Rendben volt-e a 4iG Nyrt. 2023. január 9-én közzétett rendkívüli tájékoztatása, illetve kivizsgálja-e a Magyar Nemzeti Bank, hogy a 4iG Nyrt. január 9-én közzétett rendkívüli tájékoztatása befolyásolta-e a társaság részvényárfolyamának alakulását? Ezeket a kérdéseket szegezte Tóth Bertalan MSZP-s képviselő Matolcsy Györgynek március 13-án, írásban.
Annak kapcsán, hogy Tóth tudomására jutott, a Vodafone-ról januárban megkötött adásvételi szerződésben a vevői oldalon az állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a hivatalosan bejelentett többségi vevő, az Antenna Hungária Zrt. mellett a 4iG Nyrt. is szerepel vevőként. Márpedig a 2023. január 9-ei tőzsdei rendkívüli tájékoztatásban az állt, hogy nem a 4iG, hanem annak leányvállalata, az Antenna Hungária kötött a Corvinussal közösen január 8-án a Vodafone Europe BV-val végleges adásvételi szerződést a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlására – hívta fel az MSZP-s politikus arra hívta fel Matolcsy figyelmét.
Tóth azt nehezményezi, hogy a tőzsdei tájékoztatásban utalás sem volt arra, a tranzakcióban maga a 4iG Nyrt. is részt vett volna. A szocialisták frakcióvezetője szerint a tőkepiacról szóló törvény alapján a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles az MNB-t, mint felügyeletet tájékoztatni.
Matolcsy írásbeli reakciója ma, a válaszadási határidő lejárta előtt néhány órával érkezett meg. Eszerint
az MNB a rendelkezésére álló, illetve a nyilvánosan elérhető információk alapján úgy találta, hogy a tájékoztatással összefüggésben nem merült fel a 4iG Nyrt. részvényeit érintő, tiltott piaci manipulációra utaIó gyanú, amely a jegybanktörvéay szerinti piacfelügyeleti eljárás megindítását tenne indokolttá.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
