Csabai Károly cikkei

Bár az összvagyon 2022-ben csak az éves átlagos inflációtól jelentősen elmaradó mértékben, alig 5 százalékkal bővült, így is 8 ezer milliárd forint fölé került.

A közismerten nem bankfan kormányfő jó egy évtizede mondta ki először, hogy túl sok a külföldi pénzintézet Magyarországon. Márpedig az idén ketten is kivonultak. Az egyikük kényszerűségből, a másik viszont üzleti megfontolásból. Rajtuk kívül még eggyel csökkent a hazai bankok száma, s már most biztos, hogy jövőre legalább még eggyel fog.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatos félelmek enyhülése, valamint a nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas forintkamat hatására az utóbbi hetekhez képest továbbra is viszonylag erős szinteken mozog a forint, az euróval szemben például már a 400-as szint alá is benézett, de aztán ismét visszatért e lélektani határ fölé. A kormány ünneprontó karácsony előtti adócsomagjától szenved a Richter, de a többi hazai blue chip sem fest jól. Pedig Európában jó a hangulat és Amerika is pozitívan nyithat délután. Az arany, az olaj és a kriptoeszközök is drágulnak, a gáz viszont szerencsére olcsóbbodik.

A decemberi éves infláció még a novemberi, 26 éves csúcsot jelentő 22,5 százaléknál is magasabb lehet, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint 26-27 százalék. Mely mérték a jövő év első hónapjait is jellemezheti. Ennek következtében az MNB 2023-ban nagyobb átlagos pénzromlást vár az ideinél, ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő év közepétől nagyot lassulhat a fogyasztóiár-index, s egy év múlva akár egyszámjegyű lehet.

Az aranytartalék harmincszorosára növelése révén elért 345 milliárd forintos nyereség lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „számvitelileg legális és helyes módon” eltüntesse a 2022-es év veszteségét. Ezt is mondta Matolcsy György jegybankelnök a jó két hete elhíresült, kormánybíráló beszédében. De mit jelent ez? Ennek jártunk utána.

A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama már a 404-as szint alá is benézett. Kérdés, folytatódik-e az erősödés a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése után is, melyet követően a jegybank friss inflációs és GDP-s prognózisai is ismertté válnak. A hazai részvénypiacon befektetőkben a Magyar Telekom és a Richter tartja a lelket, miután a másik két blue chip, a Mol és az OTP is esik. Ázsiában rossz, Európában viszont jó a tőzsdei hangulat, miközben az olaj- és az aranyárak fel-, a kriptoeszközök jegyzések viszont lefelé tartanak. Szerencsére a gázárak is.

Többségi részesedést szerezne egy hazai alternatív energiaszolgáltatóban.

A 22,5 százalékos novemberi fogyasztóiár-indexszel „sikerült” magunk mögé utasítanunk az októberben e tekintetben még előttünk tanyázott balti államok közül kettőt is. De Európa egészét tekintve is csak kicsit állunk jobban ebben az összevetésben. Ráadásul Magyarország a tekintetben is a vert mezőnyben van, hogy azon négy ország egyike, amelyek inflációja októberről novemberre még emelkedett, a többieké ugyanis már csökkent, vagy legrosszabb esetben stagnált. Annak ellenére siralmas az inflációs teljesítményünk, hogy az annak leszorításáért küzdő Magyar Nemzeti Bank (MNB) nominális kamatszintje a harmadik legmagasabb az irányadó ráták között.

Az Erste Bank Hungary sikeresen integrálta a Commerzbank magyarországi leányvállalatának ügyfeleit és tevékenységét vállalati üzletágába. A felvásárlás zárásával az Erste Bank Magyarország ötödik legnagyobb vállalati hitelezőjévé vált, piaci részesedése meghaladja a 10 százalékot.

Ehhez az kell, hogy bejöjjön a CIB Bank szakértőinek prognózisa, miszerint az infláció egy év múlva egyszámjegyű lehet. Addig azonban kemény hónapok elé nézhetünk, stagnálásközeli gazdasági növekedéssel, enyhén romló munkaerőpiaci helyzettel és lassan, fokozatosan javuló külső egyensúlyi pozícióval. Az uniós források 2023 közepén érkezhetnek meg, aminek hatására (is) a forint erősödhet, egy euró például a jövő év végén 390 is lehet, a mostani 406,5 körüli szinttel szemben. 

Szeptemberhez képest októberben annyit javult a helyzet, hogy már nem Magyarország fogyasztóiár-indexe produkálta a legnagyobb havi növekedést az öreg kontinensen. Hanem Olaszországé, ám a 38 fős mezőnyben ezen összevetésben holtversenyben elfoglalt ötödik helyezésünk sem szívderítő. Hiszen a taljánokon kívül olyan országokban emelkedett jobban szeptemberről októberre az éves inflációs ráta, mint a háborúban lévő Ukrajna, vagy a hiperinflációval küszködő Törökország. E páros az abszolút értéket tekintve is előttünk van, a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – és Moldova mellett. A gyászos inflációs helyezésünk azért is fájó, mert a jegybankok közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) próbálja a harmadik legmagasabb kamattal visszaszorítani a pénzromlást – a jelek szerint sikertelenül, ráadásul ez sem elég a forint érdemi erősödéséhez. 

Bár az Erste Bank a harmadik negyedévben is növelte a hitelezését, a költségek és az állami terhek emelkedése, valamint a számviteli elszámolások és a tartalékok képzése miatt az időarányos eredmény a tavalyinál rosszabb lett.

A hazai fizetőeszköz reggel 9 órát követően hirtelen csaknem négy-négy forinttal értékelődött le mind az euróval, mind a dollárral szemben, ami mögött legfeljebb az utóbbi napok erősödéseinek ilyenkor gyakorlatilag természetesnek tekinthető korrekciója állhat. A hét utolsó napjára elromlott nemzetközi hangulatban a BUX is csökken, leginkább az OTP Bank és a Richter részvényeinek zuhanása miatt. De olcsóbbak lettek az olajfajták, a nemesfémek és a kriptoeszközök is, s aminek az orosz-ukrán háború miatt csaknem egész Európában örülhetnek, a gáz is.

A rezsicsökkentés csökkentése miatt várható volt, hogy augusztusról szeptemberre ki fog lőni a hazai éves fogyasztóiár-index. A 4,5 százalékpontos egy havi emelkedésnél azonban nem következett be magasabb Európa egyetlen országában sem, még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. A jegybanki alapkamatoknál azonban megelőztük a törököket – miután ők nem emeltek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen –, sőt a képzeletbeli dobogóra is felkúszott Magyarország. Elveszítette ugyanakkor az augusztusi „bronzérmes” pozícióját atekintetben, mennyivel haladja meg az infláció az alapkamatot.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke az Orbán Viktor rádiós interjúja után sebtében összehívott rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be a döntéseket.

A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel teszi közzé a szeptemberi éves fogyasztóiár-indexet. Amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint szeptemberben 19,7-20,5 százalék között lesz.

Össze-vissza mozgott ma délelőtt a hazai fizetőeszköz, míg eleinte az euróval szemben például már megint újabb történelmi mélypontja felé sodródott, később hirtelen nagyot korrigált. A hazai blue chipek a szerdai eséseket korrigáló nemzetközi környezetet kihasználva a Richter kivételével erősödnek. Az olaj és az arany is drágul, a kriptoeszközök piacán viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet.

Az MVM Gazpromnál elért fizetési halasztása, a dollár gyengülése és az EU-s forrásokhoz való hozzájutás zálogának tekinthető hazai törvénymódosítás hatására a hazai fizetőeszköz az euróval szemben csaknem tíz, míg a zöldhasúval szemben még ennél is több egységgel távolodott el a tegnap felállított negatív történelmi rekordjaitól. A Budapesti Értéktőzsdén forgó blue chipek pedig a kedvező nemzetközi piaci hangulatot lovagolják meg, közülük is a legjobban a 3-4 százalékkal erősödő Mol és OTP Bank. De az olaj, az arany és a kriptoeszközök árfolyama is emelkedő tendenciát mutat.

Kap kritikát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) amiatt, hogy az infláció elleni küzdelemben a szükségesnél kevésbé emeli alapkamatát, aminek egyik hátrányos következményeként a megtakarítók kénytelenek több százalékpontos negatív reálkamatot elszenvedni. Utánanéztünk, e téren mi a helyzet Európában. Meglepő eredmények jöttek ki.

Így reagálnak Orbán Viktorék a stagflációs helyzetre a volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár, közgazdász szerint, vagyis a növekvő infláció, csökkenő gazdasági növekedés kombinációjára. Bokros Lajos a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban ugyanakkor arra is rámutatott, azért, hogy a dolgok idáig fajultak, a hazai bankok is okolhatók, amelyek úgymond túlhitelezésbe hajszolták bele a hazai gazdaságot.

Immár nyolcadik alkalommal győzött a Legjobb Árupiaci Alap kategóriában az OTP Föld Kincsei Alap. Ez adta az apropót ahhoz, hogy beszélgessünk az alap kezelőjével, Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával a már a háború kirobbanása előtt is, de azután csak még inkább fókuszba került nyersanyagpiacokról.

Hiába került a dollárral és a svájci frankkal szemben is soha nem látott mélységbe a hazai fizetőeszköz árfolyama, s az euróval szemben is megközelítette a történelmi negatív szintjét, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem emelte meg az egyhetes betétei kamatát.

Túlzás nélkül állítható, hogy Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója tarolt a Klasszis 2022 díjátadó gálán. Az Év Portfoliómenedzsere lett, az általa kezelt alapok közül pedig az OTP Klímaváltozás a Legjobb Globális Részvényalap, míg az OTP Trend Alap A sorozat az Elmúlt 10 Év Legjobb Abszolút Hozamú Alapja lett – előbbi e címet sorrendben hatodszorra gyűjtötte be.

Bár a júliusi éves fogyasztóiár-index már 13,7 százalék lett, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már a 20 százalékos inflációs rátát sem zárja ki, a jegybank ma sem látott okot a kamatemelésre.

Az állam által is 15 százalékban tulajdonolt hitelintézetnek közel 19 milliárd forintot kellett befizetnie a kormány választási költekezése miatt kivetett sarcból, míg az orosz-ukrán háború miatt padlót fogott Sberbank kártalanítására csaknem 8 milliárdot. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A miérteket Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke ismerteti.

A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama ugyan kedd reggel is a 400-as szint alatt maradt, de már csak hajszállal. Kérdés, merre mozdul azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma biztosan kamat emel, a piaci konszenzus szerint 50 bázisponttal, amely következtében 2008 vége óta nem látott szintre kerülhet a jegybanki irányadó ráta. 

A legalább 30 millió forintos megtakarítást profikra, azaz privátbanki szolgáltatókra bízók összvagyona az idei év első felében kétszámjeggyel tudott növekedni, s immár a 8 ezer milliárd forintot karistolja. Hasonló mértékben bővült a számlaállomány, amely meghaladja az 55 ezret. Akad olyan szolgáltató, amely számláin átlagban több mint 340 millió forint szunnyad, de még ezen összevetésben sereghajtó cégnél is 48 millió, jóval több a belépési limitnél. Egyéb érdekességek is kiderülnek a lapunk által hagyományosan, félévente elkészített rangsorokból.

Három hete nem látott magas szintre, 394 környékére is eljutott a forint az euróval szemben, amit azonban nem tudott stabilizálni az MNB újabb, igaz, előre bejelentett kamatemelése. A recessziós félelmek felerősödése miatt esnek a tőzsdék, a hazai blue chipek is kivétel nélkül mínuszban állnak. A kriptoeszközök, a nemesfémek és az olajfajták is zuhannak.

Ebben azonban ezúttal nincs semmi meglepő, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már két nappal korábban kilátásba helyezte, hogy az alapkamat szintjére húzzák fel az egyhetes betéti kamatot.

Virág Barnabás szerint a májusi 10,7 százalék után júniusban 11-12 százalék között lehet a fogyasztóiár-index. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai alelnöke azt is kilátásba helyezte, hogy a mai 185 bázispontos kamatemelést – amellyel az alapkamat 7,75 százalékra ugrott – továbbiak követhetik, egészen addig, amíg az infláció nem megy vissza a 3 százalékos jegybanki középtávú cél közelébe.

Lesz dolga Matolcsy Györgyéknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi ülésén, mivel a hazai fizetőeszköz szabadesését a múlt csütörtöki rendkívül kamatemelés sem állította meg, hétfő délelőtt már a 404-es szint fölé került, újabb negatív rekordot felállítva ezzel. Az OTP viszont szárnyal, miként a Mol kivételével a többi hazai blue chip is. Az arany drágulással, az olajfajták viszont vegyesen reagáltak az Oroszországgal szembeni újabb szankciók lehetőségére. A kriptoeszközök ugyanakkor szinte kivétel nélkül erősödnek. 

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

Nem tud elszakadni a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama a 400-as szinttől. A vezető hazai részvényeknek azonban eddig jó napjuk van, a külföldi börzékhez hasonlóan a pozitív tartományban tartózkodnak. A kriptoeszközök is felfelé vették az irányt, s az olaj is drágul. Csupán az arany esik, ahogy az a kedvező nemzetközi hangulatban lenni szokott.

Magyarország devizatartaléka május végén alig valamivel haladta meg a 34 milliárd eurót, noha 2021 végén még bőven 38 milliárd felett volt. Azt, hogy ez sok vagy kevés, két szempont alapján szokták megítélni az egyes országok. Egyesek azt nézik, hogy a devizatartalék elegendő-e egy bizonyos mértékű, általában három-, de akár hathavi import kifizetéséhez. Mások viszont azt tekintik mérvadónak, hogy az ország rövid lejáratú külső adósságának rendezéséhez megvan-e a forrás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ez utóbbi táborba tartozik.

Közel három egységgel kevesebbe, 394,6 forintba is került a hazai fizetőeszköz az euróval szemben azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre. A hazai tőzsdei papírok a számukra kedvezőtlen fejleményre még nem igazán reagáltak. Nem úgy a külföldi börzék, amelyek a Fed 75 bázispontos kamatemelése miatt zuhannak. A kriptopiac is lejtmenetben és a kezdeti drágulás után már az olaj is, az arany viszont drágul.

Több tényező együttesen okozta, hogy hétfőn a forint az euróval szemben a lélektaninak számító 400-as szint fölé gyengült és dollárárfolyama is negatív rekordot döntött. Az orosz-ukrán háború kitörése óta tartó negatív tendencia megfordításáért a legtöbbet az Orbán-kormány tehet, de – ha kisebb mértékben is – a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is lehet befolyása arra, merre megy tovább a forint. Egy biztosnak tűnik, ha nem történik semmi, akkor a szabadesés folytatódik, s talán hamarabb érjük el a 450-es eurót, mint amennyi idő alatt eljutottunk a február végi 370 körüli szintről a mostani 400-as fölé.

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 5,4 százalékos jegybanki alapkamatot szerepeltet erre az évre, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátája most ennél fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék. Ugyancsak meglepő, hogy a jövő évre meg 6,9 százalékos jegybanki alapkamat szerepel a büdzsé-tervekben, miközben az elemzők többsége már csökkenést vizionál.

Immár két hete tudjuk, mi lett az ára a kormány választási célú kiköltekezésének, a pünkösdi hétvégén pedig a részletekre is fény derült. Az Orbán-kabinet által kreált, Magyarországon újnak tekinthető fogalom, az extraprofit megtermelése miatt megsarcolt számos szektor között e cikkünkben a biztosítókra koncentrálunk. Toplistáinkból kiderül, rájuk miért eshetett a választás.

Ezt várja a CIB Bank elemzője. Meg azt, hogy az infláció 11 százalékon tetőzhet, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) maximum 8 százalékig viszi fel az alapkamatát.

A 2021-ben még 28 tagot számláló hazai bankrendszer összesített mérlegfőösszege egy év alatt két-, az adózott eredménye azonban háromszámjeggyel nőtt – egészen pontosan több mint a kétszeresére. Utóbbi ismeretében már kézenfekvőnek tűnik, a kormányzat miért csapott le a különbözetre, s kötelezte a hitelintézeteket arra, összesen 300 milliárd forinttal járuljanak hozzá a két új alap, a rezsi- és s honvédelmi felöltéséhez. Idén is összeállítottuk banki toplistánkat.

Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szerint májusban 10,5 százalék fölé is emelkedhetett az éves infláció.

Ezt a receptet írják fel a mostani, a tavalyinál jóval változékonyabb, magas inflációval terhelt piaci környezetre a K&H alapok kezelőjének szakértői. Cégük a befektetési alapkezelők Privátbankár.hu Klasszis 2022-es szavazásán két első és egy második helyet szerzett. Ennek apropóján beszélgettünk Oraveczné Németh Ildikóval, a KBC Asset Management NV Magyarországi Fióktelepe vezetőjével és Bánhalmi Gábor vezető stratégával.

Eszerint a Csányi Sándor által irányított hitelintézetnek a bankszektorra kivetett 250 milliárd forintos extraprofit-adónak több mint az egyharmadát kellene befizetnie.

Eddig legalábbis a kilenc tagállam egyike sem jelezte ezt a szándékát, noha ezt közel három hónapja négyen is már kész tényként kezelték.

A hazai fizetőeszköz már tegnap is gyengült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének nyilatkozatát követően. Ma mondhatni, csak ezt folytatta, amikor például az euróval szemben reggel óta már közel négy egységet veszített, s fél 12 magasságában a 386-os szint felett cserélt gazdát. Ezúttal a Mol- és az OTP-részvények is követik a forintot. Pedig Európa kivirult, a nagyobb tőzsdék emelkedőben. Az már kevésbé jó hír, hogy az olaj is 1 százalék körül drágul.

A hazai fizetőeszköz még az elmúlt időszak dollárgyengülése ellenére sem volt képes jelentős erősödést produkálni. Ezzel szemben az OTP és a Mol európai szinten is megsüvegelendő pluszban tartja a BUX-indexet. A szűkülő kínálat hatására drágul az olaj. Ezúttal az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelezte, hogy szabályozni kéne a kriptopiacot.

Ma már Európában nincs olyan ország, ahol nem negatív az irányadó jegybanki alapkamat és az infláció egyenlege. Magyarország azonban ebben az összevetésben még viszonylag jól áll: az előkelő negyedik helyen szerepel. Más kérdés, hogy az árstop nélkül csak a negyven tagú mezőny vége felé helyezkedne el.