Csabai Károly cikkei

A napokban volt öt éve annak, hogy a magyar állam, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 15-15 százalékos részesedést szerzett az addig az osztrák anyabank kizárólagos tulajdonában állt hitelintézetben. Most az a pletyka kering bankárberkekben, hogy az Orbán-kormány eladná a pakettjét. Utánajártunk, lehet-e ennek realitása.

Ez derül ki a jegybank lapunk érdeklődésére adott válaszából. A ma már Buda Palota néven futó épületet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három évvel ezelőtt vásárolta meg, s abba az akkori tájékoztatás szerint a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségét költözteti. A nagyközönség számára pedig ugyanott Pénzmúzeum nyílik.

Az utóbbi napokban jó formát mutatott forint ma több egységet gyengült, az euróval szemben például ismét a 350-es szint fölé ment. Ráadásul a világpiaci kőolaj is drágult, ami viszont az elmúlt egy hónapban jelentősen lejjebb került hazai üzemanyagárak újbóli emelését idézheti elő. A tőzsdei befektetők vigyázó szemüket ma délután 4-kor Jerome Powellre vetik, abban reménykedve, hogy a Fed elnökének Jackson Hole-i beszédéből kiolvashatják, mikor kezdődnek a már szinte biztosra vehető szigorító intézkedések. 

Ősszel több mint 40 saját gyártású filmet tesz elérhetővé az idehaza is népszerű amerikai streamingszolgáltató. A forint hónapok óta nem látott szintre erősödött, a BUX viszont esik –szembemenve a nyugat-európai pozitív trendekkel. Az olaj is olcsóbbá vált, ami a dollárral szemben ugyancsak teret nyerő forinttal együtt azzal kecsegteti a hazai autótulajdonosokat, hogy talán folytatódik a hazai üzemanyagárak csökkenése. Az a globális kilátásokat rontja, hogy elemzők Kínával kapcsolatban számos kockázatot fogalmaztak meg.

Erről is döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén, amelyen a jegybanki alapkamatot 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte. A júniusi 5,3-ról júliusra 4,6 százalékosra lassult infláció Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök közlése szerint az ősszel újra felgyorsulhat, s novemberben még a júniusinál is nagyobb szintet érhet el. 

Három hónapja nem látott alacsony szintre estek a világpiaci kőolajárak, ami azzal kecsegtet, hogy a hazai üzemanyagárak a pénteki csökkenés után még lejjebb is mehetnek. Még úgy is, hogy a forint erősödése megállt, például az euróval szemben nem tudta áttörni a 350-es lélektani szintet, ami a külföldre készülőket lombozhatja le. A hazai részvényindex is csökkenéssel nyitotta a csütörtöki, az augusztus 20-ai ünnep miatt utolsó e heti kereskedési napot, ám ez szinte felfogható természetes korrekciónak, miután a BUX szerdán újabb történelmi rekordot állított fel.

Tőzsdei cégek sorra figyelmeztetnek, hogy a többségében a piaci várakozásoknál is kedvezőbb második negyedévük után szinte holtbiztosan jön a feketeleves, a koronavírus-járvány újbóli berobbanása miatt akár jelentősen csökkenhet a termékeik, szolgáltatásaik iránti kereslet. Ezek a kockázatok még nem látszódnak a részvényárfolyamokon, az amerikai S&P 500-as például tegnap újabb rekordot döntött. Ma stagnálnak a jegyzések, s a forint is az euróval szemben az elmúlt napokban megszokott 352-353-as sávban mozog. Csak az olajárak csökkennek, ami jó hír lehet az autósoknak. Ma este érdemes lesz figyelni a Standard & Poor’s hitelminősítését Magyarországról, bár az osztályzat aligha változik.

A legnagyobb hazai hitelintézet ugyanis vizsgálja a közép-ázsiai országban a vételi lehetőségeket. Ez is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, amelyen az OTP illetékesei beszámoltak arról, hogy a most még tizenegy országban jelenlévő bankcsoport rekordbevétel mellett az ugyancsak csúcs-szinthez közeli nyereséget ért el a második negyedévben. A forint az euróval szemben a 353-354-es sávban oldalazik, a világpiaci kőolajárak viszont újra emelkednek, amit Joe Biden az USA-n kívüli OPEC-országok kitermelésének csökkentésével szeretne letöretni.

A lakáshitelek folyósítása kiugró volt az Erste Banknál az idei év első felében, abból 34 százalékkal helyeztek ki többet, mint az előző év azonos időszakában. Ennél csaknem kétszer jobban bővültek a kisvállalkozói hitelfelvételek. A fogyasztási kedv visszatérését tükrözi, hogy az Erste a személyi kölcsönökből 2021 első felében többet folyósított, mint az előző év azonos időszakában. Ami azért nagy szó, mert közben a megtakarítási kedv sem lankadt, a kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt 19 százalékkal izmosodott.

Nem szavazta meg hétfőn az amerikai szenátus a kriptoeszközök adószabályainak szigorítását. Bár ezt ma még megteheti, ez is elég volt a 46 ezer pont áttörése után kis pihenőt tartott bitcoin visszaerősödéséhez. A külföldre utazó magyaroknak jó hír, hogy a júliusban befékeződött infláció hírére a forint erősödött. Igaz, az olaj is magához tért, ami megálljt parancsolhat a holnaptól olcsóbb hazai üzemanyagárak további csökkenésének. Ma, tőzsdezárás után teszi közzé a Magyar Telekom a második negyedéves számait, amelyek a piaci várakozások szerint kedvezőek lehetnek, megy is feljebb a távközlési részvény árfolyama.

A videomegosztó platformot használók akár már az év végén tulajdoni hányadot szerezhetnek a TikTokot is üzemeltető cégben, így részesedhetnek annak esetleges hasznából. A kedden publikálandó júliusi inflációs adat előtt a forint ma délelőtt gyengült, s a BUX is megpihent az 50 ezer pontos álomhatár átlépését követően. De zuhan az olaj és az arany ára, utóbbi a dollár erősödésének inverzeként.

Aki repülőgéppel szeretne eljutni a kiválasztott üdülőhelyére, annak ezt érdemes még augusztusban megtennie, az ismét fokozódó járványhelyzetre tekintettel ugyanis több légitársaság is szeptemberre csökkentette a kapacitásait – derül ki részben a tőzsdén szereplők gyorsjelentéséből. Az is az e havi indulás mellett szól, hogy a külföldi pénzeket most olcsóbban tudjuk megvásárolni. A környező országokba – különösen az adriai tengerpartra – autóval utazók pedig jól járhatnak, ha tele tankkal lépik át a határt, hiszen a világpiaci olajárak csökkenése miatt a hazai üzemanyagárak még a péntektől érvényes szint alá is benézhetnek.

A népszerű társkereső portált működtető cég ugyan idei második negyedévét a piaci várakozásoknál jobban zárta, a vezetőség szerint azonban a delta variáns gyors terjedése és az annak kapcsán várható lezárások számukra is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Augusztusban azonban még lehet mód a külföldi nyaralásra, az arra készülőknek jó hír, hogy a forint egyre izmosabb, s aki autóval vág neki az útnak, az akár még a péntekinél is olcsóbban tankolhat. 

Az idei első félév végén közel 150 milliárd forinttal több cash volt a hazai forgalomban, mint amennyivel nekivágtunk a 2021-es évnek. Ám némi optimizmusra adhat okot a készpénzállomány visszaszorításán fáradozó Varga Mihály pénzügyminiszternek és a Magyar Bankszövetségnek, hogy ez a növekedés a fele annak, mint amennyi volt az egy évvel korábbi ugyanezen időszakban. 

A több mint 140 milliárd forint értékben létrehozandó Termőföld Magántőkealapba mintegy 100 milliárd forintos állami pénz megy. A magántőkealapok idehaza a 2010-es évek közepétől szaporodnak gombamódra, mivel egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy az e konstrukciókba fektetőknek nem kell felfedniük a kilétüket.

A lapunk által elsőként másfél hónapja megírt ügylet értékéről akkori megkeresésünkre az adásvétel tárgya, a Milipol Zrt. üzleti titokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, a vevő Techimpex Kft. gazdája, a honvédelmi tárca pedig válaszra sem méltatott minket. Most egy írásbeli parlamenti kérdésre hárított államtitkárán keresztül a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.

A 2023 közepén egymással egyesülő Budapest Bank, MKB Bank és Takarékbank tulajdonosait tömörítő Magyar Bankholding Zrt. kilenc részvényese közül négy zárta nyereséggel a 2020-as évet, s csak egy veszteséggel – az adófizetők számára fájdalom, ez pont az egyetlen állami hátterű társaság. A további négy tulajdonos közül egy csak az idén alakult meg, három másik eredményéről pedig nincs információ, lévén, hogy közülük kettő magántőkealap, egy pedig Luxemburgban bejegyzett cég – egyikük sem köteles nyilvánosságra hozni a főbb mutatóit.

A Gazdasági Versenyhivatal nem talált vizsgálatra okot adó körülményt annak kapcsán, hogy a Mészáros Lőrinc és a Keszthelyi Holding Zrt. által fele-fele arányban tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. megpróbálja bekebelezni a már most is a közel 33 százalékos tulajdonában lévő CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-t.

Nemcsak a meglévő ügyfelek számláját gyarapították a koronavírus-járvány utáni első sokkot követően jelentősen felpattant árfolyamok. Hanem a friss pénzek is, vagyis, hogy több mint másfélezren döntöttek úgy, ezentúl a pénzeik fialtatását profikra bízzák. Mindezek következtében június végén közel 47 ezer számlán már 7 ezer milliárd forintos magánvagyont kezeltek a hazai privátbankárok, akik 30 millió forint alatt szóba sem állnak módosabb honfitársainkkal, a többségnél azonban 100 millió a beugró. Egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb körképünkből.

A Mediaworks Hungary Zrt.-be tagozódik többek között a Mandinert kiadó vállalkozás.

Bár a Fidesz alelnökének javaslatára tavaly nyáron a parlamenten átvert törvénymódosítás célja az volt, hogy a nagy sörgyártók mellett a kisebb főzdék nagyobb teret nyerjenek, a Csíki Sör még a 2019-esnél is nagyobb veszteséggel zárta a 2020-as évet. Ami a hotelek, vendéglátóhelyek pandémia miatti több hónapos bezárása okán akár logikusnak is tűnhetne, ha nem ért volna el ugyanilyen piaci körülmények között nyereséget Matolcsy György két unokatestvérének Pécsi Sörfőzdéje.

A két évvel ezelőtt elindult növekedési kötvényprogramban közel 60 hazai vállalat jutott forráshoz, összesen csaknem 1380 milliárd forintos értékben, 6-11 év közötti lejáratra, 3 százalék alatti átlaghozammal. A döntő többség élt azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piacra dobott mennyiség akár 70 százalékát is megvehette. Május végéig az MNB összesen mintegy 720 milliárd forintnyi növekedési kötvénnyel gazdagodott, ami azt jelenti, hogy az 1150 milliárdos keretéből a jegybanknak még bőven maradt lehetősége vásárolni.

Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.

A Keszthelyi Vagyonkezelő Kft. beolvad tulajdonosába, a Keszthelyi Holding Zrt.-be. Utóbbi kizárólagos gazdája az a Keszthelyi Erik, aki Mészáros Lőrinccel felesben birtokolja a hazai biztosításialkusz-piacon gőzerővel előretörő Hungarikum Kft.-t. A céges adatokból arra lehet következtetni, az összeolvadást az ihlette, hogy a vagyonkezelő évek óta veszteségesen működik, szemben a befogadó holdinggal, amely egyre jobban hasít.

Ennyivel kevesebbre értékelte egy független nemzetközi könyvvizsgáló a BB részvénycsomagját tavaly év végén annál, mint amennyit az állam kifizetett azért öt és fél évvel korábban, 2015 júniusában. Ez hámozható ki a Budapest Bankot az állam képviseletében tulajdonló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2020-as üzleti jelentéséből.

A Takarékbank, valamint az MKB Bank és a Budapest Bank (BB) 2023 közepére beütemezett egyesülésének levezénylésére hivatott Magyar Bankholding Zrt. azzal magyarázza a 2020-as negatív eredményét, hogy az első, amúgy nem teljes évében nem folytatott közvetlen üzleti tevékenységet, a szolgáltatások ugyanis a három banknál voltak elérhetőek. Az nem derült ki, lehetett-e volna alacsonyabb az 1,6 milliárdos mínusz, amelyeket döntően a szakértői díjak okoztak.

A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

A REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. július 31-ével beolvad a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-be (BGYH) – derül ki a legfrissebb cégközlönyből. Mindkét társaság tulajdonosa a fővárosi önkormányzat, így észszerűnek tűnik azok egybetolása, amely annak a tranzakciónak a leképeződése lehet, melyben a BGYH ötmilliárd forintért megveszi a Rác fürdőt.

A pénzügyminiszter jó fél éve úgy vélte, több tízmilliárd forinttal csökkenhet a készpénzhasználat azáltal, hogy 2021. január 1-jétől 50-60 ezerrel nőtt az elektronikus fizetést elfogadó helyek száma. Bár Varga Mihály nem jelölt meg időtávot, öt hónap alatt nemhogy csökkent, hanem 111 milliárddal még tovább is nőtt a készpénzállomány.

A 190 hazai üzemanyagtöltő-állomást üzemeltető Shellről van szó, amely csaknem 6 milliárd forinttal szállítja le itteni leányvállalata jegyzett tőkéjét. Mivel utóbbi nyereséggel zárta a 2020-as évét, a csökkentésre nem a veszteség rendezése miatt van szükség, az ominózus tőkét a holland-angol multinacionális társaság kivonja magyarországi cégéből.

Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tette egyértelművé egy mai konferencián. Így reagál az MNB a növekvő inflációs kockázatokra, amelyeket a ma reggeli friss KSH-adatok is jeleznek: a májusi fogyasztóiár-index ugyan az áprilisi 5,1 százalékosnál nem lett magasabb, de az MNB által kiemelten figyelt maginfláció 3,4 százalék lett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal.

A milliárdos felcsúti nagyvállalkozó és üzlettársa által legnagyobb arányban tulajdonolt CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a 22 hazai biztosító közül egyedül lett veszteséges 2020-ban, ráadásul a bruttó díjbevételei is közel 70 százalékkal zuhantak. Egyéb érdekességek is kiderülnek a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb biztosítói rangsorokból.

Kettős hatás érvényesült a hazai bankrendszerben tavaly. Míg a koronavírus-járvány miatt leült gazdaság ösztönzése érdekében rajtuk keresztül elérhetővé tett fiskális és monetáris pénzbőségnek köszönhetően jelentősen fokozták az aktivitásukat, addig egy másik állami Covid-intézkedés, a hitelmoratórium jócskán megnyirbálta az eredményeiket. Mindez a napokban közzétett 2020-as beszámolóikból immár számszerűen is visszaköszön. Hogy a különböző hatások – ahogy az lenni szokott – ezúttal is eltérően érintették az egyes bankokat, azt a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb, 2020-as rangsor is tükrözi: érdekes átrendeződések következtek be 2019-hez képest.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem talált kivetnivalót abban, hogy az Ecsedi Ferenc többségi tulajdonában lévő Milipol Zrt.-t a Honvédelmi Minisztérium egyik érdekeltsége, a Techimpex Kft. vegye meg. Az ügylet részleteiről, egyebek mellett arról, hogy miért váltak meg az eladók az utóbbi éveket rendre masszív árbevétellel és nyereséggel zárt Milipoltól, lapunk érdeklődésére a cég üzleti titokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, a honvédelmi tárca által birtokolt vevő társaság pedig válaszra sem méltatott minket.

Bár a márciusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 4-6 százalék közé tette a lehetséges idei gazdasági növekedés mértékét, az azóta beérkezett adatok alapján optimistább, ezért úgy ítéli meg, hogy a GDP közel 6 százalékkal bővülhet. Ugyanakkor a jegybank szerint az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok erősödtek, ami miatt készen áll a monetáris szigorításra - olvasható a közleményben. Ez megerősíti Virág Barnabás MNB-alelnök múlt hétfői szavait, melyek szerint a következő, június végi ülésén a Monetáris Tanács már kamatot emelhet. 

Vagyis a Monetáris Tanács megemeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg 0,6 százalékos alapkamatát? – ez a fő kérdése a tanács mai ülésének. Igaz, a monetáris szigorítást Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt hétfői nyilatkozatában csak június végére helyezte kilátásba. Ráadásul a forint – alapvetően az alelnöki nyilatkozat hatására – jelentős erősödésbe kezdett, ami az import olcsóbbodásán keresztül enyhítheti az inflációs nyomást. Valószínűleg azonban csak átmenetileg, a járványügyi korlátozások feloldása miatt várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás ugyanis felgyorsíthatja az inflációt. Méghozzá akár akkora mértékben, hogy elemzők nemcsak júniusban számítanak kamatemelésre, hanem később is. Akad olyan, aki 2022 végére egyenesen 2,25 százalékos rátát vizionál.

Az Erste Bank ügyfelei 2021. július 31-étől már nem tudják a netbankon keresztül rendezni a díjnetes – jellemzően áram-, gáz-, víz-, távközlési, internetes és televíziós szolgáltatást nyújtó cégek által kibocsátott – számláikat, csak közvetlenül, a Díjnet Zrt.-n keresztül. A Takarékbank már 2019 őszén, míg az OTP Bank 2020 végével beszüntette e lehetőséget, így az Erste kiszállását követően már csak a CIB Bank ügyfelei egyenlíthetik majd ki a díjnetes számláikat a netbankjukban. Meglehet azonban, hogy a Takarékbankkal való szakítás csak átmeneti, lapunk megkeresésére ugyanis a Díjnetnél elmondták, folynak az egyeztetések a további együttműködés lehetőségéről.

Az infláció megugrását és tartóssá válását annyira kockázatosnak ítélik meg a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), hogy a jegybanki alapkamat emelésétől sem riadnának vissza. Erre Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó elnöki periódusában egyszer sem volt példa, de előtte is csak 2011 karácsonyát megelőzően. Úgy tűnik azonban, nincs más választása az MNB-nek, hiszen az infláció kezelésében a költségvetési politika nem lehet a partnere: a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt szavazatmaximalizáló szándékkal kilátásba helyezett állami költekezések éppen, hogy az árak emelkedését vonhatják maguk után.

Ha a parlament áldását adja Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese minap benyújtott törvénymódosító javaslatára, akkor azok is igényelhetik az úgynevezett adósságrendezési eljárást, akik tartozásállománya nem éri el a vagyonuk értékét, ám az az adósságrendezésbe bevonandó vagyonuk értékének a 80 százalékára rúg. Ez lazább szabály a jelenlegihez képest, miszerint csak akkor kerülhet sor magáncsődre, ha a tartozások meghaladják az adósságrendezésbe tartozó vagyont. Kérdés, ez elegendő lesz-e az öt és fél évvel ezelőtti bevezetése óta gyakorlatilag tetszhalott állapotban lévő magáncsődök felpörgetéséhez.

A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.

A bank vezető elemzője, Trippon Mariann ugyanis úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával ellentétben a fogyasztóiár-index megugrása (áprilisi 5 százalék fölé kerülése) nem átmeneti, hanem tartósabb jelenség. A magyar gazdaság gyors kilábalását pedig még mindig a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámai veszélyeztetik leginkább, ám a CIB-nél a GDP idei növekedését így is 4-5 százalék közé várják.

Diplomáciai érdekekkel magyarázza a kormány a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében, hogy 2021-2023 között közel 1 milliárd forintot biztosít az olasz fővárosban található épület felújítására.

Erről rendelkezik egy friss kormányrendelet.

A Széchenyi Kereskedelmi Bankról van szó, amelybe 2013 nyarán szállt be kisebbségi tulajdonosként a Nemzetgazdasági Minisztérium - a hitelintézet azonban 2014 végén bedőlt, 2015 nyarától pedig felszámolás alatt áll. A felszámoló értékesítette a Széchenyi Bank teljes vagyonát, és jelenleg az eljárás technikai zárását készíti elő, majd összeállítja, és a Törvényszékre benyújtja a felszámolási zárómérleget – derült ki lapunk megkeresésére. Azt azonban, hogy a bank egykori vezetői ellen indított büntetőügyek mikor fejeződnek be, még megjósolni sem lehet.

Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal nem emel kifogást, akkor a 175 éves múltra visszatekintő C. Thywissen GmbH szakmai befektetőként kisebbségi üzletrészt szerez az Ökoil Kft.-ben. E társaságban jelenleg még az a KITE Zrt. az egyedüli tulajdonos, amely részvényeit csaknem teljes egészében az OTP-vezér birtokolja.

A Magyar Ingatlanhitel Zrt.-vel szemben még a 2000-es évek elején merült fel a gyanú, eleve azért adott lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhesse az adósok ingatlanait. Többszöri bírságolás után a felügyelet 2014 októberében vonta vissza a pénzügyi vállalkozás engedélyét, s kezdeményezte a felszámolását. Ez zárult le a napokban, amelyet követően a cégbíróság törölte a társaságot.