Csabai Károly cikkei

Ezt válaszolta lapunk megkeresésére az orosz többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank.

A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – árulta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mai sajtótájékoztatóján. Ennek okai között azonban Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett, a kormányzati pénzosztogatás hatására vonatkozó kérdésre azt mondta, azokat nehéz mérni valós időben.

Vlagyimir Putyin lépéseire a részvényindexek, a rubel és a forint is gyengült, ezzel szemben a globális problémák esetén menedéknek számító arany kilenc hónapos csúcsra erősödött. A várható kínálati problémáktól való félelem a lélektaninak számító 100 dollár közelébe repítette az olajárakat. Ilyen előzmények után nincs könnyű helyzetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely pont ma tartja a soros kamatdöntő ülését.

Ezt találgatják a piacon. Azt követően, hogy az infláció a várakozásokkal ellentétben januárban nemhogy lassult, hanem új erőre kapva immár 14 és fél éves csúcsra ugrott. Így veszélyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei előrejelzése – amit a kormány is a magáévá tett. Szinte csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a 2022-es éves átlagos fogyasztóiár-index 4,7-5,1 százalék között landoljon. Különösen, ha tényleg kitör az orosz-ukrán háború.

A DK elnökének értékpapír-állománya ugyanis 2021-ben 105 millió forinttal, közel 929 milliósra nőtt, s ha az idén is megmarad ez a gyarapodási ütem, akkor pakettjének az értéke augusztusban átlépheti a bűvös, 1 milliárdos határt. Ez is kiderül a parlamenti képviselők január végéig beadott vagyonnyilatkozataiból.

Erre lehet következtetni az utóbbi időszak adataiból. Míg Oroszország és Ukrajna nem tartozik Magyarország fő kereskedelmi partnerei közé – a részesedésük együttesen sem több 4,5 százaléknál –, addig a Richter kitettsége közel 20, míg az OTP Banké 15-16 százalékos. Persze emellett vannak olyan, nem számszerűsíthető tényezők, amelyek növelhetik a negatív hatásokat. Mint például az, hogy a háború kitörése miatt veszélybe kerülnének az Oroszország felől érkező energiaszállítások, az esetleges ukrán exodus pedig a hazai munkaerőpiacot érinthetné érzékenyen. Ráadásul a két országból kieső energia- és élelmiszerimportot vélhetően csak drágábban tudnánk pótolni, ami az amúgy is 14 éves csúcson lévő inflációt nem engedné lassítani, vagy még tovább is fokozhatná azt.

Ma megint kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Két nappal azután, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 50 bázisponttal, 2,9 százalékra vitte fel, a ma kora délután esedékes egyhetes betéti tenderen az MNB az előző négy alkalomhoz képest 30 bázisponttal magasabban, 4,3 százalékon fogadja be a kereskedelmi bankok ajánlatait.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a piaci várakozásoknál jobban, 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatát - hasonló mértékű monetáris szigorításra utoljára 2011 decemberében került sor. Az inflációs hatások ugyanis az MNB által korábban előrejelzettnél tartósabban velünk maradhatnak.

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma sem emelt kamatot, ugyanúgy 4 százalékot fizet a kereskedelmi bankok nála egy hétre elhelyezett betéteiért, mint az utóbbi három alkalommal.

Még mindig maradtak tisztázandó kérdések az Orbán Viktor által tegnap bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban.

De tünetek híján és negatív teszttel már öt nap után is lehet szabadulni a karanténből. Erről is döntött a kormány a tegnapi ülésén.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállt a kamatemeléssel. A mai egyhetes betéti tenderén ugyanúgy 4 százalékos kamattal fogadja be a kereskedelmi bankok ajánlatait, mint az előző két alkalommal. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pénteken megjelenő éves inflációs adat a novemberi, csaknem 14 éves csúcsot jelentő 7,4 százaléknál alacsonyabb lehet.

Felszállt a füst ugyanis a kamatstoppal kapcsolatos ügyféltájékoztatás mikéntjéről. Így a bankok január második felében elkezdhetik kiküldeni a változó kamatozású lakossági jelzáloghitellel rendelkezőknek az értesítést arról, mennyivel enyhül a törlesztési terhük átmenetileg, 2022. június 30-áig. Ez az információ annak köszönhetően válhat ismertté, hogy a kormánynak, ha második nekifutásra is, de sikerült tisztáznia, a kamatstop – nomen est omen – a kamatokra vonatkozik, s nem a hitelfelvétel valamennyi költségét tartalmazó teljeshiteldíj-mutatóra (thm).

Ha a kormányon és a jegybankon múlik, ez is elképzelhető. De ha az ellenzék nyer a várhatóan április 3-ára kiírandó országgyűlési választásokon, akkor is még legalább öt évig kell várni az uniós pénz bevezetésére – derült ki a minapi megállapodásukból. Azaz legkorábban 2027-ben lehet az euró Magyarországon a törvényes fizetőeszköz, válthatja le a forintot. Mondjuk most a bevezetéshez szükséges négy feltétel közül egyik sem teljesül.

Igaz, ehhez legalább 30 millió forintos megtakarítással kellett rendelkezni és azt a tizenöt hazai privátbanki szolgáltató valamelyikénél elhelyezni. Az utóbbiak által kezelt vagyon ugyanis egy év alatt csaknem 20 százalékkal, közel 7800 milliárd forintra emelkedett – derül ki a lapunk által félévente elkészített, ezúttal a 2021-es év adatait tartalmazó Privátbanki Körképből. Ugyancsak közel 20 százalékkal több számlát vezetnek a privátbankárok most, mint egy éve, mintegy 55 ezret, amelyeken egy ügyfél átlagban legalább 55 millió forintot fial, de akad szolgáltató, ahol több mint 350 milliót.

Az euróval szemben már a 360-as szintet kezdi megcélozni a hazai fizetőeszköz. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci várakozásokkal szemben ma nem emeli tovább az irányadó kamatát, a befektetők ebből azt olvashatták ki, hogy azért, mert a novemberi csúcshoz képest akár jelentősebben lassulhatott az infláció. A tőzsdéken viszont pocsék a hangulat, a Fed szerda este publikált jegyzőkönyvére valamennyi részvényindex esett. Mellettük a kriptoeszközök, az arany és az olaj is lejtmenetben van.

A mai egyhetes betéti tenderen ugyanúgy 4 százalék lesz a kamat, mint egy héttel korábban. 

Fizetőeszközünk a 2022-es évet viszonylag erősen kezdte, az euróval szembeni árfolyama hosszú idő után eltávolodott a 370-es szinttől. De a tőzsdék első napja is pazarra sikeredett, a BUX több mint 2 százalékkal hasított, a Dow Jones meg egyenesen új történelmi csúcsot állított fel. Üröm az örömben, hogy a világpiaci kőolajárak megint feljebb araszolnak, ez már a hazai benzinkutakon is érződik, még szerencse, hogy a 480 forintos hatósági plafon határt szab a drágulásnak.

Legalábbis erre lehet következtetni a lapunk körkérdésére még az Orbán-kormány újabb piactorzító, egyértelműen választási kampányfogásnak tekinthető intézkedése előtt adott évértékelő válaszaikból. Azok szerint ugyanis a nehézségek, mint a hitelmoratórium, az MNB-kamatemelések és a járványhullámok ellenére az OTP, a K&H, az Erste, valamint a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank egyesülését előkészítő Magyar Bankholding összességében sikeresként értékelte az idei évét.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az omikron elleni vakcinák 2022 második felében és 2023 elején érkezhetnek Magyarországra, s ebből 1,5 milliót kaphatnak az 5-11 éves gyermekek – jelentette be a miniszterelnök a mai évértékelő, nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Az újabb kamatemelés ellenére a forint euróval szembeni árfolyama továbbra sem tud elszakadni a történelmi mélypontja közeléből. Nem jó a hangulat a tőzsdéken sem, nemcsak külföldön, hanem Budapesten is lefelé araszolnak az árfolyamok. Elon Musk folytatta a kitárazást, a Pfizer részvénye szárnyalt arra, hogy a Moderna mellett a cég vakcinája a leghatásosabb a Covid ellen. A nemesfémek emelkedőben, az olaj ereszkedőben volt ma délelőtt 11 órához közelítve.

Egy mai közgyűlésen ugyanis döntés született arról, hogy a Budapest Bank 2022. március 31-ével beolvad az MKB Bankba. 

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. Az alapkamat további, 30 bázispontos emelése után kiadott közleményből és Virág sajtótájékoztatójából az is kiderült, az MNB a növekedési kötvényprogram lezárásával és az állampapír-vásárlások beszüntetésével is lassítani kívánja a novemberben közel 14 éves csúcsra futott éves inflációt.

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Az száz százalékra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnap a most 3,1 százalékos egyhetes betétje, míg jövő kedden a 2,1 százalékos alapkamatát megemeli. A közel 14 éve nem látott magasságú (7,4 százalékos) novemberi infláció és különösen az 5 százalékos 2022-es várakozások miatt azonban erősen kérdéses, hogy elegendő lesznek-e az utóbbi hetekben megszokott, maximum több tizedszázalékpontos szigorítgatások, nem kell-e egy nagy levegőt venni és egy jelentősebbet emelni – ahogy arra volt már több példa is a 2000-es években.

Most december 12-éig, vasárnapig hosszabbítják meg az akcióhetet – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 40 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte azt a kamatot, amelyen a kereskedelmi bankok egy hétre elhelyezhetnek nála betétet. Ez kilenc napon belül már a harmadik szigorítás, mely során e kamat 110 bázisponttal ment feljebb, s mivel az egyhetes betéti kamat számít irányadónak a gyorsuló infláció megfékezés szempontjából, ez azt jelenti, hogy a magyar kamatszint már magasabb a lengyelnél és a csehnél.

Hiába hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön egy újabb, évek óta nem látott mértékű kamatemelést, az csak ideig-óráig tudta erősíteni a hazai fizetőeszközt. A tegnap remek napot kifogott hazai tőzsde viszont a hét utolsó napját is jól kezdte – nem úgy, mint a vegyes képet mutatott vezető európai börzék –, a BUX pozitív tartományba kerüléséhez leginkább a Richter és az OTP részvényei járultak hozzá.

Az, hogy a meglévő tulajdonosok – közülük is a legnagyobb pakettel rendelkező Mészáros Lőrinc – adnak el a részvénycsomagjukból, vagy egy tőkeemelés keretében új papírokat dobnak a piacra, még nem eldöntött.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, s legalább ennyivel fogja a következő hónapokban - derült ki Virág Barnabás alelnök online sajtótájékoztatóján. Hogy pontosan mennyivel és meddig, azt egy hónap múlva, a következő inflációs jelentés alapján lövik be.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői már szeptemberben kilátásba helyezték, hogy decemberig 15 bázisponttal emelgetik a jegybanki alapkamatot, a kilenc éve nem látott szintre ugrott infláció és az ismét a történelmi mélypontjához közel érkező forintárfolyam indokolttá teheti a nagyobb mértékű szigorítást a ma ülésező Monetáris Tanácstól. Külföldi elemzők 70-75, egy hazai pedig akár 90 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart, amelyet követően még így is jókora, 4 százalék körüli lenne a negatív reálkamat.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es rangsorában a 2020-asnál egy hellyel magasabban állunk az EU-s tagországok listáján, továbbra is a mezőny második felében, a 18. helyen. Ráadásul az előrelépés oka adminisztratív, nevezetesen, hogy a 28-as létszám az Egyesült Királyság kilépésével 27-esre szűkült.  

Ennyit tesznek ki majd összességében november 12-én, pénteken a havi nyugdíjak, valamint a kormány által elrendelt visszamenőleges nyugdíjemelések és prémiumok/egyszeri juttatások. Lapunknak adott interjújában Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár április elején kinevezett elnöke azt is elmondta, ha a kormány úgy dönt, akár már 2022-ben képesek lesznek az azonnali fizetési rendszerben 5 másodpercen belül eljuttatni a nyugdíjakat és nyugellátásokat az azokra jogosultaknak.

A harmadik negyedévben világszerte 7 százalékkal kevesebb sárga nemesfém fogyott, mint az előző év azonos időszakában, 2021 egészében pedig még nagyobb a csökkenés – olvasható az Arany Világtanács legfrissebb jelentésében.

A hazai biztosítók ugyanis elkezdték kiértesíteni a jármű-tulajdonosokat, mennyi lesz 2022-ben a kötelezőgépjármű-felelősségi biztosításuk díja.

Putyin intézkedésére a gáz tőzsdei ára kétszámjeggyel esett, míg az olaj jegyzése az amerikai készletek váratlan duzzadására két százalékkal. A forint magához térni látszik, a BUX viszont esik.

Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.

A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.

Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.

"Persze jobb lenne, ha többen lennénk, mivel a versenynek mindig jótékony hatása van. De mi annak is örülünk, ha egyedül vagyunk a piacon és csak mi értékesítjük ezt a terméket" – közölte lapunkkal Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója. Akivel annak apropóján készítettünk interjút, hogy három éve fogadtatta el a kormány viharos gyorsasággal, szó szerint egyik napról a másikra a parlamenttel, hogy az új lakástakarék-szerződések után már ne járjon állami támogatás.

A legfrissebb cégközlönyben megjelentek szerint az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tucatnyi tevékenysége közül hármat október 1-jén a Miniszterelnöki Kormányiroda vett át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy bár nem tudják megítélni, mennyi időre lehet elég a 200 milliárd forintos keret, ha az kimerül, akkor a Monetáris Tanács minden bizonnyal áldását adja a további források biztosítására.

Azt az MNB már kedden – azt követően, hogy monetáris tanácsa ismét, ezúttal 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot – nyilvánosságra hozta, hogy előrejelezése szerint hogyan alakulhat az infláció és a GDP a következő, valamivel több mint két évben. Ma a többi lényeges makrogazdasági mutatóra adott prognózisát is ismertette a jegybank.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjáról tavaly májusban távozott, s 2020 június közepétől miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadó Nagy Márton 2021. augusztus 1-jétől a Diófa Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. E társaság tulajdonosa Magyarország 9. leggazdagabb embere, Jellinek Dániel. Aki nemcsak e személyi változásról számolt be a lapunknak adott interjújában, hanem arról is, hogy a Diófa magántőkealap-kezelési üzletága sikeresen pályázott az MFB által meghirdetett krízisalap-kezelési versenyben.

Angliában a Manchester United, Olaszországban a Juventus számolt be arról, mekkora veszteségeseket voltak kénytelenek elkönyvelni.

Ezért a bankok továbbra is azt kérik, hogy aki meg tudja engedni, az folytassa a törlesztést - hangsúlyozta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára egy mai sajtótájékoztatón.

A napokban volt öt éve annak, hogy a magyar állam, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 15-15 százalékos részesedést szerzett az addig az osztrák anyabank kizárólagos tulajdonában állt hitelintézetben. Most az a pletyka kering bankárberkekben, hogy az Orbán-kormány eladná a pakettjét. Utánajártunk, lehet-e ennek realitása.