkal, a nevelést és oktatást segítők fizetése 21 és fél százalékkal, a szociális ágazatban dolgozók keresete pedig 17,8 százalékkal emelkedik. Az egészségügyi szakdolgozók fizetése átlagosan 17 százalékkal nő, míg az állami felsőoktatásban dolgozók bérrendezésére 10 milliárd forintot különít el a kormány 2027-ben.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentése után rögtön fellángolt a vita: elegendőek-e a béremelések, és valóban azt kapják-e a közszolgálati dolgozók, amit a kormány ígért? A legtöbb kritika talán a rendvédelmi dolgozók köréből érkezett, aminek jogosságát Pósfai Gábor belügyminiszter is elismerte. Erről bővebben itt olvashatnak:
Felmerül tehát a kérdés: ahelyett, hogy évekig, akár évtizedekig folyamatosan romlik a közszférában dolgozók reálkeresetének értéke, amíg a kormány „nagy kegyesen” gondoskodik az adott ágazat bérrendezéséről, miért nem létezik az állami szektorokban dolgozók számára egy automatikus, minden évben járó, inflációkövető emelés? Vagy legalábbis egy hosszú távon kiszámítható, a bérek vásárlóerejét is megőrző megoldás – veti fel laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Ezekben az országokban jellemző az indexálás
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023-as tanulmánya szerint világszerte az a jellemző, hogy a közszférában dolgozók béreit nem indexálják automatikusan. Csak néhány országban igazítják a fizetéseket az árakhoz vagy más gazdasági mutatókhoz. A nagyobb államok közül Mexikóban, Indiában és Törökországban működik inflációkövető megoldás, de az Európai Unióban is találni rá példát.
Fotó: Nemzetközi Valutaalap (IMF)
Az Európai Központi Bank (EKB) szintén 2023-ban írt arról, hogy 2022-ben az euróövezet közszférájában a bérek automatikus indexálása az ágazat teljes bértömegének mintegy egyötödét, 19 százalékát érintette. Az egyes kontinensek közül Európában a legelterjedtebb ez a gyakorlat.
Az euróövezetben Belgiumban és Luxemburgban teljes egészében az inflációhoz igazítják a közszféra béreit. Cipruson és Máltán hasonló, de korlátozottabb indexálási rendszer működik. Olaszországban ezzel szemben jellemzően hároméves tárgyalási ciklusok keretében újítják meg a bérmegállapodásokat, amelyeknél az energiaárak nélkül számított várható inflációt veszik figyelembe.
A teljes cikkben olvashatnak az inflációkövető rendszer legnagyobb előnyeiről és hátrányairól. De az is kiderül, hogy mennyire szakadtak szét a fizetések Magyarországon az egyes közalkamazotti csoportok között.
