Csabai Károly cikkei

Kap kritikát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) amiatt, hogy az infláció elleni küzdelemben a szükségesnél kevésbé emeli alapkamatát, aminek egyik hátrányos következményeként a megtakarítók kénytelenek több százalékpontos negatív reálkamatot elszenvedni. Utánanéztünk, e téren mi a helyzet Európában. Meglepő eredmények jöttek ki.

Így reagálnak Orbán Viktorék a stagflációs helyzetre a volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár, közgazdász szerint, vagyis a növekvő infláció, csökkenő gazdasági növekedés kombinációjára. Bokros Lajos a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban ugyanakkor arra is rámutatott, azért, hogy a dolgok idáig fajultak, a hazai bankok is okolhatók, amelyek úgymond túlhitelezésbe hajszolták bele a hazai gazdaságot.

Immár nyolcadik alkalommal győzött a Legjobb Árupiaci Alap kategóriában az OTP Föld Kincsei Alap. Ez adta az apropót ahhoz, hogy beszélgessünk az alap kezelőjével, Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával a már a háború kirobbanása előtt is, de azután csak még inkább fókuszba került nyersanyagpiacokról.

Hiába került a dollárral és a svájci frankkal szemben is soha nem látott mélységbe a hazai fizetőeszköz árfolyama, s az euróval szemben is megközelítette a történelmi negatív szintjét, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem emelte meg az egyhetes betétei kamatát.

Túlzás nélkül állítható, hogy Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója tarolt a Klasszis 2022 díjátadó gálán. Az Év Portfoliómenedzsere lett, az általa kezelt alapok közül pedig az OTP Klímaváltozás a Legjobb Globális Részvényalap, míg az OTP Trend Alap A sorozat az Elmúlt 10 Év Legjobb Abszolút Hozamú Alapja lett – előbbi e címet sorrendben hatodszorra gyűjtötte be.

Bár a júliusi éves fogyasztóiár-index már 13,7 százalék lett, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már a 20 százalékos inflációs rátát sem zárja ki, a jegybank ma sem látott okot a kamatemelésre.

Az állam által is 15 százalékban tulajdonolt hitelintézetnek közel 19 milliárd forintot kellett befizetnie a kormány választási költekezése miatt kivetett sarcból, míg az orosz-ukrán háború miatt padlót fogott Sberbank kártalanítására csaknem 8 milliárdot. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A miérteket Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke ismerteti.

A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama ugyan kedd reggel is a 400-as szint alatt maradt, de már csak hajszállal. Kérdés, merre mozdul azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma biztosan kamat emel, a piaci konszenzus szerint 50 bázisponttal, amely következtében 2008 vége óta nem látott szintre kerülhet a jegybanki irányadó ráta. 

A legalább 30 millió forintos megtakarítást profikra, azaz privátbanki szolgáltatókra bízók összvagyona az idei év első felében kétszámjeggyel tudott növekedni, s immár a 8 ezer milliárd forintot karistolja. Hasonló mértékben bővült a számlaállomány, amely meghaladja az 55 ezret. Akad olyan szolgáltató, amely számláin átlagban több mint 340 millió forint szunnyad, de még ezen összevetésben sereghajtó cégnél is 48 millió, jóval több a belépési limitnél. Egyéb érdekességek is kiderülnek a lapunk által hagyományosan, félévente elkészített rangsorokból.

Három hete nem látott magas szintre, 394 környékére is eljutott a forint az euróval szemben, amit azonban nem tudott stabilizálni az MNB újabb, igaz, előre bejelentett kamatemelése. A recessziós félelmek felerősödése miatt esnek a tőzsdék, a hazai blue chipek is kivétel nélkül mínuszban állnak. A kriptoeszközök, a nemesfémek és az olajfajták is zuhannak.

Ebben azonban ezúttal nincs semmi meglepő, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már két nappal korábban kilátásba helyezte, hogy az alapkamat szintjére húzzák fel az egyhetes betéti kamatot.

Virág Barnabás szerint a májusi 10,7 százalék után júniusban 11-12 százalék között lehet a fogyasztóiár-index. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai alelnöke azt is kilátásba helyezte, hogy a mai 185 bázispontos kamatemelést – amellyel az alapkamat 7,75 százalékra ugrott – továbbiak követhetik, egészen addig, amíg az infláció nem megy vissza a 3 százalékos jegybanki középtávú cél közelébe.

Lesz dolga Matolcsy Györgyéknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi ülésén, mivel a hazai fizetőeszköz szabadesését a múlt csütörtöki rendkívül kamatemelés sem állította meg, hétfő délelőtt már a 404-es szint fölé került, újabb negatív rekordot felállítva ezzel. Az OTP viszont szárnyal, miként a Mol kivételével a többi hazai blue chip is. Az arany drágulással, az olajfajták viszont vegyesen reagáltak az Oroszországgal szembeni újabb szankciók lehetőségére. A kriptoeszközök ugyanakkor szinte kivétel nélkül erősödnek. 

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

Nem tud elszakadni a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama a 400-as szinttől. A vezető hazai részvényeknek azonban eddig jó napjuk van, a külföldi börzékhez hasonlóan a pozitív tartományban tartózkodnak. A kriptoeszközök is felfelé vették az irányt, s az olaj is drágul. Csupán az arany esik, ahogy az a kedvező nemzetközi hangulatban lenni szokott.

Magyarország devizatartaléka május végén alig valamivel haladta meg a 34 milliárd eurót, noha 2021 végén még bőven 38 milliárd felett volt. Azt, hogy ez sok vagy kevés, két szempont alapján szokták megítélni az egyes országok. Egyesek azt nézik, hogy a devizatartalék elegendő-e egy bizonyos mértékű, általában három-, de akár hathavi import kifizetéséhez. Mások viszont azt tekintik mérvadónak, hogy az ország rövid lejáratú külső adósságának rendezéséhez megvan-e a forrás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ez utóbbi táborba tartozik.

Közel három egységgel kevesebbe, 394,6 forintba is került a hazai fizetőeszköz az euróval szemben azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre. A hazai tőzsdei papírok a számukra kedvezőtlen fejleményre még nem igazán reagáltak. Nem úgy a külföldi börzék, amelyek a Fed 75 bázispontos kamatemelése miatt zuhannak. A kriptopiac is lejtmenetben és a kezdeti drágulás után már az olaj is, az arany viszont drágul.

Több tényező együttesen okozta, hogy hétfőn a forint az euróval szemben a lélektaninak számító 400-as szint fölé gyengült és dollárárfolyama is negatív rekordot döntött. Az orosz-ukrán háború kitörése óta tartó negatív tendencia megfordításáért a legtöbbet az Orbán-kormány tehet, de – ha kisebb mértékben is – a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is lehet befolyása arra, merre megy tovább a forint. Egy biztosnak tűnik, ha nem történik semmi, akkor a szabadesés folytatódik, s talán hamarabb érjük el a 450-es eurót, mint amennyi idő alatt eljutottunk a február végi 370 körüli szintről a mostani 400-as fölé.

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 5,4 százalékos jegybanki alapkamatot szerepeltet erre az évre, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátája most ennél fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék. Ugyancsak meglepő, hogy a jövő évre meg 6,9 százalékos jegybanki alapkamat szerepel a büdzsé-tervekben, miközben az elemzők többsége már csökkenést vizionál.

Immár két hete tudjuk, mi lett az ára a kormány választási célú kiköltekezésének, a pünkösdi hétvégén pedig a részletekre is fény derült. Az Orbán-kabinet által kreált, Magyarországon újnak tekinthető fogalom, az extraprofit megtermelése miatt megsarcolt számos szektor között e cikkünkben a biztosítókra koncentrálunk. Toplistáinkból kiderül, rájuk miért eshetett a választás.

Ezt várja a CIB Bank elemzője. Meg azt, hogy az infláció 11 százalékon tetőzhet, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) maximum 8 százalékig viszi fel az alapkamatát.

A 2021-ben még 28 tagot számláló hazai bankrendszer összesített mérlegfőösszege egy év alatt két-, az adózott eredménye azonban háromszámjeggyel nőtt – egészen pontosan több mint a kétszeresére. Utóbbi ismeretében már kézenfekvőnek tűnik, a kormányzat miért csapott le a különbözetre, s kötelezte a hitelintézeteket arra, összesen 300 milliárd forinttal járuljanak hozzá a két új alap, a rezsi- és s honvédelmi felöltéséhez. Idén is összeállítottuk banki toplistánkat.

Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szerint májusban 10,5 százalék fölé is emelkedhetett az éves infláció.

Ezt a receptet írják fel a mostani, a tavalyinál jóval változékonyabb, magas inflációval terhelt piaci környezetre a K&H alapok kezelőjének szakértői. Cégük a befektetési alapkezelők Privátbankár.hu Klasszis 2022-es szavazásán két első és egy második helyet szerzett. Ennek apropóján beszélgettünk Oraveczné Németh Ildikóval, a KBC Asset Management NV Magyarországi Fióktelepe vezetőjével és Bánhalmi Gábor vezető stratégával.

Eszerint a Csányi Sándor által irányított hitelintézetnek a bankszektorra kivetett 250 milliárd forintos extraprofit-adónak több mint az egyharmadát kellene befizetnie.

Eddig legalábbis a kilenc tagállam egyike sem jelezte ezt a szándékát, noha ezt közel három hónapja négyen is már kész tényként kezelték.

A hazai fizetőeszköz már tegnap is gyengült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének nyilatkozatát követően. Ma mondhatni, csak ezt folytatta, amikor például az euróval szemben reggel óta már közel négy egységet veszített, s fél 12 magasságában a 386-os szint felett cserélt gazdát. Ezúttal a Mol- és az OTP-részvények is követik a forintot. Pedig Európa kivirult, a nagyobb tőzsdék emelkedőben. Az már kevésbé jó hír, hogy az olaj is 1 százalék körül drágul.

A hazai fizetőeszköz még az elmúlt időszak dollárgyengülése ellenére sem volt képes jelentős erősödést produkálni. Ezzel szemben az OTP és a Mol európai szinten is megsüvegelendő pluszban tartja a BUX-indexet. A szűkülő kínálat hatására drágul az olaj. Ezúttal az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelezte, hogy szabályozni kéne a kriptopiacot.

Ma már Európában nincs olyan ország, ahol nem negatív az irányadó jegybanki alapkamat és az infláció egyenlege. Magyarország azonban ebben az összevetésben még viszonylag jól áll: az előkelő negyedik helyen szerepel. Más kérdés, hogy az árstop nélkül csak a negyven tagú mezőny vége felé helyezkedne el.

Annak ellenére, hogy áprilisban közel 21 éves csúcsra ugrott az éves infláció, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a ma kora délutánra meghirdetett tenderén ugyanakkora kamattal fogad be betéteket egy hétre a kereskedelmi bankoktól, mint egy hete.

Az nem kérdés, hogy a több mint húsz éve nem látott szintre ugrott áprilisi infláció lépéskényszerbe hozta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Ha mérsékelni kívánja a negatív reálkamatot, akkor az eddigi 100 bázispontosoknál jóval nagyobb szigorítás kellene. Ez talán az immár tartósan gyenge, az euróval szemben a 380-as szint körül lecövekelt forintot is erősítheti, ami kapóra jöhetne azoknak, akik a brutális drágulások ellenére még képesek külföldi nyaralásra.

Sem a forgalom, sem az eredmény tekintetében. De fontos kihangsúlyozni, hogy a gyógyszercég vezérigazgatójának kijelentése a forintértékekre vonatkozik, és csak akkor áll meg, ha nem következik be törés a rubel árfolyamában.

Ezt mondta az ötödik kormánya megalakítására készülő politikus. Annak kapcsán, hogy tegnap az Európai Bizottság (EB) elnökének, Ursula von der Leyennek írt levelében azt írta, Magyarország nem támogatja az EB által szerdán javasolt újabb embargós csomagját.

Az osztrák Erste Group 70, az Európai Újjáépítési és Bank, illetve a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet alapvetően azért zárta közel 1 milliárd forintos veszteséggel az idei első negyedévét, mert a március elején bedőlt orosz bank ügyfeleinek kártalanítása érdekében 7,9 milliárdot kellett befizetnie az Országos Betétbiztosítási Alapba (OBA).

A mai újabb jegybanki kamatemelés után a hazai fizetőeszköz csak átmenetileg tudott erősödni. Pedig még a Kormányinfón is pozitív kilátásokat festett az uniós pénzekkel kapcsolatban Gulyás Gergely. Aminek hatására a blue chipek többsége – a Magyar Telekom kivételével – kilőtt, a legnagyobb mértékben az OTP Bank, amely 4 százalék feletti pluszban is járt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 30 bázisponttal, 6,45 százalékra emelte azt a kamatot, amelyen egy hétre helyezhetnek el nála betét a hazai kereskedelmi bankok. A lépés hatására a hitelek megdrágulhatnak, ezért az monetáris szigorítással ér fel, aminek célja a 15 éves csúcson lévő infláció fékezése.

A jegybankelnök azt is bejelentette a Monetáris Tanács mai ülése – melyen az alapkamatot 1 százalékkal megemelték – utáni sajtótájékoztatóján, hogy megkezdték egy 2 éves gazdasági stabilizációs program kidolgozását, amely célja a megbillent pénzügyi egyensúly helyreállítása.

Az nem kérdés, hogy alapvetően a 15 éves csúcsnál is minden bizonnyal magasabbra hágó infláció miatt – de kisebb részben talán a hétfőn a 374 forintos szintet is átlépett euróárfolyam láttán – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén folytatja a kamatemelést. Az viszont már erősen kétséges, vajon a piacon csaknem egyöntetűen várt 1 százalékpontos szigorításnak lesz-e bármilyen hatása. Eddig ugyanis nem volt.

Befejeződött a svédek által alapított SVEA Finance Zrt. végelszámolása, a közel 19 milliárd forint névértékű lakossági fedezetlen követelést kezelt társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága törölte. Állományát a szintén svéd tulajdonban álló, tőzsdén jegyzett Intrum csoport magyar leányvállalata menedzseli tovább.

Ezt ígérte a miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatón.

A magyar miniszterelnök szerint az országnak jó helye van a NATO-ban és az EU-ban.

Bár már az április 3-ai választások éjjelén megugrott a kivándorlási lehetőségre keresések száma az internetes böngészőkben, ez pártállástól függően minden egyes voksolás után megtörténik. Az országváltás nem mindig jár együtt új állampolgárság felvételével, de nem zárja ki azt. Utánanéztünk, milyen feltételekkel lehet hazát cserélni, s mindenekelőtt mennyiért.

A címben feltett kérdésre a válasz csak félig ismert. Az ellenzék kilátásba helyezte a megszorítást, igaz, azzal árnyalva, hogy majd később enyhíti a terheket, mivel győzelme esetén bizonyosan hozzáférhet ahhoz az uniós bödönhöz, amihez a mostani kormánypártok nem. Az utóbbiak viszont még a megszorítás gondolatától is ódzkodnak. Így, jobb híján megpróbáltunk a nyilatkozatokból, illetve az adatokból következtetni arra, mi is várható, meg persze megszólaltattunk olyan elemzőt, aki vállalta a véleményét ebben a politikával súlyosan átitatott kérdésben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismét kamatot emelt. Ezúttal az egyhetes betéti rátát vitte feljebb, vagyis azon eszközét, amelybe a kereskedelmi bankok tehetnek pénzeket. A lépés szigorításnak felel meg, ennek hatására a bankok kihelyezései csökkenhetnek, ami a jegybank reménye szerint az e hónapban várhatóan 8,5-9 százalékos inflációra enyhítően hathat. Ez azonban a forintot nem hatotta meg, a kamatdöntés előtti erősödését hamar ledolgozva, az euróval szemben még a reggeli szintnél is lejjebb találta magát.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

A gyorsuló infláció miatt tavaly november óta drasztikusan emelkednek a kamatok. Utánajártunk, hogy ebben a helyzetben milyen ajánlatokkal várják a cégeket a bankok, milyen kedvezményes és milyen piaci kamatozású forrásokat kínálnak, milyen célra és kinek. S megnéztük azt is, mit tehet az a kis- és középvállalkozás (kkv), amely a kamatemelkedések miatt nehéz helyzetbe került, illetve kerülhet.

Bár a legnagyobb részesedéssel rendelkező Oroszországon kívüli nyolc tagállamból már négy is – Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia – bejelentette, Ukrajna megtámadása miatt kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB), ezt eddig hivatalosan még egyikük sem jelezte. Magyarország még csak nem is tervez ilyet, sőt Szijjártó Péter még növelné is a részesedést. Aminek a mostani háborús helyzetben, a hetek múlva sorra kerülő hazai választásokra készülő kormánypártokra nézve akár negatív hatásai is lehetnek.