Orbán Viktor idei évértékelőjében a szokásosnál kevesebb szó esett gazdasági kérdésekről. Ez nem azt jelenti, hogy ne jutott volna tér a kormányfő szerint elért eredményekről, köztük is arról, hogy tavaly sikerült mesterhármast elérni:
- soha ilyen sokan nem dolgoztak Magyarországon,
- soha ennyi befektetés nem volt, mint 2022-ben és
- soha ennyi kivitel nem volt az országból.
Az inflációnál már nem volt ilyen sikeres az Orbán-kabinet, mint arról lapunk is beszámolt, hónapok óta az Európai Unióban messze nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index.
Amit a miniszterelnök továbbra is a szankcióknak tud, az infláció növekedését az azok miatt szerinte bekövetkezett energiadrágulásnak tudja be.
A 25,7 százalékos éves januári inflációs adat ellenére a kormányfő továbbra is úgy véli, az év végén már csak egyszámjegyű pénzromlást látunk majd. Ahogy fogalmazott: "erre akár fogadhatnak is".
Ami pedig az inflációra a független elemzők és szakértők, így lapunk szerint is kontraproduktív ársapkákat illeti, Orbán azt mondta, "azok addig maradnak, amíg az inflációt nem tudjuk csökkenő pályára állítani". Mint ismeretes, az üzemanyagárakra vonatkozó hatósági korlátozást tavaly decemberben már eltörölte a kormány, így már csak a nyolc termékre tett élelmiszerársapka van érvényben, a mostani állás szerint április 30-áig, amely időpontot az utóbbi hetekben a kormányzati illetékesek rendre kőbevésetteknek nevezték.
Ami pedig az Orbán közlése szerint 350 ezer családot védő kamatstopot illeti, annak meg "addig kell maradnia, amíg a kamatok nem kezdenek zsugorodni" - jelentette ki a miniszterelnök a Várkert Bazárban megtartott évértékelő beszédében.
Már kevésbé erősít a Luminor Bank felvásárlása az OTP-n, a Mol viszont nyert a finomítói spreadeken. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
