6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Milyen a vállalati hitelezés helyzete Magyarországon, a 2023-as évhez képest az idén mire lehet számítani? A bankok hogyan tudják támogatni a zöld átállást? Van-e kereslet a zöld hitelekre, azt mennyire befolyásolja a kamatszint? Mennyire más megközelítést igényel a bankoktól az energetikai szektor finanszírozása? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járták körül a lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. 

A lakossággal ellentétben, ahol beindult a hitelezés, úgy tűnik, a vállalatok még kivárnak – adott helyzetjelentést Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste elnök-vezérigazgatója. Ennek szerinte nem a hitel hiánya az oka. Hanem például az, hogy az Európai Unióban, ahová megy a magyar export 87 százaléka, nem rózsás a kép. Ilyen körülmények között a vállalatok beruházás, fejlesztés helyett inkább bankbetétben tartják a szabad pénzeiket, ahol még mindig megkapják az évi 6-7 százalékos kamatot. Ennek megfelelően régen volt ilyen magas a vállalatibetét-állomány, mint most.

Jelasity Radován (jobbra) szerint nem a forrás hiánya miatt akadozik a vállalati hitelezés
Jelasity Radován (jobbra) szerint nem a forrás hiánya miatt akadozik a vállalati hitelezés
Fotó: Dala Gábor / Klasszis Média

A vállalatok nem hisznek magukban, nem látják pontosan a jövőt, s még mindig úgy érzik, érdemes kivárni további 3-6 hónapig, pedig az Erste vezére szerint a tervek megvannak és minél előbb beindul a vállalati hitelezés, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy ebben az évben elérjük a 2,5 százalékos gazdasági növekedést, jövőre pedig a 4 százalékost. Rövid távon tehát a magyar cégektől függ a növekedés: kiveszik-e a pénzt a bankból, s azt beruházzák, vagy pedig kivárnak – mutatott rá Jelasity Radován.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, februárban megjelent Hitelezési felmérése szerint a következő félévre a bankok 23 százaléka élénkülő hitelkeresletet várt, a hosszú lejáratú hitelek piacán pedig a 44 százalékuk keresletbővülést. 

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint mégis inkább az a kérdés, hogy mekkora keresletbővülést várnak a bankok. Márpedig a legnagyobb hazai hitelintézet tapasztalatai szerint az első félévben nem lesz növekedés Magyarországon a beruházási hitelekben, a második félévben talán lesz bővülés, így éves szinten elérhető lehet egy 6-7 százalékos plusz. Wolf László szerint a cégek azért sem ruháznak be, mert a hitelkamat még mindig elég magas, 9 százalék alatt nehéz forráshoz jutni forintban, de euróban is 6,5 százalékos a kamat, ráadásul ilyen piacon, mint a mostani, nem jó beruházni. Régebben azért volt más a helyzet, mert voltak államilag támogatott hitelek és jöttek az uniós források, de most utóbbi sorsa bizonytalan (jogállami aggályok miatt mintegy 20 milliárd eurót tart vissza az Európai Bizottság – a szerk.). Ám annyira nem a forráshiány miatt nincsenek beruházások, hogy például az OTP-nél jelenleg nagyobb a vállalatok betétállománya, mint a hitelállományuk.

A vállalatok óvatossága az OTP vezérigazgató-helyettese szerint indokolt, hiszen például nem látják még, merre tart a magyar export fő felvevőpiacának számító német gazdaság, miközben a hitelek még mindig drágák. De ha elkezdenek majd jönni a hitelkérelmek, lehet, hogy mi is óvatosabbak leszünk majd – vetítette előre Wolf László.

Wolf László (jobbra) szerint az OTP Banknál jelenleg nagyobb a vállalatok betétállománya, mint a hitelállományuk
Wolf László (jobbra) szerint az OTP Banknál jelenleg nagyobb a vállalatok betétállománya, mint a hitelállományuk
Fotó: Dala Gábor / Klasszis Média

Arra a kérdésre, hogy mégis mekkora kamat mellett vennének fel hitelt a vállalatok, Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese azt válaszolta, hogy a jelenleginél lényegesen alacsonyabb mellett. Szerinte az a kérdés, nemcsak idehaza, hanem globális szinten, hogy sor kerül-e egy paradigmaváltás, véget ér-e az olcsó források időszaka. El kell jutni oda, hogy nem csak támogatások léteznek, nem csupán azok miatt döntenek arról a cégek, hogy beruházzanak-e. Mindazonáltal a CIB nem vár akkora beruházásihitel-növekedést a második félévben, mint az OTP.

Szabó Balázs (jobbra) szerint a a jelenleginél lényegesen alacsonyabb mellett vennének fel hitelt a bankok
Szabó Balázs (jobbra) szerint a a jelenleginél lényegesen alacsonyabb mellett vennének fel hitelt a bankok
Fotó: Dala Gábor / Klasszis Média

Mintegy 30 ezer milliárd forint, ennyi beruházást kellene végrehajtani Magyarországon a következő 10-20 évben ahhoz, hogy a nemrégiben megjelent energiastratégia megvalósuljon –sokkolta valamelyest a hallgatóságot Losonczy Géza, a vállalatoknak tanácsokat adó KPMG energetikai és közüzemi szektorvezetője. Szerinte, ha jönnek is majd az uniós források, a bankrendszer nélkül ez az összeg nem fog rendelkezésre állni.

Most kell kanyarban előzni – idézte Matolcsy György klasszikusát Jelasity Radován. Utalva arra, hogy most még „régi” áron el lehet csípni egy-két régi beruházást és ha csökkennek a kamatok, akkor az árak is majd elindulnak felfelé. Kérdés, hol van az a pont, ahol még érdemes ezt megtenni.

Mindenki a bankokat szekálja, hogy miért nem adnak zöld hitelt, de én még nem láttam egy hitelintézet előtt sem hosszú sort, valahogy nem kérik ezt a típusú kölcsönt– mutatott rá az Erste vezére.

Lapcsoportunk állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász úgy vélte, bár a kamatszint valóban lényeges, de csak akkor, ha a vállalkozó akar beruházni. Ha nem, mivel azt gondolja, hogy ezt az évet ki tudja húzni ezzel a kapacitással, mert nem kell új embert felvennie, bővítenie az üzemüket, akkor a kamat mértéke másodlagos.

Bod Péter Ákos (jobbra) szerint bár a kamatszint valóban lényeges, de csak akkor, ha a vállalkozó akar beruházni
Bod Péter Ákos (jobbra) szerint bár a kamatszint valóban lényeges, de csak akkor, ha a vállalkozó akar beruházni
Fotó: Dala Gábor / Klasszis Média

Wolf László szerint az OTP-hez jönnek az ügyfelek, de nem azért, mert zöld a hitel, hanem mert úgy vélik, a napelemes beruházásokba fektetett összegek megtérülnek. A legnagyobb hazai bank eddig már 1,3 milliárd euró értékben nyújtott vállalati zöld hitelt, csoportszinten (az OTP Bank 12 országban van jelen, bevételei mintegy kétharmada már külföldről származik – a szerk.). Nem szabad tehát azt várni, hogy az ügyfelek a zöld hitel miatt jönnek, inkább azért, mert az egy jó befektetés.

Jelasity Radován szerint az is akadályozza a zöld hitelek nyújtását, hogy a bankszektor már 6-12 hónapja vár a keretrendszerre, vagyis arra, hogy valaki megmondja, mennyiért lehet majd eladni az áramot, ki mit garantál.

Ugyanakkor Szabó Balázs szerint ebben a helyzetben a bankoknak abban van felelősségük, nevezetesen, hogy azokat a vállalatokat tereljék a zöld hitelek felé, akik most még nem energiahatékony módon működnek, szennyezik a környezetet.

Losonczy Géza pedig annyit jegyzett meg, hogy vannak olyan területek, amelyek akkor is életképesek, ha nincs mögöttük állami garancia. 

Ezt közvetve az is igazolja, hogy bár a bankok a forintalapú, változó kamatozású vállalati hitelekre „önként” vállalták (valójában némi kormányzati nyomásra – a szerk.), hogy február 1. és május 1. között a Buborra, vagyis az irányadó budapesti bankközi hitelkamatlábra nem tesznek kamatfelárat, a CIB vezérigazgató-helyettese nem tud egyetlen olyan ügyletről, amely emiatt valósult volna meg.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Meglepetésre kamatot vágtak az indiai jegybankárok
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 11:15
Az irányadó ráta 5,5 százalékra csökkent. 
Makro / Külgazdaság Hosszú idő után kapott reménysugarat az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 08:35
Áprilisban ugyan még mindig csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a munkanaphatással kiigazított 2,3 százalékos mínusz a tizennégy hónapja tartó negatív trend legalacsonyabb mutatója.
Makro / Külgazdaság Csinosabb számok jöttek a boltokból
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 08:30
Megnőtt a vásárlási kedv áprilisban. 
Makro / Külgazdaság Merz szerint Trump a kulcsember a háború befejezésében
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 07:13
A háború befejezéséről is tárgyalt a német kancellár az amerikai elnökkel. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor egyre nagyobb nyomás alatt van és ez még közel sem a vége
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 19:01
Növekvő hiány, befagyasztott EU-pénzek, milliárdos büntetések – az Euractiv szerint súlyos pénzügyi nyomás alatt áll a magyar gazdaság a 2026-os választások előtt. Orbán „háborúellenes költségvetéssel” válaszol, de Brüsszel újabb jogállamisági vitákra készül.
Makro / Külgazdaság Megint vágott az EKB – itt a legfrissebb gazdasági előrejelzés!
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 15:31
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Brutálisan megnövelné minden NATO-tagország védelmi kiadását Washington
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 13:16
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Makro / Külgazdaság Az új elnök öröksége: gazdasági válság, külpolitikai aknák
Káncz Csaba | 2025. június 5. 09:29
Az új dél-koreai elnök az amerikai-dél-koreai szövetség megerősítésére törekszik, miközben kiegyensúlyozottabb diplomácia mellett száll síkra, amely során javítaná a Kínával és Észak-Koreával való kapcsolatokat. Li szerint Szöulnak ki kell maradnia bármilyen kínai-tajvani konfliktusból. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Orosz gázembargó: váratlan helyről kapott hátszelet a magyar kormány
Wéber Balázs | 2025. június 4. 19:33
Brüsszel 2027 végéig minden orosz gázt kitiltana az EU-ból. Magyarország és Szlovákia már korábban jelezte ellenkezését, most pedig Franciaország és Belgium is erős kételyeket fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban. A két nyugat-európai ország, valamint Spanyolország és Hollandia tavaly összesen több mint hatmilliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t.           
Makro / Külgazdaság Elon Musk szerint adósrabszolgaság vár Trump Amerikájára
Privátbankár.hu | 2025. június 4. 18:51
Az Egyesült Államok „adósrabszolgaságba” zuhanásának lehetőségére figyelmeztetett Elon Musk milliárdos vállalkozó, az amerikai kormányzati hatékonyságéért felelős szervezet korábbi vezetője szerdán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG