Jól kezdték a hetet (és az októbert) a vezető tőzsdék. Az ázsiai és az európai börzék pozitívumait megirigyelve a tengerentúlon az S&P 500 index 2,59, a Dow Jones 2,66, míg a Nasdaq Composite 2,27 százalékot emelkedett a hétfői kereskedésben.
„A tegnapi napon szinte valamennyi szektor emelkedni tudott, vagyis alapvetően nem egy-egy szektor teljesítménye segített, hanem általánosan volt kisebb a pesszimizmus a korábbi hetekhez képest. A kamatemelési várakozások az elmúlt napokban valamelyest csökkentek, illetve az olajárakban is jelentősebb emelkedés volt” – világított rá az amerikai tőzsdék teljesítményének lehetséges okaira ma reggeli elemzésében a KBC Equitas.
A kedvező hangulat a mai napra is átragadt. A kedden elsőként kinyitott távol-keleti tőzsdék kivétel nélkül a pozitív tartományban végeztek, a japán Nikkei például közel 3 százalékos pluszban (a sanghaji és a hongkongi börze zárva tartott).
Európában is minden zöldell. A vezető részvényindexek közül a legjobban a párizsi CAC-40 kapta el a rajtot, fél 12 magasságában közel 3 százalékos pluszban tartózkodott, de nem lehet a befektetőknek panasza a frankfurti DAX 2,5 százalék közeli, illetve a londoni FTSE 1,5 százalék körüli növekedésére.
Idehaza a BUX frankfurti formát mutat, a német börzebarométerhez hasonlóan ugyanis a kereskedés első két órájában a magyar részvényindex is csaknem 2,5 százalékot szedett magára. Alapvetően az értékét leginkább meghatározó Molnak és az OTP-nek köszönhetően, miután az előbbi árfolyama közel 4, az utóbbié pedig több mint 3 százalékkal magasabb a tegnapinál.
Ráadásul az OTP jegyzése még a mostani szintet is meghaladhatja a következő egy évben, már ha bejön az mBanku elemzőinek előrejelzése, akik a most 8240 forint körül forgó bankpapírok már eddig is magas, 15 045 forintos célárát 15 729 forintra emelték. Igaz, a Molét meg 4624-ről 3634 forintra csökkentették, ami azonban az olajpapírok jelenlegi, 2570 forint körüli árfolyamához képest így is jelentős felértékelődési potenciál.
Az a ritka helyzet fordult elő, hogy a forint ezúttal bőven lepipálta a hazai részvényeket. No nem tegnap, amikor az euróval és a dollárral szemben is akár még néhány hónapja is elképzelhetetlennek tartott szintű történelmi mélypontokra zuhant. Már tegnap estefelé azonban megfordult az eső trend, miután napvilágot látott a hír, a magyar állami energiaszolgáltató a téli időszakra új fizetési konstrukcióban állapodott meg az orosz beszállítóval.
„Az MVM kedvezményt kapott a Gazpromtól és egy bizonyos árszint feletti gázárat a következő hat hónapban elég lesz a következő három évben fizetnie. Számítások alapján ez az árszint 120 eurós MWh ár feletti gázár részre vonatkozik. Nagy Márton (gazdaságfejlesztési miniszter – a szerk.) a sajtónak nyilatkozva kifejtette, hogy azt várja, hogy ennek következtében a forint és gázár erős korrelációja megszűnik és nem gyengül a forint az egyre drágább gázzal. Az emelkedő energetikai költségek jelentősen rontották Magyarország külkereskedelmi mérlegét és az MVM folyamatosan devizát kellett vásároljon, hogy kifizesse az általa értékesített energiát. Arról nem kaptunk információt, hogy a Gazprom felszámol-e és ha igen, akkor mekkora késedelmi kamatot a csúszó fizetésekért” – írja az Equilor Befektetési Zrt. ma reggeli hírlevelében.
Ugyanakkor, ha kisebb mértékben is, de annak is forinterősítő hatása lehetett, hogy az Országgyűlés olyan törvénymódosításra is az áldását adta, amely megnyithatja az utat a magyar gazdaság számára létfontosságúnak tekinthető uniós források előtt. S persze a dollár gyengülése is közrejátszhatott, aminek mértékét jelzi, hogy míg a forint az euróval szemben megütött mélypontjához képest most közel tíz egységgel áll jobban, addig a zöldhasúval szemben már több mint 13 egységet faragott le.
Arra már a Magyar Bankholding hívta fel a figyelmet a ma reggeli elemzésében, hogy a magyar állampapírpiac rövid oldalán 0-11 bázisponttal csökkentek, a hosszú oldalon pedig 6-18 bázisponttal emelkedtek a hozamok. A 10 éves magyar referenciahozam 9,85 százalékra emelkedett, ezzel a felára a német azonos futamidejű kötvényekhez képest már 762, míg az amerikaiakhoz viszonyítva 600 bázispont.
A befektetők számára szintén jó hír (az autósoknak már kevésbé), hogy az olajárak is emelkednek, arra apellálva, hogy az OPEC+ tagjai csökkentik az olajkitermelésüket. Az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) közel 0,8 százalékkal emelkedve, 84 dollár fölé jutott, míg az északi-tengeri Brent hordónkénti ára csaknem 0,9 százalékos drágulás eredményeként már a 90 dolláros szintet karistolja.
De a nemesfémek is szárnyalnak, ami a dollár gyengülése miatt nem meglepő, hiszen előbbiek általában a zöldhasúval ellentétesen mozognak. A közel 1 százalékos pluszban álló arany 1720 dollár körül cserél gazdát, míg a még nála is masszívabb, 1,5 százalékkal dráguló ezüst jegyzése a 21 dollárhoz érkezett.
Az általános piaci drágulásból a kriptoeszközök sem maradtak ki, közülük például az 1,8 százalékkal izmosodó Bitcoin már majdnem 20 ezer dollárt ér, míg az Ethereum 2,24 százalékos árfolyamemelkedés után 1344 dollárt.
A befektetők számára érdekesnek tűnő céges hírek közül elsőként azt emelhetjük ki, hogy nem csitul a Credit Suisse körüli vihar. A svájci bank részvényárfolyama hétfőn 12 százalékkal, minden idők legalacsonyabb szintjére zuhant, annak hatására, hogy a bank vezérének hétvégi, a piacok és a munkatársak megnyugtatására szánt nyilatkozata félresikerült, és inkább a problémák nagyságára irányította a figyelmet. Bár a nap végére a papírok szinte teljesen visszakorrigáltak, a bank kötvényeinek csődkockázati biztosítása még mindig a 2008-2009-es pénzügyi válság alatti magasságokban jár – figyelmeztet az Equilor. Hozzátéve, „a bankot követő elemzők többsége úgy látja, megalapozatlan a pánik: ugyan nem szerencsés az időzítés egy stratégiaváltásra, a Citi elemzőjének szavaival „ez nem 2008”. Az átstrukturálás várható költségei, és az előteremtéséhez várhatóan szükséges tőkebevonás jogosan nyugtalanítják a befektetőket, de bátor lépésekkel – értékes eszközök, üzletrészek eladásával – jó eséllyel növekedési pályára lehet állítani a bankot: ráadásul a vezérigazgató átstrukturálási képességeiről híres, és Svájc egyik legismertebb bankjaként sokan érdekeltek abban, hogy újra sikertörténetként lehessen tekinteni a Credit Suisse-re”.
Még kiemelhető az a hír, miszerint Elon Musk is beszállt az orosz-ukrán háborúba. Persze csak a Twitteren, de az Equilor szerint megosztó hozzáállásával így is sok ellenséget sikerült szereznie magának. Mondván, a technológiai mogul jó ötletnek gondolta, ha a megszállt területeken élőket megszólítva a Twitteren szavazást indít arról, ki szeretne Ukrajnához, és ki szeretne Oroszországhoz csatlakozni. Musk kijelentette, hogy Ukrajna jobban járna, ha önként végleg lemondana a Krím-félszigetről, és tárgyalásos megoldást keresne a konfliktusra: ugyanis az orosz lakosság az ukrán háromszorosa, így Ukrajna győzelme egy totális háborúban valószínűtlen. Az oroszok által szervezett népszavazásokat megismételtetné ENSZ felügyelők jelenléte mellett. Az ukrán elnök nem hagyta szó nélkül a felvetést, és támadást intézett Musk ellen – szintén csak Twitteren –: szavazást indított arról, hogy az Oroszországot, vagy az Ukrajnát támogató Elon Musk-ot kedvelnék-e jobban.
Arról már a KBC Equitas számol be, hogy több mint 4,5 millió utas választotta a Wizz Air járatait idén szeptemberben, ez 51,5 százalékos emelkedést jelent tavalyhoz képest. Emellett pozitívum, hogy a kapacitáskihasználtság is tovább emelkedett, így idén már 87,1 százalékos eredményt ért el a társaság a tavalyi 78,7 százalékot követően. Tegnap egyébként nem volt erős napja a Wizz Airnek, az HSBC elemzője 12,5 fontra csökkentette a célárát, így napközben már 9,5 százalékos mínusznál is járt a részvény, végül 3,7 százalékkal zárt alacsonyabb szinten péntekhez képest. Azonban továbbra is 2016-os szinteken jár az árfolyam.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
