Csabai Károly cikkei

Sem a forgalom, sem az eredmény tekintetében.

Ezt mondta az ötödik kormánya megalakítására készülő politikus. Annak kapcsán, hogy tegnap az Európai Bizottság (EB) elnökének, Ursula von der Leyennek írt levelében azt írta, Magyarország nem támogatja az EB által szerdán javasolt újabb embargós csomagját.

Az osztrák Erste Group 70, az Európai Újjáépítési és Bank, illetve a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet alapvetően azért zárta közel 1 milliárd forintos veszteséggel az idei első negyedévét, mert a március elején bedőlt orosz bank ügyfeleinek kártalanítása érdekében 7,9 milliárdot kellett befizetnie az Országos Betétbiztosítási Alapba (OBA).

A mai újabb jegybanki kamatemelés után a hazai fizetőeszköz csak átmenetileg tudott erősödni. Pedig még a Kormányinfón is pozitív kilátásokat festett az uniós pénzekkel kapcsolatban Gulyás Gergely. Aminek hatására a blue chipek többsége – a Magyar Telekom kivételével – kilőtt, a legnagyobb mértékben az OTP Bank, amely 4 százalék feletti pluszban is járt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 30 bázisponttal, 6,45 százalékra emelte azt a kamatot, amelyen egy hétre helyezhetnek el nála betét a hazai kereskedelmi bankok. A lépés hatására a hitelek megdrágulhatnak, ezért az monetáris szigorítással ér fel, aminek célja a 15 éves csúcson lévő infláció fékezése.

A jegybankelnök azt is bejelentette a Monetáris Tanács mai ülése – melyen az alapkamatot 1 százalékkal megemelték – utáni sajtótájékoztatóján, hogy megkezdték egy 2 éves gazdasági stabilizációs program kidolgozását, amely célja a megbillent pénzügyi egyensúly helyreállítása.

Az nem kérdés, hogy alapvetően a 15 éves csúcsnál is minden bizonnyal magasabbra hágó infláció miatt – de kisebb részben talán a hétfőn a 374 forintos szintet is átlépett euróárfolyam láttán – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén folytatja a kamatemelést. Az viszont már erősen kétséges, vajon a piacon csaknem egyöntetűen várt 1 százalékpontos szigorításnak lesz-e bármilyen hatása. Eddig ugyanis nem volt.

Befejeződött a svédek által alapított SVEA Finance Zrt. végelszámolása, a közel 19 milliárd forint névértékű lakossági fedezetlen követelést kezelt társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága törölte. Állományát a szintén svéd tulajdonban álló, tőzsdén jegyzett Intrum csoport magyar leányvállalata menedzseli tovább.

Ezt ígérte a miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatón.

A magyar miniszterelnök szerint az országnak jó helye van a NATO-ban és az EU-ban.

Bár már az április 3-ai választások éjjelén megugrott a kivándorlási lehetőségre keresések száma az internetes böngészőkben, ez pártállástól függően minden egyes voksolás után megtörténik. Az országváltás nem mindig jár együtt új állampolgárság felvételével, de nem zárja ki azt. Utánanéztünk, milyen feltételekkel lehet hazát cserélni, s mindenekelőtt mennyiért.

A címben feltett kérdésre a válasz csak félig ismert. Az ellenzék kilátásba helyezte a megszorítást, igaz, azzal árnyalva, hogy majd később enyhíti a terheket, mivel győzelme esetén bizonyosan hozzáférhet ahhoz az uniós bödönhöz, amihez a mostani kormánypártok nem. Az utóbbiak viszont még a megszorítás gondolatától is ódzkodnak. Így, jobb híján megpróbáltunk a nyilatkozatokból, illetve az adatokból következtetni arra, mi is várható, meg persze megszólaltattunk olyan elemzőt, aki vállalta a véleményét ebben a politikával súlyosan átitatott kérdésben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismét kamatot emelt. Ezúttal az egyhetes betéti rátát vitte feljebb, vagyis azon eszközét, amelybe a kereskedelmi bankok tehetnek pénzeket. A lépés szigorításnak felel meg, ennek hatására a bankok kihelyezései csökkenhetnek, ami a jegybank reménye szerint az e hónapban várhatóan 8,5-9 százalékos inflációra enyhítően hathat. Ez azonban a forintot nem hatotta meg, a kamatdöntés előtti erősödését hamar ledolgozva, az euróval szemben még a reggeli szintnél is lejjebb találta magát.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

A gyorsuló infláció miatt tavaly november óta drasztikusan emelkednek a kamatok. Utánajártunk, hogy ebben a helyzetben milyen ajánlatokkal várják a cégeket a bankok, milyen kedvezményes és milyen piaci kamatozású forrásokat kínálnak, milyen célra és kinek. S megnéztük azt is, mit tehet az a kis- és középvállalkozás (kkv), amely a kamatemelkedések miatt nehéz helyzetbe került, illetve kerülhet.

Bár a legnagyobb részesedéssel rendelkező Oroszországon kívüli nyolc tagállamból már négy is – Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia – bejelentette, Ukrajna megtámadása miatt kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB), ezt eddig hivatalosan még egyikük sem jelezte. Magyarország még csak nem is tervez ilyet, sőt Szijjártó Péter még növelné is a részesedést. Aminek a mostani háborús helyzetben, a hetek múlva sorra kerülő hazai választásokra készülő kormánypártokra nézve akár negatív hatásai is lehetnek.

És továbbra sem enged át fegyvereket a magyar-ukrán határon.

Amennyiben a Pénzügyminisztérium áldását adja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedd éjjel elrendelt végelszámolási eljárásra, akkor a mintegy 70 ezer ügyfél máris kérheti az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA), hogy fejenként 100 ezer euróig kártalanítsa őket, amelyre a kérelem benyújtásától számított tíz napon belül sor kerül.

Ezt válaszolta lapunk megkeresésére az orosz többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank, amelynek budapesti székhelyén ma este 6 órakor kezd tüntetni az ellenzék.

A januári 7,9 százalék után akár 8,5 százalék is lehet februárban az infláció – árulta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mai sajtótájékoztatóján. Ennek okai között azonban Virág Barnabás alapvetően külső tényezőket említett, a kormányzati pénzosztogatás hatására vonatkozó kérdésre azt mondta, azokat nehéz mérni valós időben.

Vlagyimir Putyin lépéseire a részvényindexek, a rubel és a forint is gyengült, ezzel szemben a globális problémák esetén menedéknek számító arany kilenc hónapos csúcsra erősödött. A várható kínálati problémáktól való félelem a lélektaninak számító 100 dollár közelébe repítette az olajárakat. Ilyen előzmények után nincs könnyű helyzetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely pont ma tartja a soros kamatdöntő ülését.

Ezt találgatják a piacon. Azt követően, hogy az infláció a várakozásokkal ellentétben januárban nemhogy lassult, hanem új erőre kapva immár 14 és fél éves csúcsra ugrott. Így veszélyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei előrejelzése – amit a kormány is a magáévá tett. Szinte csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a 2022-es éves átlagos fogyasztóiár-index 4,7-5,1 százalék között landoljon. Különösen, ha tényleg kitör az orosz-ukrán háború.

A DK elnökének értékpapír-állománya ugyanis 2021-ben 105 millió forinttal, közel 929 milliósra nőtt, s ha az idén is megmarad ez a gyarapodási ütem, akkor pakettjének az értéke augusztusban átlépheti a bűvös, 1 milliárdos határt. Ez is kiderül a parlamenti képviselők január végéig beadott vagyonnyilatkozataiból.

Erre lehet következtetni az utóbbi időszak adataiból. Míg Oroszország és Ukrajna nem tartozik Magyarország fő kereskedelmi partnerei közé – a részesedésük együttesen sem több 4,5 százaléknál –, addig a Richter kitettsége közel 20, míg az OTP Banké 15-16 százalékos. Persze emellett vannak olyan, nem számszerűsíthető tényezők, amelyek növelhetik a negatív hatásokat. Mint például az, hogy a háború kitörése miatt veszélybe kerülnének az Oroszország felől érkező energiaszállítások, az esetleges ukrán exodus pedig a hazai munkaerőpiacot érinthetné érzékenyen. Ráadásul a két országból kieső energia- és élelmiszerimportot vélhetően csak drágábban tudnánk pótolni, ami az amúgy is 14 éves csúcson lévő inflációt nem engedné lassítani, vagy még tovább is fokozhatná azt.

Ma megint kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Két nappal azután, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 50 bázisponttal, 2,9 százalékra vitte fel, a ma kora délután esedékes egyhetes betéti tenderen az MNB az előző négy alkalomhoz képest 30 bázisponttal magasabban, 4,3 százalékon fogadja be a kereskedelmi bankok ajánlatait.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a piaci várakozásoknál jobban, 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatát - hasonló mértékű monetáris szigorításra utoljára 2011 decemberében került sor. Az inflációs hatások ugyanis az MNB által korábban előrejelzettnél tartósabban velünk maradhatnak.

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma sem emelt kamatot, ugyanúgy 4 százalékot fizet a kereskedelmi bankok nála egy hétre elhelyezett betéteiért, mint az utóbbi három alkalommal.

Még mindig maradtak tisztázandó kérdések az Orbán Viktor által tegnap bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban.

De tünetek híján és negatív teszttel már öt nap után is lehet szabadulni a karanténből. Erről is döntött a kormány a tegnapi ülésén.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállt a kamatemeléssel. A mai egyhetes betéti tenderén ugyanúgy 4 százalékos kamattal fogadja be a kereskedelmi bankok ajánlatait, mint az előző két alkalommal. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pénteken megjelenő éves inflációs adat a novemberi, csaknem 14 éves csúcsot jelentő 7,4 százaléknál alacsonyabb lehet.

Felszállt a füst ugyanis a kamatstoppal kapcsolatos ügyféltájékoztatás mikéntjéről. Így a bankok január második felében elkezdhetik kiküldeni a változó kamatozású lakossági jelzáloghitellel rendelkezőknek az értesítést arról, mennyivel enyhül a törlesztési terhük átmenetileg, 2022. június 30-áig. Ez az információ annak köszönhetően válhat ismertté, hogy a kormánynak, ha második nekifutásra is, de sikerült tisztáznia, a kamatstop – nomen est omen – a kamatokra vonatkozik, s nem a hitelfelvétel valamennyi költségét tartalmazó teljeshiteldíj-mutatóra (thm).

Ha a kormányon és a jegybankon múlik, ez is elképzelhető. De ha az ellenzék nyer a várhatóan április 3-ára kiírandó országgyűlési választásokon, akkor is még legalább öt évig kell várni az uniós pénz bevezetésére – derült ki a minapi megállapodásukból. Azaz legkorábban 2027-ben lehet az euró Magyarországon a törvényes fizetőeszköz, válthatja le a forintot. Mondjuk most a bevezetéshez szükséges négy feltétel közül egyik sem teljesül.

Igaz, ehhez legalább 30 millió forintos megtakarítással kellett rendelkezni és azt a tizenöt hazai privátbanki szolgáltató valamelyikénél elhelyezni. Az utóbbiak által kezelt vagyon ugyanis egy év alatt csaknem 20 százalékkal, közel 7800 milliárd forintra emelkedett – derül ki a lapunk által félévente elkészített, ezúttal a 2021-es év adatait tartalmazó Privátbanki Körképből. Ugyancsak közel 20 százalékkal több számlát vezetnek a privátbankárok most, mint egy éve, mintegy 55 ezret, amelyeken egy ügyfél átlagban legalább 55 millió forintot fial, de akad szolgáltató, ahol több mint 350 milliót.

Az euróval szemben már a 360-as szintet kezdi megcélozni a hazai fizetőeszköz. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci várakozásokkal szemben ma nem emeli tovább az irányadó kamatát, a befektetők ebből azt olvashatták ki, hogy azért, mert a novemberi csúcshoz képest akár jelentősebben lassulhatott az infláció. A tőzsdéken viszont pocsék a hangulat, a Fed szerda este publikált jegyzőkönyvére valamennyi részvényindex esett. Mellettük a kriptoeszközök, az arany és az olaj is lejtmenetben van.

A mai egyhetes betéti tenderen ugyanúgy 4 százalék lesz a kamat, mint egy héttel korábban. 

Fizetőeszközünk a 2022-es évet viszonylag erősen kezdte, az euróval szembeni árfolyama hosszú idő után eltávolodott a 370-es szinttől. De a tőzsdék első napja is pazarra sikeredett, a BUX több mint 2 százalékkal hasított, a Dow Jones meg egyenesen új történelmi csúcsot állított fel. Üröm az örömben, hogy a világpiaci kőolajárak megint feljebb araszolnak, ez már a hazai benzinkutakon is érződik, még szerencse, hogy a 480 forintos hatósági plafon határt szab a drágulásnak.

Legalábbis erre lehet következtetni a lapunk körkérdésére még az Orbán-kormány újabb piactorzító, egyértelműen választási kampányfogásnak tekinthető intézkedése előtt adott évértékelő válaszaikból. Azok szerint ugyanis a nehézségek, mint a hitelmoratórium, az MNB-kamatemelések és a járványhullámok ellenére az OTP, a K&H, az Erste, valamint a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank egyesülését előkészítő Magyar Bankholding összességében sikeresként értékelte az idei évét.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az omikron elleni vakcinák 2022 második felében és 2023 elején érkezhetnek Magyarországra, s ebből 1,5 milliót kaphatnak az 5-11 éves gyermekek – jelentette be a miniszterelnök a mai évértékelő, nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Az újabb kamatemelés ellenére a forint euróval szembeni árfolyama továbbra sem tud elszakadni a történelmi mélypontja közeléből. Nem jó a hangulat a tőzsdéken sem, nemcsak külföldön, hanem Budapesten is lefelé araszolnak az árfolyamok. Elon Musk folytatta a kitárazást, a Pfizer részvénye szárnyalt arra, hogy a Moderna mellett a cég vakcinája a leghatásosabb a Covid ellen. A nemesfémek emelkedőben, az olaj ereszkedőben volt ma délelőtt 11 órához közelítve.

Egy mai közgyűlésen ugyanis döntés született arról, hogy a Budapest Bank 2022. március 31-ével beolvad az MKB Bankba. 

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. Az alapkamat további, 30 bázispontos emelése után kiadott közleményből és Virág sajtótájékoztatójából az is kiderült, az MNB a növekedési kötvényprogram lezárásával és az állampapír-vásárlások beszüntetésével is lassítani kívánja a novemberben közel 14 éves csúcsra futott éves inflációt.

Vagyis az eddigi, 15-30 bázispontos emelgetéseket felváltják-e a nagyobb mértékű monetáris szigorítások – ahogy azt a korábbi kétszeres jegybankelnök Surányi György sugallta a hétvégi interjújában. Más kérdés, hogy e tekintetben a Monetáris Tanács mai ülésétől nemigen várható érdemi fejlemény, mivel a testület a 2,1 százalékos alapkamatról dönt, amely azonban már néhány hete nem irányadó, mivel átadta a helyét a most 3,3 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamatnak. Ettől még a mostani szeánsz is kiemelt jelentőségű lehet, hiszen megismerjük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs és GDP-prognózisát, miközben arra is van esély, hogy két fontos likviditásbővítő jegybanki programnak is vége szakadhat.

Az száz százalékra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnap a most 3,1 százalékos egyhetes betétje, míg jövő kedden a 2,1 százalékos alapkamatát megemeli. A közel 14 éve nem látott magasságú (7,4 százalékos) novemberi infláció és különösen az 5 százalékos 2022-es várakozások miatt azonban erősen kérdéses, hogy elegendő lesznek-e az utóbbi hetekben megszokott, maximum több tizedszázalékpontos szigorítgatások, nem kell-e egy nagy levegőt venni és egy jelentősebbet emelni – ahogy arra volt már több példa is a 2000-es években.

Most december 12-éig, vasárnapig hosszabbítják meg az akcióhetet – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 40 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte azt a kamatot, amelyen a kereskedelmi bankok egy hétre elhelyezhetnek nála betétet. Ez kilenc napon belül már a harmadik szigorítás, mely során e kamat 110 bázisponttal ment feljebb, s mivel az egyhetes betéti kamat számít irányadónak a gyorsuló infláció megfékezés szempontjából, ez azt jelenti, hogy a magyar kamatszint már magasabb a lengyelnél és a csehnél.

Hiába hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön egy újabb, évek óta nem látott mértékű kamatemelést, az csak ideig-óráig tudta erősíteni a hazai fizetőeszközt. A tegnap remek napot kifogott hazai tőzsde viszont a hét utolsó napját is jól kezdte – nem úgy, mint a vegyes képet mutatott vezető európai börzék –, a BUX pozitív tartományba kerüléséhez leginkább a Richter és az OTP részvényei járultak hozzá.

Az, hogy a meglévő tulajdonosok – közülük is a legnagyobb pakettel rendelkező Mészáros Lőrinc – adnak el a részvénycsomagjukból, vagy egy tőkeemelés keretében új papírokat dobnak a piacra, még nem eldöntött.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, s legalább ennyivel fogja a következő hónapokban - derült ki Virág Barnabás alelnök online sajtótájékoztatóján. Hogy pontosan mennyivel és meddig, azt egy hónap múlva, a következő inflációs jelentés alapján lövik be.