Kiküldött tudósítónk jelenti:
Több mint 24 perccel túllépte a beszédére adott időt Ursula von der Leyen az Európai Parlament csütörtök délelőtti plenáris ülésén. Mint arról az elmúlt napokban már több cikkben is beszámoltunk, a júniusi választások eredménye alapján kedden megalakult új EP már a keddi és a szerdai napot is személyi és szervezeti döntésekkel töltötte – amelyek mellett azért jutott idő az Ukrajna melletti támogatásról szóló nyilatkozatra –, de a legizgalmasabb napirendi pont a háromnapos szeánsz utolsó napjára, csütörtökre maradt: a szavazás arról, maradhat-e a helyén további öt évig az Európai Bizottság elnöke.
A menetrend szerint csütörtök délelőtt a beszédekkel telt, a szavazásra délután kerül sor, várhatón 3 órakor lesz meg a végeredmény.
Mint a cikk elején említett szokatlan hosszúságú időtúllépés is jelzi, Von der Leyennek bőven volt mit mondania, meglehet azért is, mert korántsem tűnt biztosnak, megkapja-e az újrázásához szükséges 360 szavazatot (azért nem 361-gyet, mert a 720 képviselőből csak 719 szavazhat, lévén, hogy a spanyol Comín i Oliveres Antoni nem vette fel a mandátumát).
Beszédében az EB elnöke ismertette második hivatali idejének száz napjára szóló terveit. Köztük jól megfigyelhető módon olyan témákat domborított ki – mezőgazdaság, mentális egészség, éghajlatváltozás, lakhatás –, amellyel a Zöldeket, a baloldalt és a szociáldemokrata szövetségeseit próbálta maga mellé állítani. Ha ugyanis ez sikerül, akkor az elégséges lenne az újraválasztásához.
Fotó: Klasszis Média/Csabai Károly
Más kérdés, hogy a frakciók nem egységesek, mint arról beszámoltunk, a Zöldek szerda estére egyeztetésre hívták von der Leyent, ennek eredménye majd a délutáni szavazáson köszönhet vissza.
Elsősorban a Zöldeket próbálhatta az EB elnöke meggyőzni csütörtök délelőtti beszédében azzal, hogy a klímaválsággal kapcsolatban bejelentette, az EU az európai éghajlat-változási törvényben rögzíti a 2040-re kitűzött 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. Elmondása szerint ez szabályozási biztonságot nyújt majd a következő évtizedre vonatkozó beruházásaikat tervező vállalatok számára. Hangsúlyozta továbbá, mennyire fontos, hogy az éghajlatvédelmet összeegyeztessék a virágzó gazdasággal.
Azt is tudatta, hogy kinevez egy olyan biztost, aki közvetlenül felelős a lakhatás témájáért, amivel meg a baloldali EP-képviselők kedvére kívánt tenni.
Emellett azt is közhírré tette, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó keretrendszer felülvizsgálatával nagyobb hangsúlyt fektet a mezőgazdasági termelők élelmiszerláncban betöltött pozíciójának megerősítésére. Mint mondta, „senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy a kiváló minőségű élelmiszereket a termelési költség alatt értékesítse”.
Von der Leyen végig hangsúlyozta, mennyire fontos az EU-ban a jogállamiság és az alapvető jogok fenntartása. Ennek során kétszer is tett bíráló megjegyzést Magyarországnak. Az egyik ilyen üzenetként volt kódolható, amikor azt mondta, megfogadta, hogy biztosítani fogja, a demokratikus rendszerek és az alapvető jogok tiszteletben tartása szigorú feltétele marad az uniós pénzek kifizetésének, és egyértelművé tette, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós pénzek esetében elengedhetetlen, ebben a költségvetési ciklusban és a jövőben is.
A második kijelentése már direktebb volt, bár ekkor sem volt teljesen konkrét. Mégis mindenki be tudta azonosítani Orbán Viktort, amikor az EB elnöke azt mondta,
„két hete egy európai uniós miniszterelnök Moszkvába utazott. Ez nem volt más, mint egy megbékítési misszió”, amely jelzőt a náci Németország háború előtti megbékítésére szokták használni. Szerinte ez az út értelmetlen volt.
E kijelentését hosszas taps követte. Az éljenzők között volt Dobrev Klára, a DK képviselője. Az nem volt meglepő, hogy a fideszes Deutsch Tamás nem tapsolt, az azonban figyelemre méltó, hogy Magyar Péter sem.
Nem úgy von der Leyen azzal zárult beszéde végén, miszerint az EU aktívabb szerepet fog vállalni a palesztin-izraeli konfliktus kezelésében, mondván, „a gázai vérontásnak most azonnal véget kell vetni”. Ekkor ugyanis a Tisza Párt vezéralakja is azon parlamenti képviselők között volt, akik több mint fél percen keresztül tapsoltak, ám míg sokan felállva, Magyar ülve, visszafogottan.
Az EB elnökének beszédét követő vitában a frakciók és egyes képviselők is elmondhatták a véleményüket. Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője Marine Le Penhez és Jean-Luc Melenchonhoz hasonlította Orbánt, mint akik meg akarják osztani az Európai Uniót, a Renew-t vezető Valerie Hayer pedig arra kérte Von der Leyent, indítsa el az eljárást, amely megfoszthatja Magyarországot a szavazati jogától a tanácsban.
A csütörtök délelőtti napirendet botrányos jelenetek is tarkították. Ezek közül is kiemelkedik, amikor az odahaza feminista kijelentései miatt is szélsőségesnek tartott román Diana Șoșoacă-t a kedden további két és fél évre megválasztott EP-elnök, Roberta Metsola kivezettettte a teremből, miután szájkosarat is felvéve többször is követelte von der Leyentől, fejezze be már a beszédét. De szokatlanuk durvának tekinthető az is, hogy a 25 képviselői mandátummal rendelkező Europe of Sovereign Nations (ESN) felszólalója szerint von der Leyennek börtönben kéne lennie – utalva arra, hogy az EB elnöke elveszítette a vakcinaszerződések átláthatóságával kapcsolatos ügyet az Európai Unió legfelsőbb bíróságán, s erről pont a személyéről szóló szavazás előtt egy nappal érkezett hír.
Szoros lehet tehát a délutáni voksolás eredménye, még ha a beszéd fogadtatása alapján úgy tűnik, von der Leyennek összejöhet az újabb ötéves mandátumához szükséges többség.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
