Csabai Károly cikkei

A ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője volt a Klasszis Klub vendége. 

Hiába tesz meg ugyanis kormánya a saját állítása szerint mindent az infláció leszorításáért, és hirdeti hónapról hónapra fennen, hogy ez sikerült is, továbbra is azt látjuk, hogy Európában még mindig jóval több országban alacsonyabb az éves szintű fogyasztóiár-index, mint ahányban magasabb – derül ki az eddig napvilágra került júniusi adatok alapján készült Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Mindössze el kéne fogadni a már hosszú évek óta Magyarországon is jelenlévő fintech cég, a Wise javaslatát, ami azt célozza, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek csak tavaly 30 milliárd euró értékben felszámított rejtett költségek eltűnjenek. Magali Van Bulckkal, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatójával a cég londoni központjában beszélgettünk.

A legalább 20 millió forintjukat, de az esetek többségében ennek a többszörösét profikra bízó honfitársaink összvagyona közel 18 százalékos éves növekedés eredményeként átlépett egy lélektani határt, június végén már 10 ezer milliárd forint fölé került. Ez az összeg közel 60 ezer számlán fial, 5 százalékkal többön, mint egy évvel korábban, ami jelzi, hogy folyamatosan nő azok tábora, akik még a vad infláció közepette is képesek gyarapodni. Egyéb érdekességek is kiderülnek lapunk félévente elkészített friss felméréséből, a Privátbanki Körképből.

Ez is elhangzott a legutóbbi Klasszis Klubban, amely vendége a közgazdász, gazdaságtörténész, a rendszerváltás utáni első kormány, az Antall József vezette kabinet pénzügyi államtitkára, majd tárca nélküli minisztere, az Állami Bankfelügyelet 1992-1994 közötti elnöke volt. Most meg- vagy visszahallgathatja.

A befektetési alapkezelői szakma legfontosabb díjának számító Privátbankár Klasszis 2024 szavazáson az OTP Alapkezelőnél dolgozó Tóth István lett Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere. Ennek apropóján beszélgettünk vele a kötvénypiaci termékekről, folyamatokról, kilátásokról.

Tizenegy díjat - négy elsőt, három másodikat és négy harmadikat - is elhozott a Privátbankár Alapkezelő Klasszis 2024 szavazáson az OTP Alapkezelő. Ennek apropóján beszélgettünk a cég általános vezérigazgató-helyettesével, Turner Tiborral.

Azzal, hogy megfordult a hazai infláció lassuló trendje, immár második hónapja magasabb az éves fogyasztóiár-index az előző havinál. A 4 százalékos májusi rátánál ugyanis csak nyolc országé volt alacsonyabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 41 európai államból. S mivel ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább faragott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok alapján felállított rangsorban is hátracsúsztunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

A Medián ügyvezető igazgatója volt a szerdai Klasszis Klub vendége. 

Kis túlzással állítható, hogy a Hold Alapkezelő tarolt lapunk idei szavazásán, a szakmai szavazatok alapján ugyanis négy első, valamint egy-egy második és harmadik helyet érdemelt ki. Köztük az Év Alapkezelője lett a Hold, illetve a legjobb közép- és kelet-európai részvényalappal is büszkélkedhet. Alapvetően e két cím apropóján beszélgettünk Cser Tamással, a Hold Alapkezelő részvénystratégiáért felelős vezetőjével, partnerével és Orosz Gergővel, a cég szenior portfóliókezelőjével.

Az egy évvel korábbinál dupla annyi, négy díjat is elhozott a K&H Alapkezelő a befektetési alapkezelők Privátbankár Klasszis 2024-es szavazásán. Három kategóriában második lett, a K&H Válogatott Iram Alapok Alapja rendszeres sorozat viszont a Legjobb Dinamikus Vegyes Alap lett. Ez utóbbi apropóján beszélgettünk Bánhalmi Gábor vezető stratégával.

A Political Capital szociológus társalapítójával a Klasszis Klub május 23-ai adásában beszélt arról, hogy mi a különbség Magyar Péter és a két éve ugyanígy exfideszesként Orbán Viktort legyőzni próbáló Márki-Zay Péter között. Emellett még szóba került az is, miért van a szokásosnál nagyobb eltérés most a közvélemény-kutatások között, hogyan működik majd az önkormányzati kettős rendszer, amit az idézhet elő, ha a június 9-ei választásokat nem a jelenlegi polgármester nyeri meg, így az ő ötéves mandátuma lejártáig, azaz októberig még a helyén marad, illetve, hogy Budapesten mire lehet számítani?

Milyen a vállalati hitelezés helyzete Magyarországon, a 2023-as évhez képest az idén mire lehet számítani? A bankok hogyan tudják támogatni a zöld átállást? Van-e kereslet a zöld hitelekre, azt mennyire befolyásolja a kamatszint? Mennyire más megközelítést igényel a bankoktól az energetikai szektor finanszírozása? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül a lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. 

Átmenetinek bizonyult az Európai Unióban viszonylag hosszabb időn át sereghajtó hazai infláció nemzetközi összevetésben való előrelépése. Míg márciusban még tizenöt európai országban volt magasabb az éves fogyasztóiár-index, mint nálunk, addig áprilisban már csak nyolcban az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 38 állam közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Három hónapja nem látott szintekhez közelít a hazai fizetőeszköz, egy euróért lassan már csak 386 forintot kell fizetni a bankközi devizapiacon. Az esésre hajló globális tőzsdei hangulatban a BUX emelkedése üdítő kivétel, amely az OTP Banknak és a Molnak köszönhető. Drágulnak a nemesfémek is és a gáz, ellenben az olaj és a kriptoeszközök gyengülnek.

Van egy ország, ahol tengerpart nélkül is pazarul érzi magát a turista. Bár nincs közel, nekünk, magyaroknak egyre fontosabb, a napokban több miniszterünk mellett a Világjáró is Üzbegisztánban járt.

A 2420 dolláros történelmi csúcsra a tőzsdén kívüli ügyletek és a jegybankok hajtották az aranyárfolyamot, de a Mesterséges Intelligencia (AI) forradalom is besegített.

Míg az éves infláció februárban kilőtt Belgiumban, addig Magyarországon csökkent, igaz, csak minimálisan. A belgák rossz teljesítményét csak a hiperinflációval eddig eredménytelenül küszködő törökök múlták alul, s összességében is csak hat európai államban nőtt a fogyasztóiár-index az elmúlt hónapban. Az, hogy Magyarország végül is hogyan áll az adataikat eddig nyilvánosságra hozott 40 országot tartalmazó listán, kiderül a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképünkből.

A Hold Alapkezelőnél elérhető Citadella Befektetési Alap portfóliókezelőjével a Klasszis Klub március 13-ai adásában beszélgettünk.

Nem Orbán Viktor kabinetfőnöke rendelkezik azonban a legnagyobb állampapír-állománnyal a parlamenti képviselők közül. Például a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere egy nagyságrenddel értékesebb paketten csücsül.

Bár a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatóját a róla készült internetes szócikk közgazdászként jellemzi, a Klasszis Klub február 28-ai adásában vele folytatott beszélgetésben a legkevesebb szó a gazdaságról esett. Elvitte ugyanis a fókuszt a rendszerváltás utáni legnagyobb botrány, mely Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezetett. Ha nem látta, vagy szeretné újra megnézni, itt és most megteheti.

Van egy olyan gazdasági mutató, amellyel Magyarország tényleg büszkélkedhet – igaz, ez mindannyiunk számára valószínűleg a legfontosabb. Az inflációról van szó, amelynek éves mértéke a tizenkét hónappal ezelőtti 25,7-tel szemben januárban már csak 3,8 százalék lett – hajszálra annyi, mint a bolgároké. Más kérdés, hogy húsz európai ország még ennél is alacsonyabb fogyasztóiár-indexet mutatott ki az adatait cikkünk írásáig közzétett 39-ből. Ez és még más érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Ezt is kijelentette Nagy Erzsébet a Klasszis Klub idei harmadik, február 14-ei online adásában, ahol a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivőjével a hazai oktatás helyzetéről, a pedagógusbérekről, a kormánnyal való egyeztetésről és még sok minden másról beszélgettünk.

A volt pénzügyminiszterrel, közgazdásszal, adószakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával a Klasszis Klub idei első, január 17-ei online adásában beszélgettünk a hazai gazdaságról, a költségvetésről, a GDP-ről, inflációról, a monetáris politikáról, az európai uniós forrásokról, valamint az euró potenciális magyarországi bevezetéséről.

Egy mutatóban, talán a számunkra legfontosabban, remekül zárta a magyar gazdaság a 2023-as évet. Annyira, hogy olyan történt, amire utoljára egy évvel korábban volt példa. Ennek mibenlétéről és egyéb érdekességekről is olvashat a legfrissebb, a decemberi adatokat tartalmazó Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Az Európai Unióban már nem nálunk a legmagasabb az infláció. A románoknál, a cseheknél és a lengyeleknél is nagyobb lett a pénzromlás.

Egy év alatt több mint 16 százalékkal nőtt a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyon, amely következtében az 2023 végére már 9400 milliárd forint fölé ugrott. Ez a pénztömeg az egy évvel korábbinál csak alig két százalékkal több, közel 58,5 ezer számlán fialt, ami azt jelzi, hogy a szektor tavalyi gyarapodása alapvetően az átlagvagyonok felértékelődéséből származott. Utóbbiak összege már valamennyi szolgáltatónál bőven meghaladják a minimális belépési limiteket, mégis csak kevesen emelték azokat, illetve készülnek erre. Ezek mellett más érdekességek is kiderülnek a tavalyi állapotokat tükröző Privátbanki Körképből.

A forint ugyan az uniós fizetőeszközzel szemben a hét végéhez közeledve elszakadt a 380-as szinttől, hosszabb távon azonban kedvezőtlenül hathat az árfolyamra, hogy az államadósság utáni kamatteher az Európai Unióban nálunk a legmagasabb. A kedvezőtlen nemzetközi tőzsdei hangulattal dacol a BUX, az OTP Banknak és a Magyar Telekomnak köszönhetően. Az olaj drágul, a gáz olcsóbbodik, a nemesfémek stagnálás-közeli állapotban, a kriptoeszközök viszont szabadesésben töltötték a pénteki kereskedési nap első óráit.

Bár az új év első üzleti napján gyengült a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben, a délhez közeledve erősödött, egy eurót több mint egységgel olcsóbban lehetett megkapni. A kedvező nemzetközi tőzsdei klímában a BUX is szárnyalt, csupán a Mol nem járult hozzá a növekedéséhez. A Vörös-tengeri fejlemények hatására drágult az olaj, ezzel szemben a gáz olcsóbbá vált. A nemesfémek és a kriptók is a pozitív tartományban tartózkodnak, a bitcoin például másfél éve nem látott magasságban.

Idén is folytatódott a Klasszis Klub, a Klasszis Média Lapcsoport 2021 februárjában elindult rendezvénysorozata, sőt szintet lépett. Egyrészt immár havonta nem egy, hanem két adásra került sor. Másrészt a Covid miatti kényszerű módi, az online mellett már személyes részvételű panelbeszélgetéseket is rendeztünk, több jeles hazai személyiség közreműködésével.

A 2023-as év is bőven adott olyan témákat, amelyeket ki tudtunk vesézni meghívott szakértőinkkel lapcsoportunk Klasszis podcast adásaiban – az év során megújult formában és immár megújult környezetben. Virovácz Péterrel, az ING Bank makrogazdasági elemzőjével havi rendszerességgel beszéltük át a magyar gazdaság ügyes-bajos dolgait, miközben külpolitikai szekciónk az orosz-ukrán háborún legfrissebb fejleményeit járták körül, de a befektetések iránt érdeklődők is hasznos információkkal gazdagodhattak.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársával és Kéri László politológussal a Klasszis Klub idei utolsó, december 14-ei adásában beszélgettünk a hazai gazdaságról, az európai uniós forrásokról és a jövő évi önkormányzati és EU-s parlamenti választásokról.

Két országot is megelőzött Magyarország novemberben az európai országok közül az inflációs rangsorban. Mivel azonban a duó egyike sem tagja az Európai Uniónak (EU) – se Izland, se Szerbia –, ez egyúttal azt is jelenti, hogy hiába volt a januári 25,7 százalékkal szemben novemberben már csak 7,9 százalék a hazai éves fogyasztóiár-index, az a 27 tagot számláló EU-ban még mindig a legmagasabb. A részletekre és további érdekességekre is fény derül a Klasszis Média Lapcsoport által havonta elkészített, legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Virovácz Péterrel, az ING Bank makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk.

Ha valamiben, alighanem ebben konszenzus van kis hazánkban. A magas élelmszerárak okairól, a kilátásokról beszélgetett főszerkesztőnk, Csabai Károly az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójával, Hollósi Dáviddal. 

Erre is választ kaphat, ha meghallgatja azt a beszélgetést, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly az Equilor Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójával, Pillár Zsolttal folytatott.

Novemberben már nemcsak Törökországban, hanem Izlandon is magasabb éves inflációt regisztráltak, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Három lehetséges kimenetelre számíthatnak a befektetők 2024-ben az Arany Világtanács szerint. Mindhárom szcenárió másként hathat az arany árfolyamának alakulására - mondta el Juhász Kristóf, a befektetési arannyal kereskedő Conclude Zrt. cégvezetője.

OTP Stratégiai Euró Kötvény Alap néven új konstrukcióval rukkol elő a legnagyobb hazai alapkezelő. A motivációkról, a célokról és az alap részleteiről beszélgettünk az OTP Alapkezelő szakértőivel, Tombácz Dóra Katalin portfóliómenedzserrel és Tóth István szenior portfóliómenedzserrel.

Ezt is kijelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, akivel a Klasszis Klubunk legutóbbi adásában beszélgettünk a hazai makrogazdasági helyzetről, az inflációról, a GDP-ről, a reálbérekről és természetesen az immár örökzöldnek számító témáról, nevezetesen arról, hogy mikor juthat hozzá Magyarország az őt megillető uniós forrásokról. De emellett a kormány és az MNB között egyre élesebb konfliktus is szóba került, valamint az euróbevezetés. Ha szeretné visszanézni a beszélgetést, vagy azt esetleg elmulasztotta, most megteheti.

Kijöttünk a technikai recesszióból, már egy számjegyű az infláció, aminek következtében a reálbér is pozitív. Valóban ilyen jó a helyzet? És mit hozhat a jövő? Ezúttal ezekre a kérdésekre kereste a választ főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Ezt is kijelentette a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke, egyetemi szakközgazdász, történész, fotóművész, aki egykori öttusázóként egy budapesti olimpia megrendezését is a szívügyének tekinti. Széles érdeklődési köre és kompetenciája alapján a Klasszis Klubunk legutóbbi adásában az orosz-ukrán háború, az izraeli-palesztin konfliktus, a magyar gazdaság helyzete, az uniós források ügye, Kína világgazdasági szerepe is szóba került, valamint az, hogy Budapest rendezhet-e valaha olimpiát. Ha szeretné visszanézni a beszélgetést, vagy azt esetleg elmulasztotta, most megteheti.

Hiába kommunikálta a kormány frenetikus sikerként, hogy az inflációnk éves összevetésben már csak tíz százalékkal nőtt – amire másfél éve nem volt példa –, Európában már rég nem ez a kérdés. Az októberi adatait cikkünk megjelenéséig közlő országok több mint felében ugyanis már 5 százalék alatti az éves fogyasztóiár-index, sőt egyikükben már negatív – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. S mivel az alapkamatok összevetésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rátája hosszú idő után lecsúszott a képzeletbeli dobogóról, mindössze az lehet a (sovány) vigasz, hogy a visszatekintő reálkamatoknál így is sikerült beverekedni magunkat az első tízbe.

Bár az európai lakosság körében aranyeladási pánik uralkodik, a jegybankok és a keleti befektetők számottevő aranyvásárlásai támogatják a nemesfém árfolyamát – mondta el az Arany Világtanács (angol nevének rövidítésén: WGC) friss elemzése alapján Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője.

Két szokatlan fejleményre is felfigyelhettünk Virág Barnabás október 24-ei sajtótájékoztatóján. Az egyik, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette, a 75 bázispontos kamatcsökkentési döntés előtt elhangzottak 25 bázisponttal magasabb és alacsonyabb javaslatok is. A másik, hogy Matolcsy György elnök jobbkeze kvázi bemondta, hány százalék lehet (11 körüli) a most 12,25 százalékra leszállított jegybanki alapkamat. Mi állhat a kommunikációs irányváltás mögött? Ennek járt utána főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Sikerként értékeli a kormány, hogy intézkedései hatására az éves infláció már novemberben egy számjegyű lehet. Pedig ez egyáltalán nem nagy truváj, az Európai Unióban rajtunk kívül már mindenkinél tíz százalék alatti az egy évre visszatekintő fogyasztóiár-index, s az öreg kontinensen is csak Törökországban magasabb. Nemcsak ez, hanem egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Ez is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly Virovácz Péterrel, az ING Bank makrogazdasági elemzőjével és Turai Ádámmal, a hitelintézet treasury értékesítési vezetőjével annak apropóján folytatott, hogy közeledik az a határidő, amit a Magyarországot megillető EU-s források folyósításához szükséges feltételek teljesítéséhez adott az Európai Bizottság. De volt szó az inflációról, az október 9-étől ketyegő "önkéntes" hitelkamat-plafonról, valamint arról, hogy mikor kecmereghetünk ki a recesszióból, mitől javulhat a költségvetés helyzete.

Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint magasan kell tartani a kamatokat, miközben a hazai kereskedelmi bankok a gazdaságfejlesztési miniszter felvetésére épp most csökkentenek. A tengerentúli munkaerőpiaci adatokat jó formában várják a tőzsdék, a BUX is emelkedik, többek között az OTP-részvényeknek köszönhetően. De a többi eszköz is drágul, az olaj és a gáz, a nemesfémek és a kriptoeszközök.