Csabai Károly cikkei

Nem tud elszakadni a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama a 400-as szinttől. A vezető hazai részvényeknek azonban eddig jó napjuk van.

Magyarország devizatartaléka május végén alig valamivel haladta meg a 34 milliárd eurót, noha 2021 végén még bőven 38 milliárd felett volt. Azt, hogy ez sok vagy kevés, két szempont alapján szokták megítélni az egyes országok. Egyesek azt nézik, hogy a devizatartalék elegendő-e egy bizonyos mértékű, általában három-, de akár hathavi import kifizetéséhez. Mások viszont azt tekintik mérvadónak, hogy az ország rövid lejáratú külső adósságának rendezéséhez megvan-e a forrás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ez utóbbi táborba tartozik.

Közel három egységgel kevesebbe, 394,6 forintba is került a hazai fizetőeszköz az euróval szemben azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre. A hazai tőzsdei papírok a számukra kedvezőtlen fejleményre még nem igazán reagáltak. Nem úgy a külföldi börzék, amelyek a Fed 75 bázispontos kamatemelése miatt zuhannak. A kriptopiac is lejtmenetben és a kezdeti drágulás után már az olaj is, az arany viszont drágul.

Több tényező együttesen okozta, hogy hétfőn a forint az euróval szemben a lélektaninak számító 400-as szint fölé gyengült és dollárárfolyama is negatív rekordot döntött. Az orosz-ukrán háború kitörése óta tartó negatív tendencia megfordításáért a legtöbbet az Orbán-kormány tehet, de – ha kisebb mértékben is – a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is lehet befolyása arra, merre megy tovább a forint. Egy biztosnak tűnik, ha nem történik semmi, akkor a szabadesés folytatódik, s talán hamarabb érjük el a 450-es eurót, mint amennyi idő alatt eljutottunk a február végi 370 körüli szintről a mostani 400-as fölé.

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 5,4 százalékos jegybanki alapkamatot szerepeltet erre az évre, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátája most ennél fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék. Ugyancsak meglepő, hogy a jövő évre meg 6,9 százalékos jegybanki alapkamat szerepel a büdzsé-tervekben, miközben az elemzők többsége már csökkenést vizionál.

Immár két hete tudjuk, mi lett az ára a kormány választási célú kiköltekezésének, a pünkösdi hétvégén pedig a részletekre is fény derült. Az Orbán-kabinet által kreált, Magyarországon újnak tekinthető fogalom, az extraprofit megtermelése miatt megsarcolt számos szektor között e cikkünkben a biztosítókra koncentrálunk. Toplistáinkból kiderül, rájuk miért eshetett a választás.

Ezt várja a CIB Bank elemzője. Meg azt, hogy az infláció 11 százalékon tetőzhet, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) maximum 8 százalékig viszi fel az alapkamatát.

A 2021-ben még 28 tagot számláló hazai bankrendszer összesített mérlegfőösszege egy év alatt két-, az adózott eredménye azonban háromszámjeggyel nőtt – egészen pontosan több mint a kétszeresére. Utóbbi ismeretében már kézenfekvőnek tűnik, a kormányzat miért csapott le a különbözetre, s kötelezte a hitelintézeteket arra, összesen 300 milliárd forinttal járuljanak hozzá a két új alap, a rezsi- és s honvédelmi felöltéséhez. Idén is összeállítottuk banki toplistánkat.

Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szerint májusban 10,5 százalék fölé is emelkedhetett az éves infláció.

Ezt a receptet írják fel a mostani, a tavalyinál jóval változékonyabb, magas inflációval terhelt piaci környezetre a K&H alapok kezelőjének szakértői. Cégük a befektetési alapkezelők Privátbankár.hu Klasszis 2022-es szavazásán két első és egy második helyet szerzett. Ennek apropóján beszélgettünk Oraveczné Németh Ildikóval, a KBC Asset Management NV Magyarországi Fióktelepe vezetőjével és Bánhalmi Gábor vezető stratégával.

Eszerint a Csányi Sándor által irányított hitelintézetnek a bankszektorra kivetett 250 milliárd forintos extraprofit-adónak több mint az egyharmadát kellene befizetnie.

Eddig legalábbis a kilenc tagállam egyike sem jelezte ezt a szándékát, noha ezt közel három hónapja négyen is már kész tényként kezelték.

A hazai fizetőeszköz már tegnap is gyengült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének nyilatkozatát követően. Ma mondhatni, csak ezt folytatta, amikor például az euróval szemben reggel óta már közel négy egységet veszített, s fél 12 magasságában a 386-os szint felett cserélt gazdát. Ezúttal a Mol- és az OTP-részvények is követik a forintot. Pedig Európa kivirult, a nagyobb tőzsdék emelkedőben. Az már kevésbé jó hír, hogy az olaj is 1 százalék körül drágul.

A hazai fizetőeszköz még az elmúlt időszak dollárgyengülése ellenére sem volt képes jelentős erősödést produkálni. Ezzel szemben az OTP és a Mol európai szinten is megsüvegelendő pluszban tartja a BUX-indexet. A szűkülő kínálat hatására drágul az olaj. Ezúttal az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelezte, hogy szabályozni kéne a kriptopiacot.

Ma már Európában nincs olyan ország, ahol nem negatív az irányadó jegybanki alapkamat és az infláció egyenlege. Magyarország azonban ebben az összevetésben még viszonylag jól áll: az előkelő negyedik helyen szerepel. Más kérdés, hogy az árstop nélkül csak a negyven tagú mezőny vége felé helyezkedne el.

Annak ellenére, hogy áprilisban közel 21 éves csúcsra ugrott az éves infláció, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a ma kora délutánra meghirdetett tenderén ugyanakkora kamattal fogad be betéteket egy hétre a kereskedelmi bankoktól, mint egy hete.

Az nem kérdés, hogy a több mint húsz éve nem látott szintre ugrott áprilisi infláció lépéskényszerbe hozta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Ha mérsékelni kívánja a negatív reálkamatot, akkor az eddigi 100 bázispontosoknál jóval nagyobb szigorítás kellene. Ez talán az immár tartósan gyenge, az euróval szemben a 380-as szint körül lecövekelt forintot is erősítheti, ami kapóra jöhetne azoknak, akik a brutális drágulások ellenére még képesek külföldi nyaralásra.

Sem a forgalom, sem az eredmény tekintetében. De fontos kihangsúlyozni, hogy a gyógyszercég vezérigazgatójának kijelentése a forintértékekre vonatkozik, és csak akkor áll meg, ha nem következik be törés a rubel árfolyamában.

Ezt mondta az ötödik kormánya megalakítására készülő politikus. Annak kapcsán, hogy tegnap az Európai Bizottság (EB) elnökének, Ursula von der Leyennek írt levelében azt írta, Magyarország nem támogatja az EB által szerdán javasolt újabb embargós csomagját.

Az osztrák Erste Group 70, az Európai Újjáépítési és Bank, illetve a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet alapvetően azért zárta közel 1 milliárd forintos veszteséggel az idei első negyedévét, mert a március elején bedőlt orosz bank ügyfeleinek kártalanítása érdekében 7,9 milliárdot kellett befizetnie az Országos Betétbiztosítási Alapba (OBA).

A mai újabb jegybanki kamatemelés után a hazai fizetőeszköz csak átmenetileg tudott erősödni. Pedig még a Kormányinfón is pozitív kilátásokat festett az uniós pénzekkel kapcsolatban Gulyás Gergely. Aminek hatására a blue chipek többsége – a Magyar Telekom kivételével – kilőtt, a legnagyobb mértékben az OTP Bank, amely 4 százalék feletti pluszban is járt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 30 bázisponttal, 6,45 százalékra emelte azt a kamatot, amelyen egy hétre helyezhetnek el nála betét a hazai kereskedelmi bankok. A lépés hatására a hitelek megdrágulhatnak, ezért az monetáris szigorítással ér fel, aminek célja a 15 éves csúcson lévő infláció fékezése.

A jegybankelnök azt is bejelentette a Monetáris Tanács mai ülése – melyen az alapkamatot 1 százalékkal megemelték – utáni sajtótájékoztatóján, hogy megkezdték egy 2 éves gazdasági stabilizációs program kidolgozását, amely célja a megbillent pénzügyi egyensúly helyreállítása.

Az nem kérdés, hogy alapvetően a 15 éves csúcsnál is minden bizonnyal magasabbra hágó infláció miatt – de kisebb részben talán a hétfőn a 374 forintos szintet is átlépett euróárfolyam láttán – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén folytatja a kamatemelést. Az viszont már erősen kétséges, vajon a piacon csaknem egyöntetűen várt 1 százalékpontos szigorításnak lesz-e bármilyen hatása. Eddig ugyanis nem volt.

Befejeződött a svédek által alapított SVEA Finance Zrt. végelszámolása, a közel 19 milliárd forint névértékű lakossági fedezetlen követelést kezelt társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága törölte. Állományát a szintén svéd tulajdonban álló, tőzsdén jegyzett Intrum csoport magyar leányvállalata menedzseli tovább.

Ezt ígérte a miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatón.

A magyar miniszterelnök szerint az országnak jó helye van a NATO-ban és az EU-ban.

Bár már az április 3-ai választások éjjelén megugrott a kivándorlási lehetőségre keresések száma az internetes böngészőkben, ez pártállástól függően minden egyes voksolás után megtörténik. Az országváltás nem mindig jár együtt új állampolgárság felvételével, de nem zárja ki azt. Utánanéztünk, milyen feltételekkel lehet hazát cserélni, s mindenekelőtt mennyiért.

A címben feltett kérdésre a válasz csak félig ismert. Az ellenzék kilátásba helyezte a megszorítást, igaz, azzal árnyalva, hogy majd később enyhíti a terheket, mivel győzelme esetén bizonyosan hozzáférhet ahhoz az uniós bödönhöz, amihez a mostani kormánypártok nem. Az utóbbiak viszont még a megszorítás gondolatától is ódzkodnak. Így, jobb híján megpróbáltunk a nyilatkozatokból, illetve az adatokból következtetni arra, mi is várható, meg persze megszólaltattunk olyan elemzőt, aki vállalta a véleményét ebben a politikával súlyosan átitatott kérdésben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismét kamatot emelt. Ezúttal az egyhetes betéti rátát vitte feljebb, vagyis azon eszközét, amelybe a kereskedelmi bankok tehetnek pénzeket. A lépés szigorításnak felel meg, ennek hatására a bankok kihelyezései csökkenhetnek, ami a jegybank reménye szerint az e hónapban várhatóan 8,5-9 százalékos inflációra enyhítően hathat. Ez azonban a forintot nem hatotta meg, a kamatdöntés előtti erősödését hamar ledolgozva, az euróval szemben még a reggeli szintnél is lejjebb találta magát.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

A gyorsuló infláció miatt tavaly november óta drasztikusan emelkednek a kamatok. Utánajártunk, hogy ebben a helyzetben milyen ajánlatokkal várják a cégeket a bankok, milyen kedvezményes és milyen piaci kamatozású forrásokat kínálnak, milyen célra és kinek. S megnéztük azt is, mit tehet az a kis- és középvállalkozás (kkv), amely a kamatemelkedések miatt nehéz helyzetbe került, illetve kerülhet.

Bár a legnagyobb részesedéssel rendelkező Oroszországon kívüli nyolc tagállamból már négy is – Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia – bejelentette, Ukrajna megtámadása miatt kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB), ezt eddig hivatalosan még egyikük sem jelezte. Magyarország még csak nem is tervez ilyet, sőt Szijjártó Péter még növelné is a részesedést. Aminek a mostani háborús helyzetben, a hetek múlva sorra kerülő hazai választásokra készülő kormánypártokra nézve akár negatív hatásai is lehetnek.

És továbbra sem enged át fegyvereket a magyar-ukrán határon.

Amennyiben a Pénzügyminisztérium áldását adja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedd éjjel elrendelt végelszámolási eljárásra, akkor a mintegy 70 ezer ügyfél máris kérheti az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA), hogy fejenként 100 ezer euróig kártalanítsa őket, amelyre a kérelem benyújtásától számított tíz napon belül sor kerül.

Ezt válaszolta lapunk megkeresésére az orosz többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank, amelynek budapesti székhelyén ma este 6 órakor kezd tüntetni az ellenzék.

A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – árulta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mai sajtótájékoztatóján. Ennek okai között azonban Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett, a kormányzati pénzosztogatás hatására vonatkozó kérdésre azt mondta, azokat nehéz mérni valós időben.

Vlagyimir Putyin lépéseire a részvényindexek, a rubel és a forint is gyengült, ezzel szemben a globális problémák esetén menedéknek számító arany kilenc hónapos csúcsra erősödött. A várható kínálati problémáktól való félelem a lélektaninak számító 100 dollár közelébe repítette az olajárakat. Ilyen előzmények után nincs könnyű helyzetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely pont ma tartja a soros kamatdöntő ülését.

Ezt találgatják a piacon. Azt követően, hogy az infláció a várakozásokkal ellentétben januárban nemhogy lassult, hanem új erőre kapva immár 14 és fél éves csúcsra ugrott. Így veszélyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei előrejelzése – amit a kormány is a magáévá tett. Szinte csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a 2022-es éves átlagos fogyasztóiár-index 4,7-5,1 százalék között landoljon. Különösen, ha tényleg kitör az orosz-ukrán háború.

A DK elnökének értékpapír-állománya ugyanis 2021-ben 105 millió forinttal, közel 929 milliósra nőtt, s ha az idén is megmarad ez a gyarapodási ütem, akkor pakettjének az értéke augusztusban átlépheti a bűvös, 1 milliárdos határt. Ez is kiderül a parlamenti képviselők január végéig beadott vagyonnyilatkozataiból.

Erre lehet következtetni az utóbbi időszak adataiból. Míg Oroszország és Ukrajna nem tartozik Magyarország fő kereskedelmi partnerei közé – a részesedésük együttesen sem több 4,5 százaléknál –, addig a Richter kitettsége közel 20, míg az OTP Banké 15-16 százalékos. Persze emellett vannak olyan, nem számszerűsíthető tényezők, amelyek növelhetik a negatív hatásokat. Mint például az, hogy a háború kitörése miatt veszélybe kerülnének az Oroszország felől érkező energiaszállítások, az esetleges ukrán exodus pedig a hazai munkaerőpiacot érinthetné érzékenyen. Ráadásul a két országból kieső energia- és élelmiszerimportot vélhetően csak drágábban tudnánk pótolni, ami az amúgy is 14 éves csúcson lévő inflációt nem engedné lassítani, vagy még tovább is fokozhatná azt.

Ma megint kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Két nappal azután, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 50 bázisponttal, 2,9 százalékra vitte fel, a ma kora délután esedékes egyhetes betéti tenderen az MNB az előző négy alkalomhoz képest 30 bázisponttal magasabban, 4,3 százalékon fogadja be a kereskedelmi bankok ajánlatait.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a piaci várakozásoknál jobban, 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatát - hasonló mértékű monetáris szigorításra utoljára 2011 decemberében került sor. Az inflációs hatások ugyanis az MNB által korábban előrejelzettnél tartósabban velünk maradhatnak.

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma sem emelt kamatot, ugyanúgy 4 százalékot fizet a kereskedelmi bankok nála egy hétre elhelyezett betéteiért, mint az utóbbi három alkalommal.

Még mindig maradtak tisztázandó kérdések az Orbán Viktor által tegnap bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban.

De tünetek híján és negatív teszttel már öt nap után is lehet szabadulni a karanténből. Erről is döntött a kormány a tegnapi ülésén.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállt a kamatemeléssel. A mai egyhetes betéti tenderén ugyanúgy 4 százalékos kamattal fogadja be a kereskedelmi bankok ajánlatait, mint az előző két alkalommal. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pénteken megjelenő éves inflációs adat a novemberi, csaknem 14 éves csúcsot jelentő 7,4 százaléknál alacsonyabb lehet.

Felszállt a füst ugyanis a kamatstoppal kapcsolatos ügyféltájékoztatás mikéntjéről. Így a bankok január második felében elkezdhetik kiküldeni a változó kamatozású lakossági jelzáloghitellel rendelkezőknek az értesítést arról, mennyivel enyhül a törlesztési terhük átmenetileg, 2022. június 30-áig. Ez az információ annak köszönhetően válhat ismertté, hogy a kormánynak, ha második nekifutásra is, de sikerült tisztáznia, a kamatstop – nomen est omen – a kamatokra vonatkozik, s nem a hitelfelvétel valamennyi költségét tartalmazó teljeshiteldíj-mutatóra (thm).