Csabai Károly cikkei

Kijöttünk a technikai recesszióból, már egy számjegyű az infláció, aminek következtében a reálbér is pozitív. Valóban ilyen jó a helyzet? És mit hozhat a jövő? Ezúttal ezekre a kérdésekre kereste a választ főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Ezt is kijelentette a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke, egyetemi szakközgazdász, történész, fotóművész, aki egykori öttusázóként egy budapesti olimpia megrendezését is a szívügyének tekinti. Széles érdeklődési köre és kompetenciája alapján a Klasszis Klubunk legutóbbi adásában az orosz-ukrán háború, az izraeli-palesztin konfliktus, a magyar gazdaság helyzete, az uniós források ügye, Kína világgazdasági szerepe is szóba került, valamint az, hogy Budapest rendezhet-e valaha olimpiát. Ha szeretné visszanézni a beszélgetést, vagy azt esetleg elmulasztotta, most megteheti.

Hiába kommunikálta a kormány frenetikus sikerként, hogy az inflációnk éves összevetésben már csak tíz százalékkal nőtt – amire másfél éve nem volt példa –, Európában már rég nem ez a kérdés. Az októberi adatait cikkünk megjelenéséig közlő országok több mint felében ugyanis már 5 százalék alatti az éves fogyasztóiár-index, sőt egyikükben már negatív – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. S mivel az alapkamatok összevetésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rátája hosszú idő után lecsúszott a képzeletbeli dobogóról, mindössze az lehet a (sovány) vigasz, hogy a visszatekintő reálkamatoknál így is sikerült beverekedni magunkat az első tízbe.

Bár az európai lakosság körében aranyeladási pánik uralkodik, a jegybankok és a keleti befektetők számottevő aranyvásárlásai támogatják a nemesfém árfolyamát – mondta el az Arany Világtanács (angol nevének rövidítésén: WGC) friss elemzése alapján Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője.

Két szokatlan fejleményre is felfigyelhettünk Virág Barnabás október 24-ei sajtótájékoztatóján. Az egyik, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette, a 75 bázispontos kamatcsökkentési döntés előtt elhangzottak 25 bázisponttal magasabb és alacsonyabb javaslatok is. A másik, hogy Matolcsy György elnök jobbkeze kvázi bemondta, hány százalék lehet (11 körüli) a most 12,25 százalékra leszállított jegybanki alapkamat. Mi állhat a kommunikációs irányváltás mögött? Ennek járt utána főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Sikerként értékeli a kormány, hogy intézkedései hatására az éves infláció már novemberben egy számjegyű lehet. Pedig ez egyáltalán nem nagy truváj, az Európai Unióban rajtunk kívül már mindenkinél tíz százalék alatti az egy évre visszatekintő fogyasztóiár-index, s az öreg kontinensen is csak Törökországban magasabb. Nemcsak ez, hanem egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Ez is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly Virovácz Péterrel, az ING Bank makrogazdasági elemzőjével és Turai Ádámmal, a hitelintézet treasury értékesítési vezetőjével annak apropóján folytatott, hogy közeledik az a határidő, amit a Magyarországot megillető EU-s források folyósításához szükséges feltételek teljesítéséhez adott az Európai Bizottság. De volt szó az inflációról, az október 9-étől ketyegő "önkéntes" hitelkamat-plafonról, valamint arról, hogy mikor kecmereghetünk ki a recesszióból, mitől javulhat a költségvetés helyzete.

Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint magasan kell tartani a kamatokat, miközben a hazai kereskedelmi bankok a gazdaságfejlesztési miniszter felvetésére épp most csökkentenek. A tengerentúli munkaerőpiaci adatokat jó formában várják a tőzsdék, a BUX is emelkedik, többek között az OTP-részvényeknek köszönhetően. De a többi eszköz is drágul, az olaj és a gáz, a nemesfémek és a kriptoeszközök.

A főváros főpolgármesterével a lapunkat is megjelentető Klasszis Média által szeptember 20-án online megrendezett Klasszis Klubban beszélgettünk. Az interjú az OTP Bank által Karácsony Gergely 99 Mozgalma ügyében tett, éppen aznap nyilvánosságra került feljelentés kommentálásával kezdődött, de aztán szóba került Budapest gazdasági helyzete, az M0-ás fizetőssé tétele, a biciklisávok megvédése céljából kikerült "Karácsony-cölöpök", az EU-források, az Egészséges Budapest Program, s természetesen a 2024 júniusi önkormányzati választások, amelyek egy napra esnek az európai parlamenti voksolással. Ha szeretné visszanézni a beszélgetést, vagy azt esetleg elmulasztotta, most megteheti.

Augusztusban ugyan tovább lassult a hazai infláció, ám a 16,4 százalékos éves ráta az Európai Unió 27 tagországa közül messze nálunk a legmagasabb, az előttünk lévő lengyelekét 6,3 százalékponttal haladja meg. De egész Európában is csak egyetlen ország küzd nagyobb pénzromlással, Törökország. Pedig a múlt havi adataikkal cikkünk megjelenéséig előrukkolt 40 államból meglepően sok, tizennégy is rosszabb mutatót tett közzé a júliusinál, míg hárman ugyanakkorát. Ám még így is már csak négy országban volt két számjegyű az infláció az öreg kontinensen, az EU-n belül pedig csak Lengyelországban és Magyarországban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. 

A csalók sajátos trükkökhöz folyamodnak.

Hiába mondta Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón, hogy az Orbán-kormány Brüsszel minden feltételét teljesítette, ennek hatására nem kezdett el erősödni a hazai fizetőeszköz, mivel a Miniszterelnökség vezetője elismerte, hogy a Helyreállítási alap pénzeinek folyósításához még tovább kell tárgyalniuk. Az Európai Központi Bank (EKB) mai kamatdöntésére váró vegyes nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulatban az OTP enyhén erősödik, a Mol viszont esik, az olaj és a kriptoeszközök drágulnak, a nemesfémek árfolyama viszont a dollárerősödés inverzeként csökken, s a gázár is lefelé vette az irányt.

Ezt a véleményét is megosztotta a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a lapunkat is megjelentető Klasszis Média által szeptember 7-én online megrendezett Klasszis Klubban. A beszélgetés során egyebek mellett szó esett arról, mik is azok a jogállamisági feltételek, amelyek teljesítéséhez köti az Európai Unió a Magyarországot megillető forrás nyújtását. De kiderült az is, meg lehet szüntetni-e egy alapítványt, akár azt, amelyet a Magyar Nemzeti Bank hozott létre, akár a közérdekűeket, amelyeket a közvélemény modellváltó egyetemi alapítványokként ismer. Ha szeretné visszanézni a beszélgetést, vagy azt esetleg elmulasztotta, most megteheti.

Kedd reggeli nyitásánál 3 egységgel állt gyengébben délben a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, a 385-ös szint fölé került. Ez közel három hete nem látott magas érték, ami annak is betudható, hogy világszerte szenvednek a pénz- és tőkepiacok, s ilyenkor a befektetők általában a gyengébb „láncszemektől” fordulnak el, mint amilyennek számít a hazai fizetőeszköz. Rég volt ilyen, hogy egyaránt mínuszba kerültek a részvények, a nemesfémek, a kriptoeszközök és még az energiaárak is zuhannak.

Ezt  a véleményét is megosztotta a volt gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója a lapcsoportunk által augusztus 23-án online megrendezett Klasszis Klubban. A beszélgetés során szó volt arról, hogy mit is jelent egy ország esetében a versenyképesség, az miben tér el például egy termékétől vagy egy szolgáltatásétól, miközben Chikán Attila segített értelmezni Magyarországnak a nemzetközi versenyképességi rangsorokban elfoglalt, sajnálatos módon szerény helyezését. Ha szeretné visszanézni a beszélgetést, vagy azt esetleg elmulasztotta, most megteheti.

Júniusról júliusra nőtt az éves infláció az Ukrajnával immár közel másfél éve háborúskodó Oroszországban, de a 4,3 százalékos ráta még így is kiugróan alacsony, nemcsak a magyarországihoz viszonyítva, hanem európai szinten is. Külföldi elemzők szerint ugyanakkor az orosz fogyasztóiár-index a kimutatottnál egy nagyságrenddel magasabb, akár 60 százalék is lehet.

Bár a kormány most azt ünnepli, hogy júliusban már csak 1-sel kezdődött az éves infláció, az az Európai Unió 25 másik országában már egy számjegyű, mellettünk csupán a lengyeleké van tíz százalék felett. De Európa egészében is csak négy államban, ám Törökország kivételével ők is jóval előttünk vannak. Úgy, hogy az infláció fő ellenszereként bevetni szokott irányadó jegybanki alapkamatok közül a Magyar Nemzeti Banké (MNB) a harmadik legmagasabb. Ezek és még egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Újabb lélektani határt lépett át a tehetősek által legalább 20 millió forinttól profi szakemberekre bízható magánvagyonok összértéke. A három nagybank egyesülése miatt 13-asra szűkült hazai privátbanki mezőny tagjai az első félév végén együttesen mintegy 8600 milliárd forintot kezeltek, közel 6 százalékkal többet, mint 2022 végén. Ám ez reálértéken, azaz az inflációt figyelembe véve, kétszámjegyű csökkenésnek felel meg. Annak ellenére, hogy a kezelt magánvagyonok a fél évvel korábbihoz képest kevesebb, 57 ezret meghaladó darabszámú számlán szunnyadtak, ami azt jelenti, hogy az átlagállományok magasabbak lettek – derült ki lapunk friss Privátbanki Körképéből.

Ez a kérdés is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING Bank makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel annak apropóján folytatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank éles irányváltást jelentette be. Eszerint a magyar gazdaság versenyképességének javítását, illetve a termelékenység növelését már nem a forintárfolyam alakításával kell elérni, ehelyett stabil fizetőeszközre van szükség. 

Öt hónapja nem volt ilyen gyenge a hazai fizetőeszköz.

Hiába zárta pazarul a legnagyobb magyar gyógyszergyártó az idei első félévét és számíthat az idei év egészében 15-20 százalékkal magasabb árbevételre és nyereségre a tavalyinál, a három év alatt, 2022-2024 kötött összességében több mint 70 milliárd forintra rúgó különadók súlyos csapást mérnek a Richter versenyképességére. Ezek miatt ugyanis vissza kell fognia a K+F kiadásait és az értékesítési marketingköltségeit.

Ezúttal az OECD friss inflációs körképében.

Wealth Office néven idehaza egyedülálló szolgáltatást indított el tavaly ősszel az Equilor Alapkezelő Zrt. a legalább 400 millió forintos megtakarítással rendelkezőknek. A szolgáltatás lényegéről, annak közel egyéves eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Pillár Zsolttal, az Equilor Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával és Dobó Istvánnal, az Equilor Wealth Office igazgatójával.

Bár hétfő reggelre a lángok eltűntek, füst száll csaknem egész Korfu felett. Másfél tucat településről közel 2500 főt evakuáltak. A város polgármestere nem zárja ki, hogy nem a hőség, hanem gyújtogatás okozta a tüzeket.

Rodosz után vasárnap Korfu szigetén is erdőtűz ütött ki.

Úgy tűnik, lecsengőben az inflációs hullám Európában. Az adataikat eddig közzétett országok közül júniusban már csak kettőben volt magasabb a fogyasztóiár-index, mint májusban. Immár harmadik hónapja nálunk is egyre kisebb a pénzromlás, ám még így is messze a legnagyobb az Európai Unióban – ráadásul az előttünk álló lengyelekkel szembeni távolság a múlt hónapban még nőtt is –, s az öreg kontinensen is csak a törökök múlnak alul minket.

Az euróval szemben két hete még 370-en, a múlt héten azonban már 390-en zárt hazai fizetőeszköz szerda délelőtt a 377-es szintet ostromolta. A tőzsdék által legnagyobb érdeklődéssel várt amerikai inflációs adat délutáni publikálása előtt jó a hangulat, valamennyi részvényindex emelkedik. Így a BUX is, a Richter, a Mol és az OTP Bank részvényei drágulásának köszönhetően. Erősödnek a nemesfémek és a kriptoeszközök is, csak az energiatermékek mozognak vegyesen: az olajfajták magasabban, ezzel szemben a gáz alacsonyabban cserél gazdát keddhez képest.

Július első teljes hetét még a 370-es szint közelében kezdte a hazai fizetőeszköz, a hét közepén aztán volt már 390 forint körül is, onnan erősödött 384-ig.

A néhány napja még az euróval szemben 368-as szint közelében gazdát cserélt hazai fizetőeszköz 384,4 forintig is gyengült. De nincs jó napjuk a tőzsdéknek, kivétel nélkül esnek, a BUX mélyrepülését a legnagyobb mértékben az OTP Bank idézte elő, de zuhan a Mol és a Richter, csupán a Magyar Telekom tud erősödni. Az energiaárak ellentétesen mozognak, az olajé fel, a gázé le. A nemesfémek ára csökken, ezzel szemben a kripoeszközöké nő.

Ez is szóba került azon a beszélgetésen, amelyen főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING Bank makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel a hazai munkaerőpiac aktuális helyzetét járta körül. Például azt is, mekkora tartalék van, azaz hány olyan fő van, aki jelenleg nem dolgozik, valamint azt is, vajon mennyire elégíthetik ki az itt megtelepedő külföldi cégek, jelesül a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyár munkaerő-keresletét.

A hazai fizetőeszköz fokozatosan visszanyerte az erejét, az euróval szemben kedd délelőtt már ismét a 370-es szint alatt cserélt gazdát a hazai bankközi devizapiacon. A Budapesti Értéktőzsde még keresi a helyét, az OTP és a Richter lehúzza a BUX-ot, csak a dráguló Mol tartja benne a „lelket”. Az árutőzsdén kivétel nélkül emelkednek az árak, az olaj, a gáz, a nemesfémek és a kriptoeszközök is mind-mind a hétfői záró értéküknél magasabban forognak.

A 2023. június 30-ig szerzett befektetési jegyek hozamát nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho), de 2023. július 1. után is lesz lehetőség az új, 13 százalékos adó megfizetése nélkül értékpapíralapokba fektetni. Mit jelent a 2023. június 30-i határidő a már befektetett pénzek esetében, és mire kell figyelni azoknak, akik még most, a határidő előtt szeretnének befektetni? Milyen lehetőségeik lesznek 2023. július 1. után? Lapcsoportunk Klasszis podcastjában Turner Tibor, az OTP Alapkezelő Zrt. általános vezérigazgató-helyettese segít eligazodni az új kormányrendelet szabályai között. 

Messze ez a keddi nap fő kérdése idehaza. Mindenesetre dél körül a forint gyakorlatilag a hétfői szinten, az uniós pénzzel szemben a 374-es szint alatt várta a piac által biztosra vett 100 bázispontos egynapos betéti kamatcsökkentést. A hazai vezető részvények szenvedtek, az olaj és a gáz drágult, a nemesfémek olcsóbbodtak, a kriptoeszközök árfolyama viszont emelkedőben volt.

Egyebek mellett ezt is kijelentette az építési és közlekedési miniszter a Klasszis Klubban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek résztvevője volt még Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója és Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. A hetven perces beszélgetés során szóba került az építőipar ez évi visszaesése, a jövő évi kilátások, a zöldesítés, a most parlamenti vita alatt álló új beruházási törvény, valamint az is, van-e realitása egy nyugat-európai mintájú hazai bérlakás-építési programra. 

A hét utolsó napját is gyengén nyitotta a hazai fizetőeszköz, az euróval szembeni árfolyama dél körül a 374-es szint felett tanyázott. A hazai részvények felemásan mozognak, míg a Magyar Telekom és a Mol erősödik, addig az OTP és a Richter gyengül. Esik az olaj és a gáz ára, ellenben a nemesfémeké és a kriptoeszközöké emelkedik.

A kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel az élen, sikerként – természetesen a sajátjaként – könyvelte el a májusi inflációs adatot. Ám a 21,5 százalékos éves hazai ráta távolsága az EU-rangsorban ebben az összevetésben utolsó előtti tagállamtól csak minimálisan szűkült, az még mindig 8,5 százalékpont. A nem uniós államokat is figyelembevéve még tartjuk az utolsó előtti helyünket Európában, de már egyre jobban közelít a hiperinflációját az utóbbi hónapokban szélsebesen lehűtött Törökország.

A most megjelent rendelet szerint nem kevesebb, mint 62 termék került az állami árfigyelő rendszerbe.

Két díjjal is gazdagodott a KBC Asset Management a befektetési alapkezelők Privátbankár.hu Klasszis 2023-as szavazásán: nemcsak az Év ESG Alapkezelője lett, hanem az általa menedzselt K&H öko alap bizonyult a Legjobb Globális Részvény Alapnak. Ennek apropóján beszélgettünk Oraveczné Németh Ildikóval, a K&H befektetési alapok kezelőjének vezetőjével és Bánhalmi Gábor vezető stratégával.

Mi a különbség a technikai és a "sima" recesszió között? Sorrendben a negyedik negyedévben is mínuszos lehet a GDP? Elérhető-e a 1,5 százalékos gazdasági növekedés? Ezekről, valamint az idei és a jövő évi költségvetésről beszélgetett főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Méghozzá az egyszámjegyű inflációt 2023 végére című „tantárgyhoz”, amely ötös szintű elsajátítását várja el a kormányfő a jegybankelnöktől és pénzügyminiszterétől. A hónapok fogynak, s úgy tűnik, egyre csökken a teljesítés esélye. Hiába mérséklődött a hazai fogyasztóiár-index áprilisban nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest, mint februárban és márciusban, a többi európai uniós ország rátájával szembeni különbség így is tovább nőtt, sőt e tekintetben már a nem EU-s tagállam Moldovától és Ukrajnától is egyre jobban leszakadunk. Már csak Törökország van mögöttünk.

Annak ellenére, hogy ma kiderült, immár harmadik negyedéve van a magyar gazdaság recesszióban, a forint nem mozdult, az euróval szemben továbbra is a 370-es szint alatt tanyázik. A hazai blue chipek vegyesen kezdtek, az OTP és a Richter mínuszban, a Mol és a Magyar Telekom pluszban. Az olajárak emelkednek, a gázárak viszont most éppen lefelé tartanak. A nemesfémek, valamint a kriptoeszközök közül a Bitcoin és az Ethereum gyengül.

Ma kiderül, valóban kamatot csökkent-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, s ha igen, oly módon teszi-e, ahogyan azt alelnöke, Virág Barnabás a múlt héten kilátásba helyezte. Mindenesetre a forint néhány órával a döntés előtt viszonylag erős szinten áll az euróval szemben. Nincsenek jó formában viszont a részvények, amelyek az európai negatív hangulatot „importálva” esnek, a legjobban a Mol és az OTP Bank. Ráadásul az olaj is drágul, igaz, a gáz egy viszonylag nagyobb esésben van. A nemesfémek olcsóbbodnak, a kriptoeszközök viszont ellentétesen mozognak, a Bitcoin fel-, az Ethereum lefelé.

Erre is választ kaphat, ha meghallgatja azt a beszélgetést, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly folytatott az ING Bank vezető elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Márciusban már csak négy európai országban lett magasabb az éves infláció, mint februárban – derül ki lapunk szokásos havi körképéből. Akár örömteli is lehetne, hogy – mint arról bizonyára már szinte mindenki értesült – Magyarország nem tartozik az általános tendenciából kilógó trióba. Más kérdés, hogy a még így is 25 százalék felett landolt előző havi éves fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban továbbra sincs magasabb, s az öreg kontinensen is csak egy államban.

A takarékszövetkezeti integráció történetében mérföldkőnek számított a Tisza Takarékszövetkezet 2014 decemberi kizárása. Több mint nyolc évnek kellett eltelnie, amíg a súlyos működési, hitelezési szabálytalanságokon ért, tőkehiányos pénzintézet elleni felszámolási eljárásra pont került.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ugyanis azt írta a neki ugyancsak írásban feltett kérdésre Tóth Bertalannak, hogy nem merült fel a 4iG Nyrt. részvényeit érintő, tiltott piaci manipulációra utaIó gyanú, amely a jegybanktörvény szerinti piacfelügyeleti eljárás megindítását tenne indokolttá.

Nem lesz jó vége annak, ha a kormány és a jegybank egymás ellen ható intézkedéseket hoz – ezt mielőbb meg kell szüntetni. A betétikamat-stop apropóján ez is elhangzott a legutóbbi Klasszis Klubban, ahol ezúttal első alkalommal személyes beszélgetés keretében faggattuk banki szakértőinket. Szó volt még arról, lesz-e elég hitel, milyen kiszorító hatást válthatnak ki az állam kedvezményes kamatozású kölcsönei. Valamint arra is jutott idő, hogy a kerekasztal résztvevői arról is elmondják a véleményüket, kell-e tartani attól, hogy az utóbbi hetek bankcsődjei a 2008-ashoz hasonló válságot okozhatnak. 

Folytatja libikókázását fizetőeszközünk – így várja a Fed globális hatású kamatdöntését. A hazai részvények ma is tartják a tegnapi jó formájukat, a vártnál magasabb brit infláció miatt borongóssá vált nyugat-európai hangulattal dacolva a négy vezető blue chip közül csak a Magyar Telekom nem emelkedik (de legalább nem is csökken). Az olaj, a gáz és a kriptoeszközök olcsóbbodnak, a nemesfémek viszont drágulnak.