A jövő héten is több fontos gazdasági adat lát napvilágot idehaza. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az augusztusi külkereskedelmi forgalom adatainak első becslését hozza nyilvánosságra és megjelenik az államháztartás szeptember végi adatairól szóló gyorstájékoztató. Szerdán az az ipari termelés augusztusi részletes adatait közli, míg pénteken az az építőipar augusztusi teljesítményéről számol be a KSH.
De talán a legnagyobb várakozás a kedden megjelenő éves inflációs adatot övezi. Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat, egy hónap alatt 1,8 százalékkal nőttek. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább 30,9, illetve 14,8 százalékkal. Az éves maginfláció 19,0 százalékos, a nyugdíjas kosárra számított fogyasztói áremelkedés 15,7 százalékos volt augusztusban.
Az infláció már egy ideje folyamatosan emelkedik.
S a szeptemberi érték is bizonyosan magasabb lesz az egy hónappal korábbinál. Ráadásul nem kizárt, hogy a növekedés mértéke a korábbiakét meghaladja, méghozzá jócskán. Hiszen nem más, mint az árstabilitás eléréséért és fenntartásáért felelős MNB tette közzé jó két hete, amikor alapkamatát 125 bázisponttal, 13 százalékra emelte, hogy
szeptemberben 19,7-20,5 százalék között lesz az infláció és az év végéig a 19-22 százalékos tartományban is ragad.
Márpedig ennél magasabb az éves infláció utoljára csaknem 26 éve volt, a KSH 1996 októberében-novemberében mért 20 százalék feletti értéket.
Ráadásul mindebből mi általában többet érzünk, hogy pontosan mennyit is, azt a lapunk által immár 15 éve havonta elkészített Privátbankár Árkosárból tudhatjuk meg, mely eredményét hétfőn tesszük közzé.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
