Még egy hete sincs, hogy beszámoltunk arról, áprilisban megtorpant a hazai infláció lassulása. A tavaly januárban több mint negyedszázada nem látott magasságáról (25,7 százalék) folyamatosan lefelé araszolgató éves fogyasztóiár-indexünk idén márciusban már csak 3,6 százalék volt, a múlt hónapban azonban, ha csak hajszállal, 0,1 százalékponttal is, de ismét feljebb állt meg, 3,7 százalékon.
Ez persze még nem tragédia, hiszen már hónapok óta egy sor országban libikókázik az infláció. Ami visszaigazolja azokat a félelmeket, illetve elemzői véleményeket, hogy cseppet sem lesz fáklyás menet a fogyasztóiár-indexek leszorítása, amelyek nagy valószínűséggel már soha nem térnek vissza a Covid előtti szintekre, így tartósan egy magasabb inflációs pályára kell berendezkednie az egész világnak.
Mindezzel együtt sem szívderítő persze a magyar infláció ismételt növekedése. Hiszen a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből az derül ki, hogy áprilisban hárommal kevesebb ország mutatott ki az előző havinál kisebb mértékű pénzromlást, mint márciusban, szám szerint az adatait cikkünk megjelenéséig közzétett 38-ból 10, ám sajnos, e szűkülő mezőnybe sikerült bekerülnünk.
Még ha nem is a legnagyobb értékkel, ebben az összevetésben ugyanis a citromdíj immár hónapok elvehetetlen a 70 százalékos hiperinflációjukat hosszú ideje tompítani nem képes törököktől. A második helyen Ciprus végzett, 1,15 százalékponttal, míg a harmadik Csehország lett, 0,9 százalékponttal.
Az inflációjukat csökkentők tábora sem annyira népes, mint volt egy hónappal korábban, igaz, márciusról áprilisra csupán eggyel kevesebben tudtak faragni az éves fogyasztóiár-indexükön, mint februárról márciusra. A legjobban, 1,1 százalékponttal Észtország, amelyet Izland (-0,8 százalékpont) és Románia (-0,71 százalékpont) követ.
Fotó: Depositphotos
A korábbi hónapokhoz képest magasabb lett azon országok száma, amelyeknél stagnált az infláció, vagyis áprilisban ugyanakkora lett, mint márciusban. Ezek: Észak-Macedónia, Fehéroroszország, Litvánia, Németország, Szerbia, Ukrajna.
Közülük Litvánia amúgy sem tudott volna sokat csökkenteni a márciusi fogyasztóiár-indexén, lévén, hogy az már így is csaknem a nullával egyenlő, a 0,1 százalék a legalacsonyabb egész Európában. De a dánok 0,8 és az olaszok 0,9 százalékos rátája is megsüvegelendő.
A hazai infláció helyzete a szűkebbnek tekinthető pátriánkban, azaz az úgynevezett volt szocialista régióban is az összeurópai szinthez hasonló. Bár Románia 5,9 százalékos áprilisi éves inflációs rátája kétségtelenül sokakat kárörömmel tölthet el, a többiek közül egy kivételével mindenhol kisebb lett a pénzromlás. A hozzánk hasonlóan szintén 3,7 százalékot publikált horvátokkal egy holtversenyt sikerült kihoznunk. De
- Szlovákia 2,1,
- Bulgária 2,4,
- Lengyelország 2,4,
- Csehország 2,9,
- Szlovénia 3,0
százalékos mutatójával már előttünk jár.
Annak fényében, hogy még mindig szép számmal találhatók olyan országok, amelyekben nőtt egyik hónapról a másikra az infláció, némileg meglepő, hogy áprilisban egyetlen olyan jegybank sem élt az árstabilitás megteremtését szolgáló fő fegyverével, a kamatemeléssel. Ellenben öten is csökkentettek, köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Matolcsy Györgyék 0,5 százalékpontjával megegyező mértékben vágott irányadó rátáján a cseh központi bank is. Ám nem ez volt a csúcs e tekintetben, hanem az ukránoké, akik kerek 1 százalékponttal vitték le a jegybanki alapkamatukat. A trión kívül még a svédek (-0,25 százalékpont) és a moldávok (-0,15 százalékpont) hajtottak végre monetáris lazítást.
Az utóbbi hónapok csökkentési ciklusa ellenére az MNB 7,75 százalékos alapkamata még mindig az ötödik legmagasabb Európában. Az nem meglepő, hogy a prímet a törökök viszik (50 százalékkal), akiket az egymással hadakozó oroszok (16 százalék) és ukránok (13,5 százalék) követnek. A lista másik végén pedig Svájc (1,5 százalék), Albánia (3,5 százalék) és Dánia-Moldova kettőse (3,6-3,6 százalék) áll.
A legelőkelőbb helyen Magyarország – mondhatni, szokás szerint – azon az úgynevezett visszatekintő reálkamatok listáján szerepel, ami a jegybanki alapkamatok és az infláció különbségeit jelzi. A maga 10,3 százalékpontjával toronymagasan vezető Oroszország és a 4,4 százalékpontos Litvánia után ugyanis mi jövünk, 4,05 százalékponttal.
Hangsúlyozzuk, egyelőre. Hiszen, ha majd a márciusban 7,7 százalékos inflációt publikált oroszok is nyilvánosságra hozzák az áprilisi mutatójukat, akkor – hacsak nem történik nagyobb elmozdulás – a 16 százalékos jegybanki alapkamatuk miatt elénk kerülhetnek.
Miközben persze ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy igazából nem a visszatekintő reálkamat a beszédes. Hanem az, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett pénzünk után kapott kamat, hozam hogyan aránylik majd a kivétig lezajlott inflációhoz.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A hírszerzés eddigi vezetője pozíciót vált. 
