Ahhoz képest, hogy a több mint negyedszázada nem látott infláció miatt milyen busás hozamokkal kecsegtetnek a pénzromlással indexált állampapírok, meglepő, hogy 2023-ban milyen kevéssel nőtt az ezen instrumentumot birtokló honatyák, -anyák száma. Vagyonnyilatkozataik tanúsága szerint az egy évvel korábbihoz képest csak öttel többen birtokoltak a költségvetés finanszírozása céljából kibocsátott értékpapírokból, mint a tavalyi év zárásakor.
Más kérdés, hogy a T. Ház lakói összállampapír-állományának az értéke még így is az egy évvel korábbinál közel 32 százalékkal magasabb lett, s átlépte a 2 milliárd forintos lélektani határt. (Csak érzékeltetésül: a lakosság kezében közel 13 ezer milliárd forint értékű állampapír van.)
A 62 fős állampapír-tulajdonos létszám már csak azért sem egetrengető, mert ez valamivel kevesebb, mint egyharmados arányt jelent. S hogy fokozzuk: az legalább ennyire furcsa, hogy az évtizedek óta nem látott kedvező hozamkörnyezet ellenére nem kevesebben, mint tizenegyen kiszálltak, azaz az utolsó szálig megváltak az állampapírjaiktól. Köztük hét kormánypárti képviselő. Akik közül a közvélemény előtt valószínűleg leginkább a KDNP-s Harrach Péter, az első, 1998-2002 közötti Orbán-kormány szociális és családügyi minisztere, majd az Országgyűlés 2002-2010 közötti alelnöke, valamint a kulturális államtitkári posztját ez év február 1-jével kormánybiztosi pozícióra cserélt fideszes Hoppál Péter neve a legismertebb. Előbbi 2022 végén 5 millió, utóbbi 7 millió forintot ért pakettjétől vált meg. Egyikőjük sem azzal a céllal, hogy ezeket a pénzeket más típusú megtakarításba (befektetési jegybe, részvénybe, aranyba, netán bitcoinba) tegye – legalábbis ezek egyike sem lett nevesítve a 2023 végi állapotot tükröző vagyonnyilatkozataikban.
A kiszállók tizenegyes táborából már gyors fejszámolással kikövetkeztethető, hogy 16-an viszont 2023-ban tettek először pénzt az állampapírokba. Közülük messze a legnevesebb a Novák-botrány nyomán Magyar Péter által kipellengérezett fideszes Rogán Antal. Orbán Viktor kabinetfőnöke amúgy is elsőként érdemelne említést amiatt, hogy az „elsőbálozók” közül ő tett a legtöbbet, 65 millió forintot állampapírba a magunk mögött hagyott évben.
De a Rogánt követők tábora is veretes. A kabinetfőnök államtitkára, Dömötör Csaba a főnöke példáját követve 35 millióval debütált. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté meg 20 milliót fektetett állampapírba, akitől e tekintetben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tényleg csak hajszállal (egész pontosan 72 576 forinttal) maradt el.
A már 2022-ben is állampapírral rendelkezők közül 33 képviselő effajta portfóliójának az értéke gyarapodott.
A legjobban, közel 100 millióval a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési miniszteréé. A KDNP színeiben a parlamenti padsorokban ülő Seszták Miklós állampapírjainak összértéke már eddig is messze a legmagasabb volt a képviselők között, a tavalyi növekedés eredményeként azonban állománya 2023 végén már 10 millió forint híján elérte a 600 milliós küszöbértéket. Rajta kívül csak egy társa került 100 millió fölé, a fideszes Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, miután az ő portfóliója egy év alatt közel 30 millióval hízott.
Seszták után Budapest II. kerületének 2006-2019 közötti fideszes polgármestere, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, Láng Zsolt állampapír-állománya értékelődött fel a legjobban, csaknem 79 millióval, 82 millió közelébe. Németh Zsolté, a Fidesz frakcióvezető-helyetteséé pedig 34 millióval, 37 millió fölé.
Az mondhatni természetes, hogy az állami költségvetés őre, Varga Mihály pénzügyminiszter is jól bevásárolt tavaly, több mint 18 millióval nőtt az állampapír-portfóliója értéke, amely így már megközelítette a 28,5 milliót. Nem sokkal maradt el tőle az éves gyarapodást illetően Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára, aki a 2022 végi 18 millióssal szemben ezúttal 34 milliós év végi állományt vallott be.
Még érdemes megemlíteni, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter csaknem duplázott, 13 millióról 26 millióig jutott, míg a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs 10 millióról 17 millióig.
Az ellenzékiek közül a legjobban, 26 millióval, 35 millióra a mihazánkos Dúró Dóra állampapír-portfóliója értékelődött fel. Ám a nem kormánypártiak képzeletbeli dobogójának tetején nem történt változás. Ahogy 2022 végén, úgy 2023 végén is a DK-s Oláh Lajos volt a listavezető, annak köszönhetően, hogy pakettje 17 millióval, 79 millióra hízott.
Azért voltak, méghozzá kilencen, akik éves szintű állampapírérték-csökkenésről számoltak be. A legnagyobbról, 72 milliósról a fideszes Ágh Péter, akinek tulajdona ily módon már csak valamivel több mint 2 millióra rúgott. Őt ebben az összevetésben egy ellenzéki, az MSZP-s Vajda Zoltán követi, 28 milliós mínusszal, amely után a költségvetési bizottság elnökének tarsolyában még így is maradt 20,6 milliót érő állampapír.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A húsvéti tűzszünet okait vizsgálták szakértők.
