6p

Milyen a vállalati hitelezés helyzete Magyarországon, a 2023-as évhez képest az idén mire lehet számítani? A bankok hogyan tudják támogatni a zöld átállást? Van-e kereslet a zöld hitelekre, azt mennyire befolyásolja a kamatszint? Mennyire más megközelítést igényel a bankoktól az energetikai szektor finanszírozása? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül a lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. 

A lakossággal ellentétben, ahol beindult a hitelezés, úgy tűnik, a vállalatok még kivárnak – adott helyzetjelentést Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste elnök-vezérigazgatója. Ennek szerinte nem a hitel hiánya az oka. Hanem például az, hogy az Európai Unióban, ahová megy a magyar export 87 százaléka, nem rózsás a kép. Ilyen körülmények között a vállalatok beruházás, fejlesztés helyett inkább bankbetétben tartják a szabad pénzeiket, ahol még mindig megkapják az évi 6-7 százalékos kamatot. Ennek megfelelően régen volt ilyen magas a vállalatibetét-állomány, mint most.

Jelasity Radován (jobbra) szerint nem a forrás hiánya miatt akadozik a vállalati hitelezés
Jelasity Radován (jobbra) szerint nem a forrás hiánya miatt akadozik a vállalati hitelezés
Fotó: Dala Gábor / Klasszis Média

A vállalatok nem hisznek magukban, nem látják pontosan a jövőt, s még mindig úgy érzik, érdemes kivárni további 3-6 hónapig, pedig az Erste vezére szerint a tervek megvannak és minél előbb beindul a vállalati hitelezés, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy ebben az évben elérjük a 2,5 százalékos gazdasági növekedést, jövőre pedig a 4 százalékost. Rövid távon tehát a magyar cégektől függ a növekedés: kiveszik-e a pénzt a bankból, s azt beruházzák, vagy pedig kivárnak – mutatott rá Jelasity Radován.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, februárban megjelent Hitelezési felmérése szerint a következő félévre a bankok 23 százaléka élénkülő hitelkeresletet várt, a hosszú lejáratú hitelek piacán pedig a 44 százalékuk keresletbővülést. 

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint mégis inkább az a kérdés, hogy mekkora keresletbővülést várnak a bankok. Márpedig a legnagyobb hazai hitelintézet tapasztalatai szerint az első félévben nem lesz növekedés Magyarországon a beruházási hitelekben, a második félévben talán lesz bővülés, így éves szinten elérhető lehet egy 6-7 százalékos plusz. Wolf László szerint a cégek azért sem ruháznak be, mert a hitelkamat még mindig elég magas, 9 százalék alatt nehéz forráshoz jutni forintban, de euróban is 6,5 százalékos a kamat, ráadásul ilyen piacon, mint a mostani, nem jó beruházni. Régebben azért volt más a helyzet, mert voltak államilag támogatott hitelek és jöttek az uniós források, de most utóbbi sorsa bizonytalan (jogállami aggályok miatt mintegy 20 milliárd eurót tart vissza az Európai Bizottság – a szerk.). Ám annyira nem a forráshiány miatt nincsenek beruházások, hogy például az OTP-nél jelenleg nagyobb a vállalatok betétállománya, mint a hitelállományuk.

A vállalatok óvatossága az OTP vezérigazgató-helyettese szerint indokolt, hiszen például nem látják még, merre tart a magyar export fő felvevőpiacának számító német gazdaság, miközben a hitelek még mindig drágák. De ha elkezdenek majd jönni a hitelkérelmek, lehet, hogy mi is óvatosabbak leszünk majd – vetítette előre Wolf László.

Wolf László (jobbra) szerint az OTP Banknál jelenleg nagyobb a vállalatok betétállománya, mint a hitelállományuk
Wolf László (jobbra) szerint az OTP Banknál jelenleg nagyobb a vállalatok betétállománya, mint a hitelállományuk
Fotó: Dala Gábor / Klasszis Média

Arra a kérdésre, hogy mégis mekkora kamat mellett vennének fel hitelt a vállalatok, Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese azt válaszolta, hogy a jelenleginél lényegesen alacsonyabb mellett. Szerinte az a kérdés, nemcsak idehaza, hanem globális szinten, hogy sor kerül-e egy paradigmaváltás, véget ér-e az olcsó források időszaka. El kell jutni oda, hogy nem csak támogatások léteznek, nem csupán azok miatt döntenek arról a cégek, hogy beruházzanak-e. Mindazonáltal a CIB nem vár akkora beruházásihitel-növekedést a második félévben, mint az OTP.

Szabó Balázs (jobbra) szerint a a jelenleginél lényegesen alacsonyabb mellett vennének fel hitelt a bankok
Szabó Balázs (jobbra) szerint a a jelenleginél lényegesen alacsonyabb mellett vennének fel hitelt a bankok
Fotó: Dala Gábor / Klasszis Média

Mintegy 30 ezer milliárd forint, ennyi beruházást kellene végrehajtani Magyarországon a következő 10-20 évben ahhoz, hogy a nemrégiben megjelent energiastratégia megvalósuljon –sokkolta valamelyest a hallgatóságot Losonczy Géza, a vállalatoknak tanácsokat adó KPMG energetikai és közüzemi szektorvezetője. Szerinte, ha jönnek is majd az uniós források, a bankrendszer nélkül ez az összeg nem fog rendelkezésre állni.

Most kell kanyarban előzni – idézte Matolcsy György klasszikusát Jelasity Radován. Utalva arra, hogy most még „régi” áron el lehet csípni egy-két régi beruházást és ha csökkennek a kamatok, akkor az árak is majd elindulnak felfelé. Kérdés, hol van az a pont, ahol még érdemes ezt megtenni.

Mindenki a bankokat szekálja, hogy miért nem adnak zöld hitelt, de én még nem láttam egy hitelintézet előtt sem hosszú sort, valahogy nem kérik ezt a típusú kölcsönt– mutatott rá az Erste vezére.

Lapcsoportunk állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász úgy vélte, bár a kamatszint valóban lényeges, de csak akkor, ha a vállalkozó akar beruházni. Ha nem, mivel azt gondolja, hogy ezt az évet ki tudja húzni ezzel a kapacitással, mert nem kell új embert felvennie, bővítenie az üzemüket, akkor a kamat mértéke másodlagos.

Bod Péter Ákos (jobbra) szerint bár a kamatszint valóban lényeges, de csak akkor, ha a vállalkozó akar beruházni
Bod Péter Ákos (jobbra) szerint bár a kamatszint valóban lényeges, de csak akkor, ha a vállalkozó akar beruházni
Fotó: Dala Gábor / Klasszis Média

Wolf László szerint az OTP-hez jönnek az ügyfelek, de nem azért, mert zöld a hitel, hanem mert úgy vélik, a napelemes beruházásokba fektetett összegek megtérülnek. A legnagyobb hazai bank eddig már 1,3 milliárd euró értékben nyújtott vállalati zöld hitelt, csoportszinten (az OTP Bank 12 országban van jelen, bevételei mintegy kétharmada már külföldről származik – a szerk.). Nem szabad tehát azt várni, hogy az ügyfelek a zöld hitel miatt jönnek, inkább azért, mert az egy jó befektetés.

Jelasity Radován szerint az is akadályozza a zöld hitelek nyújtását, hogy a bankszektor már 6-12 hónapja vár a keretrendszerre, vagyis arra, hogy valaki megmondja, mennyiért lehet majd eladni az áramot, ki mit garantál.

Ugyanakkor Szabó Balázs szerint ebben a helyzetben a bankoknak abban van felelősségük, nevezetesen, hogy azokat a vállalatokat tereljék a zöld hitelek felé, akik most még nem energiahatékony módon működnek, szennyezik a környezetet.

Losonczy Géza pedig annyit jegyzett meg, hogy vannak olyan területek, amelyek akkor is életképesek, ha nincs mögöttük állami garancia. 

Ezt közvetve az is igazolja, hogy bár a bankok a forintalapú, változó kamatozású vállalati hitelekre „önként” vállalták (valójában némi kormányzati nyomásra – a szerk.), hogy február 1. és május 1. között a Buborra, vagyis az irányadó budapesti bankközi hitelkamatlábra nem tesznek kamatfelárat, a CIB vezérigazgató-helyettese nem tud egyetlen olyan ügyletről, amely emiatt valósult volna meg.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság „Matolcsy György nagyon-nagyon sok mindent tud” – még visszaszállhat a kormányra az MNB-botrány
Privátbankár.hu | 2025. március 30. 15:19
Az MNB-alapítványok botránya, amely során mintegy 500 milliárd forint közpénz szívódott fel a gyanú szerint, a Klasszis Média Ez Viszont Privát című műsorában is részletesen szóba került.
Makro / Külgazdaság Trump drákói szigor bevezetésével kedvez a kis pajtásának
Buksza blog | 2025. március 30. 13:46
A Tesla lehet a nagy nyertese Donald Trump új importautóvámjának, ezen belül a Model Y SUV modell versenytársai másfél-kétmillió forinttal többe kerülhetnek, miután az új tarifák életbe lépnek.
Makro / Külgazdaság Modern korrupció: Nokiás doboz helyett MNB-s alapítványok – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Vég Márton | 2025. március 29. 14:51
Mi zajlott itt évekig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál és cégeinél, amelyek átláthatatlan és kontroll nélküli működésére a független sajtó után az Állami Számvevőszék jelentései újra rávilágítottak? Hova lett 500 milliárd forint közpénz? A Klasszis Podcast vendége Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője volt.
Makro / Külgazdaság Új esély zöld autóra: meghosszabbítják a céges e-autó támogatást
Privátbankár.hu | 2025. március 29. 10:42
Áprilistól ismét lehet pályázni céges e-autó támogatásra a megmaradt keret erejéig.
Makro / Külgazdaság Brüsszel digitalizálja az EU-t
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 16:13
Az Európai Bizottság 1,3 milliárd eurót biztosít mesterséges intelligenciára, kiberbiztonságra és digitális készségek fejlesztésére.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály is összehúzza szemöldökét ettől az amerikai bejelentéstől
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 14:30
Meglehetősen borúlátó a Fed döntéshozója.
Makro / Külgazdaság Trump miatt drágulnak a tűzpiros autók is
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 13:51
10 százalékos áremelésre készül a Ferrari a vámok miatt.
Makro / Külgazdaság Van egy ruhaüzlet, ahol a felhalmozódott készlet a baj
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 13:24
A túl nagy árukészlet okozott gondot a H&M-nek.
Makro / Külgazdaság Felszisszen, aki szombaton óvatlanul behajt egy benzinkútra
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 12:33
Legalábbis akkor, ha tankolni szeretne.
Makro / Külgazdaság Az elemzőket is meglepte ez a német adat
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 10:52
Közeledik a hárommillióhoz a német munkanélküliek száma.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG