Csabai Károly cikkei

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. Az alapkamat további, 30 bázispontos emelése után kiadott közleményből és Virág sajtótájékoztatójából az is kiderült, az MNB a növekedési kötvényprogram lezárásával és az állampapír-vásárlások beszüntetésével is lassítani kívánja a novemberben közel 14 éves csúcsra futott éves inflációt.

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Az száz százalékra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnap a most 3,1 százalékos egyhetes betétje, míg jövő kedden a 2,1 százalékos alapkamatát megemeli. A közel 14 éve nem látott magasságú (7,4 százalékos) novemberi infláció és különösen az 5 százalékos 2022-es várakozások miatt azonban erősen kérdéses, hogy elegendő lesznek-e az utóbbi hetekben megszokott, maximum több tizedszázalékpontos szigorítgatások, nem kell-e egy nagy levegőt venni és egy jelentősebbet emelni – ahogy arra volt már több példa is a 2000-es években.

Most december 12-éig, vasárnapig hosszabbítják meg az akcióhetet – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 40 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte azt a kamatot, amelyen a kereskedelmi bankok egy hétre elhelyezhetnek nála betétet. Ez kilenc napon belül már a harmadik szigorítás, mely során e kamat 110 bázisponttal ment feljebb, s mivel az egyhetes betéti kamat számít irányadónak a gyorsuló infláció megfékezés szempontjából, ez azt jelenti, hogy a magyar kamatszint már magasabb a lengyelnél és a csehnél.

Hiába hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön egy újabb, évek óta nem látott mértékű kamatemelést, az csak ideig-óráig tudta erősíteni a hazai fizetőeszközt. A tegnap remek napot kifogott hazai tőzsde viszont a hét utolsó napját is jól kezdte – nem úgy, mint a vegyes képet mutatott vezető európai börzék –, a BUX pozitív tartományba kerüléséhez leginkább a Richter és az OTP részvényei járultak hozzá.

Az, hogy a meglévő tulajdonosok – közülük is a legnagyobb pakettel rendelkező Mészáros Lőrinc – adnak el a részvénycsomagjukból, vagy egy tőkeemelés keretében új papírokat dobnak a piacra, még nem eldöntött.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, s legalább ennyivel fogja a következő hónapokban - derült ki Virág Barnabás alelnök online sajtótájékoztatóján. Hogy pontosan mennyivel és meddig, azt egy hónap múlva, a következő inflációs jelentés alapján lövik be.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői már szeptemberben kilátásba helyezték, hogy decemberig 15 bázisponttal emelgetik a jegybanki alapkamatot, a kilenc éve nem látott szintre ugrott infláció és az ismét a történelmi mélypontjához közel érkező forintárfolyam indokolttá teheti a nagyobb mértékű szigorítást a ma ülésező Monetáris Tanácstól. Külföldi elemzők 70-75, egy hazai pedig akár 90 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart, amelyet követően még így is jókora, 4 százalék körüli lenne a negatív reálkamat.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es rangsorában a 2020-asnál egy hellyel magasabban állunk az EU-s tagországok listáján, továbbra is a mezőny második felében, a 18. helyen. Ráadásul az előrelépés oka adminisztratív, nevezetesen, hogy a 28-as létszám az Egyesült Királyság kilépésével 27-esre szűkült.  

Ennyit tesznek ki majd összességében november 12-én, pénteken a havi nyugdíjak, valamint a kormány által elrendelt visszamenőleges nyugdíjemelések és prémiumok/egyszeri juttatások. Lapunknak adott interjújában Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár április elején kinevezett elnöke azt is elmondta, ha a kormány úgy dönt, akár már 2022-ben képesek lesznek az azonnali fizetési rendszerben 5 másodpercen belül eljuttatni a nyugdíjakat és nyugellátásokat az azokra jogosultaknak.

A harmadik negyedévben világszerte 7 százalékkal kevesebb sárga nemesfém fogyott, mint az előző év azonos időszakában, 2021 egészében pedig még nagyobb a csökkenés – olvasható az Arany Világtanács legfrissebb jelentésében.

A hazai biztosítók ugyanis elkezdték kiértesíteni a jármű-tulajdonosokat, mennyi lesz 2022-ben a kötelezőgépjármű-felelősségi biztosításuk díja.

Putyin intézkedésére a gáz tőzsdei ára kétszámjeggyel esett, míg az olaj jegyzése az amerikai készletek váratlan duzzadására két százalékkal. A forint magához térni látszik, a BUX viszont esik.

Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.

A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.

Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.

"Persze jobb lenne, ha többen lennénk, mivel a versenynek mindig jótékony hatása van. De mi annak is örülünk, ha egyedül vagyunk a piacon és csak mi értékesítjük ezt a terméket" – közölte lapunkkal Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója. Akivel annak apropóján készítettünk interjút, hogy három éve fogadtatta el a kormány viharos gyorsasággal, szó szerint egyik napról a másikra a parlamenttel, hogy az új lakástakarék-szerződések után már ne járjon állami támogatás.

A legfrissebb cégközlönyben megjelentek szerint az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tucatnyi tevékenysége közül hármat október 1-jén a Miniszterelnöki Kormányiroda vett át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy bár nem tudják megítélni, mennyi időre lehet elég a 200 milliárd forintos keret, ha az kimerül, akkor a Monetáris Tanács minden bizonnyal áldását adja a további források biztosítására.

Azt az MNB már kedden – azt követően, hogy monetáris tanácsa ismét, ezúttal 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot – nyilvánosságra hozta, hogy előrejelezése szerint hogyan alakulhat az infláció és a GDP a következő, valamivel több mint két évben. Ma a többi lényeges makrogazdasági mutatóra adott prognózisát is ismertette a jegybank.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjáról tavaly májusban távozott, s 2020 június közepétől miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadó Nagy Márton 2021. augusztus 1-jétől a Diófa Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. E társaság tulajdonosa Magyarország 9. leggazdagabb embere, Jellinek Dániel. Aki nemcsak e személyi változásról számolt be a lapunknak adott interjújában, hanem arról is, hogy a Diófa magántőkealap-kezelési üzletága sikeresen pályázott az MFB által meghirdetett krízisalap-kezelési versenyben.

Angliában a Manchester United, Olaszországban a Juventus számolt be arról, mekkora veszteségeseket voltak kénytelenek elkönyvelni.

Ezért a bankok továbbra is azt kérik, hogy aki meg tudja engedni, az folytassa a törlesztést - hangsúlyozta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára egy mai sajtótájékoztatón.

A napokban volt öt éve annak, hogy a magyar állam, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 15-15 százalékos részesedést szerzett az addig az osztrák anyabank kizárólagos tulajdonában állt hitelintézetben. Most az a pletyka kering bankárberkekben, hogy az Orbán-kormány eladná a pakettjét. Utánajártunk, lehet-e ennek realitása.

Ez derül ki a jegybank lapunk érdeklődésére adott válaszából. A ma már Buda Palota néven futó épületet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három évvel ezelőtt vásárolta meg, s abba az akkori tájékoztatás szerint a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségét költözteti. A nagyközönség számára pedig ugyanott Pénzmúzeum nyílik.

Az utóbbi napokban jó formát mutatott forint ma több egységet gyengült, az euróval szemben például ismét a 350-es szint fölé ment. Ráadásul a világpiaci kőolaj is drágult, ami viszont az elmúlt egy hónapban jelentősen lejjebb került hazai üzemanyagárak újbóli emelését idézheti elő. A tőzsdei befektetők vigyázó szemüket ma délután 4-kor Jerome Powellre vetik, abban reménykedve, hogy a Fed elnökének Jackson Hole-i beszédéből kiolvashatják, mikor kezdődnek a már szinte biztosra vehető szigorító intézkedések. 

Ősszel több mint 40 saját gyártású filmet tesz elérhetővé az idehaza is népszerű amerikai streamingszolgáltató. A forint hónapok óta nem látott szintre erősödött, a BUX viszont esik –szembemenve a nyugat-európai pozitív trendekkel. Az olaj is olcsóbbá vált, ami a dollárral szemben ugyancsak teret nyerő forinttal együtt azzal kecsegteti a hazai autótulajdonosokat, hogy talán folytatódik a hazai üzemanyagárak csökkenése. Az a globális kilátásokat rontja, hogy elemzők Kínával kapcsolatban számos kockázatot fogalmaztak meg.

Erről is döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén, amelyen a jegybanki alapkamatot 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte. A júniusi 5,3-ról júliusra 4,6 százalékosra lassult infláció Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök közlése szerint az ősszel újra felgyorsulhat, s novemberben még a júniusinál is nagyobb szintet érhet el. 

Három hónapja nem látott alacsony szintre estek a világpiaci kőolajárak, ami azzal kecsegtet, hogy a hazai üzemanyagárak a pénteki csökkenés után még lejjebb is mehetnek. Még úgy is, hogy a forint erősödése megállt, például az euróval szemben nem tudta áttörni a 350-es lélektani szintet, ami a külföldre készülőket lombozhatja le. A hazai részvényindex is csökkenéssel nyitotta a csütörtöki, az augusztus 20-ai ünnep miatt utolsó e heti kereskedési napot, ám ez szinte felfogható természetes korrekciónak, miután a BUX szerdán újabb történelmi rekordot állított fel.

Tőzsdei cégek sorra figyelmeztetnek, hogy a többségében a piaci várakozásoknál is kedvezőbb második negyedévük után szinte holtbiztosan jön a feketeleves, a koronavírus-járvány újbóli berobbanása miatt akár jelentősen csökkenhet a termékeik, szolgáltatásaik iránti kereslet. Ezek a kockázatok még nem látszódnak a részvényárfolyamokon, az amerikai S&P 500-as például tegnap újabb rekordot döntött. Ma stagnálnak a jegyzések, s a forint is az euróval szemben az elmúlt napokban megszokott 352-353-as sávban mozog. Csak az olajárak csökkennek, ami jó hír lehet az autósoknak. Ma este érdemes lesz figyelni a Standard & Poor’s hitelminősítését Magyarországról, bár az osztályzat aligha változik.

A legnagyobb hazai hitelintézet ugyanis vizsgálja a közép-ázsiai országban a vételi lehetőségeket. Ez is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, amelyen az OTP illetékesei beszámoltak arról, hogy a most még tizenegy országban jelenlévő bankcsoport rekordbevétel mellett az ugyancsak csúcs-szinthez közeli nyereséget ért el a második negyedévben. A forint az euróval szemben a 353-354-es sávban oldalazik, a világpiaci kőolajárak viszont újra emelkednek, amit Joe Biden az USA-n kívüli OPEC-országok kitermelésének csökkentésével szeretne letöretni.

A lakáshitelek folyósítása kiugró volt az Erste Banknál az idei év első felében, abból 34 százalékkal helyeztek ki többet, mint az előző év azonos időszakában. Ennél csaknem kétszer jobban bővültek a kisvállalkozói hitelfelvételek. A fogyasztási kedv visszatérését tükrözi, hogy az Erste a személyi kölcsönökből 2021 első felében többet folyósított, mint az előző év azonos időszakában. Ami azért nagy szó, mert közben a megtakarítási kedv sem lankadt, a kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt 19 százalékkal izmosodott.

Nem szavazta meg hétfőn az amerikai szenátus a kriptoeszközök adószabályainak szigorítását. Bár ezt ma még megteheti, ez is elég volt a 46 ezer pont áttörése után kis pihenőt tartott bitcoin visszaerősödéséhez. A külföldre utazó magyaroknak jó hír, hogy a júliusban befékeződött infláció hírére a forint erősödött. Igaz, az olaj is magához tért, ami megálljt parancsolhat a holnaptól olcsóbb hazai üzemanyagárak további csökkenésének. Ma, tőzsdezárás után teszi közzé a Magyar Telekom a második negyedéves számait, amelyek a piaci várakozások szerint kedvezőek lehetnek, megy is feljebb a távközlési részvény árfolyama.

A videomegosztó platformot használók akár már az év végén tulajdoni hányadot szerezhetnek a TikTokot is üzemeltető cégben, így részesedhetnek annak esetleges hasznából. A kedden publikálandó júliusi inflációs adat előtt a forint ma délelőtt gyengült, s a BUX is megpihent az 50 ezer pontos álomhatár átlépését követően. De zuhan az olaj és az arany ára, utóbbi a dollár erősödésének inverzeként.

Aki repülőgéppel szeretne eljutni a kiválasztott üdülőhelyére, annak ezt érdemes még augusztusban megtennie, az ismét fokozódó járványhelyzetre tekintettel ugyanis több légitársaság is szeptemberre csökkentette a kapacitásait – derül ki részben a tőzsdén szereplők gyorsjelentéséből. Az is az e havi indulás mellett szól, hogy a külföldi pénzeket most olcsóbban tudjuk megvásárolni. A környező országokba – különösen az adriai tengerpartra – autóval utazók pedig jól járhatnak, ha tele tankkal lépik át a határt, hiszen a világpiaci olajárak csökkenése miatt a hazai üzemanyagárak még a péntektől érvényes szint alá is benézhetnek.

A népszerű társkereső portált működtető cég ugyan idei második negyedévét a piaci várakozásoknál jobban zárta, a vezetőség szerint azonban a delta variáns gyors terjedése és az annak kapcsán várható lezárások számukra is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Augusztusban azonban még lehet mód a külföldi nyaralásra, az arra készülőknek jó hír, hogy a forint egyre izmosabb, s aki autóval vág neki az útnak, az akár még a péntekinél is olcsóbban tankolhat. 

Az idei első félév végén közel 150 milliárd forinttal több cash volt a hazai forgalomban, mint amennyivel nekivágtunk a 2021-es évnek. Ám némi optimizmusra adhat okot a készpénzállomány visszaszorításán fáradozó Varga Mihály pénzügyminiszternek és a Magyar Bankszövetségnek, hogy ez a növekedés a fele annak, mint amennyi volt az egy évvel korábbi ugyanezen időszakban. 

A több mint 140 milliárd forint értékben létrehozandó Termőföld Magántőkealapba mintegy 100 milliárd forintos állami pénz megy. A magántőkealapok idehaza a 2010-es évek közepétől szaporodnak gombamódra, mivel egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy az e konstrukciókba fektetőknek nem kell felfedniük a kilétüket.

A lapunk által elsőként másfél hónapja megírt ügylet értékéről akkori megkeresésünkre az adásvétel tárgya, a Milipol Zrt. üzleti titokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, a vevő Techimpex Kft. gazdája, a honvédelmi tárca pedig válaszra sem méltatott minket. Most egy írásbeli parlamenti kérdésre hárított államtitkárán keresztül a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.

A 2023 közepén egymással egyesülő Budapest Bank, MKB Bank és Takarékbank tulajdonosait tömörítő Magyar Bankholding Zrt. kilenc részvényese közül négy zárta nyereséggel a 2020-as évet, s csak egy veszteséggel – az adófizetők számára fájdalom, ez pont az egyetlen állami hátterű társaság. A további négy tulajdonos közül egy csak az idén alakult meg, három másik eredményéről pedig nincs információ, lévén, hogy közülük kettő magántőkealap, egy pedig Luxemburgban bejegyzett cég – egyikük sem köteles nyilvánosságra hozni a főbb mutatóit.

A Gazdasági Versenyhivatal nem talált vizsgálatra okot adó körülményt annak kapcsán, hogy a Mészáros Lőrinc és a Keszthelyi Holding Zrt. által fele-fele arányban tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. megpróbálja bekebelezni a már most is a közel 33 százalékos tulajdonában lévő CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-t.

Nemcsak a meglévő ügyfelek számláját gyarapították a koronavírus-járvány utáni első sokkot követően jelentősen felpattant árfolyamok. Hanem a friss pénzek is, vagyis, hogy több mint másfélezren döntöttek úgy, ezentúl a pénzeik fialtatását profikra bízzák. Mindezek következtében június végén közel 47 ezer számlán már 7 ezer milliárd forintos magánvagyont kezeltek a hazai privátbankárok, akik 30 millió forint alatt szóba sem állnak módosabb honfitársainkkal, a többségnél azonban 100 millió a beugró. Egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb körképünkből.

A Mediaworks Hungary Zrt.-be tagozódik többek között a Mandinert kiadó vállalkozás.

Bár a Fidesz alelnökének javaslatára tavaly nyáron a parlamenten átvert törvénymódosítás célja az volt, hogy a nagy sörgyártók mellett a kisebb főzdék nagyobb teret nyerjenek, a Csíki Sör még a 2019-esnél is nagyobb veszteséggel zárta a 2020-as évet. Ami a hotelek, vendéglátóhelyek pandémia miatti több hónapos bezárása okán akár logikusnak is tűnhetne, ha nem ért volna el ugyanilyen piaci körülmények között nyereséget Matolcsy György két unokatestvérének Pécsi Sörfőzdéje.

A két évvel ezelőtt elindult növekedési kötvényprogramban közel 60 hazai vállalat jutott forráshoz, összesen csaknem 1380 milliárd forintos értékben, 6-11 év közötti lejáratra, 3 százalék alatti átlaghozammal. A döntő többség élt azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piacra dobott mennyiség akár 70 százalékát is megvehette. Május végéig az MNB összesen mintegy 720 milliárd forintnyi növekedési kötvénnyel gazdagodott, ami azt jelenti, hogy az 1150 milliárdos keretéből a jegybanknak még bőven maradt lehetősége vásárolni.

Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.