Kiküldött tudósítónk jelenti:
Nem mondhatni, hogy eseménytelenül teltek a június 6-9. közötti európai parlamenti választások óta eltelt napok. Elég csak a brit és a francia országgyűlési választásokra, valamint az Orbán Viktor hathatós közreműködésével összetákolt új frakció, a Patrióták Európáért létrejöttére utalni.
Ilyen előzmények után kerül sor az új Európai Parlament alakuló ülésére, Strasbourgban. A háromnapos, keddtől csütörtökig tartó eseményen személyzeti, szervezeti kérdésekről kell döntenie a 720 honatyának és -anyának.
Fotó: Klasszis Média/Csabai Károly
Első aktusként, kedden 10 órakor megalakul az új Parlament, melyet követően a képviselőknek először meg kell választaniuk az elnöküket a következő két és fél évre. A hétfő esti 7 órás határidőig mindössze egyetlen személyre érkezett jelölés. Ő nem más, mint Roberta Metsola, aki 2022. január 18-tól az EP elnöke, vagyis újrázásra készül.
Bár a 45 éves máltai hölgyet bizonyára nem kell bemutatni, a rend kedvéért érdemes felidézni, hogy országa képviseletében 2013 óta az EP tagja, 2020 novemberében lett parlamenti alelnök, e székből lépett előre tizennégy hónappal később elődje, David Sassoli halálát követően.
Az európai jogra és politikára szakosodott politikus neve Magyarországon idén tavasszal válhatott szélesebb körben ismertté annak kapcsán, hogy az EP nevében pert kezdeményezett az Európai Bizottság (EB) ellen, amiért a brüsszeli testület tavaly decemberben a Magyarországot megillető, ám az EB jogállamisági aggályai miatt befagyasztott mintegy 30 milliárd eurós uniós forrásból 10,2 milliárdnyi kohéziós forrást hozzáférhetővé tett. Ki is vágta a perindítás a biztosítékot az Orbán-kormánynál.
Ennek ellenére Metsola újraválasztása borítékolható, mint később látni fogjuk, az EP politikáját ellenzők más személyi kérdésre tartogatják a munícióikat. A parlamenti elnök megválasztása titkos szavazással történik, és a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalék plusz egyet kell elnyernie a győztesnek. Ha az első fordulóban nem járnak sikerrel a képviselők, akkor ugyanazokat vagy másokat lehet jelölni a második fordulóra, ugyanolyan feltételek mellett. Szükség esetén harmadik fordulóra is sor kerülhet, ugyanazon szabályok szerint. Ha a harmadik fordulóban egyik jelöltet sem választják meg, a legtöbb szavazatot kapott két jelölt jut tovább a negyedik és egyben utolsó fordulóba, amelyen a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer.
Frissítés:
Az utolsó pillanatban, alig valamivel a határidő lejárta előtt váratlanul befutott Irene Montero spanyol EP-képviselő kandidálása is - őt a Baloldal képviselőcsoport jelölte az EP élére. Irene Montero spanyol politikus és pszichológus, a baloldali populista Podemos párt tagja. 2020 januárja és 2023 novembere között Spanyolország egyenlőségi minisztere volt.
Várhatóan ugyancsak kedden indul, de szinte bizonyosan két napon át tart az EP 14 alelnökének és öt quaestorának (ők a képviselőket közvetlenül érintő adminisztratív ügyekkel foglalkoznak) a megválasztása, akik a parlament elnökségét alkotják, a quaestorok tanácsadói minőségükben. Az elnökségnek kell megállapítania az EP zavartalan működéséhez szükséges szabályokat, valamint elkészítenie a parlament előzetes költségvetési tervezetét, és döntenie adminisztratív, személyzeti és szervezeti kérdésekben. A képviselőcsoportok arra törekednek, hogy az elnökség összetétele nagyjából tükrözze a képviselőcsoportok számbeli erejét, figyelembe véve az elnökválasztás eredményét is.
Szerdán határozzák meg a képviselők az EP állandó bizottságainak, albizottságainak és küldöttségeinek számát és méretét, a tagságukat pedig pénteken jelentik be. Az Elnökök Értekezletének (azaz az elnöknek és a képviselőcsoportok vezetőinek) az Európai Parlament bizottságainak és küldöttségeinek az új jogalkotási időszakban történő felállítására vonatkozó javaslatáról is várhatóan szerdán szavaznak. Az egyes bizottságokba kinevezendő EP-képviselők listáját (amelyről a képviselőcsoportok és a független képviselők belső egyeztetése alapján döntenek) várhatóan pénteken jelentik be. A parlament eljárási szabályzata szerint a bizottságok és albizottságok összetételének a lehető legnagyobb mértékben tükröznie kell a parlament egészének összetételét. A bizottsági helyek képviselőcsoportok közötti arányos elosztása nem térhet el a legközelebbi megfelelő egész számtól.
Lapértesülések szerint nem kizárt, hogy Magyar Péter EP-választáson jelentős sikert elért, a szavazatok több, mint 30 százalékát megszerzett Tisza Pártja akár egy elnöki pozíciót is kaphat valamelyik szakbizottságban.
A képviselőcsoportok vezetői szerda délelőtt még nyilatkozatokat tesznek az Ukrajnának nyújtott folyamatos EU-s támogatás szükségességéről, majd késő délután szavaznak ez ügyben egy állásfoglalásról.
Ám az igazi izgalmakat a nyitó szakasz utolsó, csütörtöki napja ígéri. Akkor szavaz ugyanis az EP arról, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztét 2019 óta betöltő Ursula von der Leyen kap-e újabb ötéves megbízatást. Von der Leyen csütörtökön 9 órakor szólal fel a parlament plenáris ülésén, ismerteti elképzeléseit és terveit a Bizottság elnökeként, majd – a napirend szerint – ezt követően vitát folytat az európai parlamenti képviselőkkel. A titkos, papíralapú szavazást pedig a vita után, 13 órakor tartják.
Leyent még kevésbé kell bemutatni, mint az EB elnökét. De azért itt sem árt emlékeztetni arra, hogy a 65 éves, belgiumi születésű német kereszténydemokrata politikus 2003-2005 között az alsó-szászországi tartományi szociális és egészségügyi minisztériumot vezette, 2005-2009 között a német szövetségi családügyi, 2013-ig a szociális és munkaügyi minisztériumot, majd 2019-ig a védelmi minisztériumot, mielőtt megválasztották mostani pozíciójára. Ha szűkösen is, a szükségesnél csak néhány szavazattal többet begyűjtve.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Bár a június végi brüsszeli tanácsülésükön az állam- és kormányfők – Orbán Viktor kivételével – az áldásukat adták arra, hogy a német politikus a második ötéves ciklusára is a testület elnöke maradjon, ez még korántsem jelent fáklyásmenetet von der Leyen számára. Hiszen ez még cseppet sem garancia arra, hogy az újonnan megválasztott EP-képviselők közül legalább 361-gyen bizalmat szavaznak neki.
Bizonytalan a 77, illetve 53 EP-képviselőt tömörítő Renew, illetve Zöldek/EFA képviselőcsoport tagjainak voksa is, míg a kettejüknél egyedül több, 136 honatyával és -anyával rendelkező Szocialisták és Demokraták (S&D) egyértelművé tették, hogy az éghajlati célokat és a környezetvédelmi jogszabályokat meg kell tartani, és hogy a populista és nacionalista frakciókkal való együttműködés kivágná náluk a biztosítékot.
Ez utóbbiak alatt elsősorban az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportját kell érteni, amelyet az EP-választásokon megerősödött Giorgia Meloni Olaszország Fivérei pártja ural. Valamint az Orbán Viktor forszírozására létrejött Patrióták Európáért csoportot, amely főleg a keményvonalas jobboldali pártokat fogja össze és a harmadik legnagyobb frakcióvá vált, még ha csak az EP teljes létszámának 12 százalékát teszi is ki. Az együttesen 15 szavazattal rendelkező francia jobbközép Köztársaságiak (Les Républicains), valamint a német és az ír liberálisok pedig már jelezték, hogy von der Leyen ellen szavaznak majd.
Szóval egyáltalán nem tekinthető lefutottnak a szavazás, mely alakulásáról – az említett többi napirendhez hasonlóan – helyszíni tudósításban számolunk be.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
