Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia lépéseket kezd a Nemzetközi Beruházási Bankban (IIB) való részvételük megszüntetésére – számolt be a Reuters az uniós pénzügyminiszterek múlt szerdán, Prágában tartott informális tanácskozásán bejelentett döntésről szóló közös nyilatkozatról. Az indok a lassan már két hete szomorú valóság: Oroszország, mint az IIB legnagyobb tulajdonosa, megtámadta Ukrajnát.
A múlt szerdai találkozó házigazdái, a csehek már az orosz invázió elindulásának másnapján jelezték a távozási szándékukat – erről szintén a Reuters adott hírt –, majd két nappal később a románok is csatlakoztak hozzájuk, az adevarul.ro információja szerint. Lapunk ezt követően elküldött kérdésére a Nemzetközi Beruházási Bank azt válaszolta, hogy „a médiából és az internetről értesültünk a Cseh Köztársaság és Románia kormányzati illetékeseinek azon szándékáról, miszerint szeretnék megszüntetni a tagságukat. Mindazonáltal erről a mai napig nem kaptunk hivatalos értesítést egyik tagállamtól sem”.
Most, a további két tagállam szándékának nyilvánosságra kerülésének apropóján ismét megkerestük a bankot, ám ezúttal is ugyanazt a választ kaptuk, csak immár nem két, hanem négy érintettre vetítve: „egyik tagállamtól sem kaptunk hivatalos értesítést a tagságuk megszüntetésével kapcsolatban” (a válasz a kedd délelőtti állapotot tükrözi - a szerk.).
Ennek ellenére a magyar külgazdasági és külügyminiszter az RTL Klubnak hétfőn adott nyilatkozatából arra lehet következtetni, az Orbán-kormány már kész tényként kezeli, hogy gyakorlatilag öten maradnak az IIB tulajdonosai között: Oroszország, Magyarország és a három ázsiai tagállam, Kína, Mongólia és Vietnam.
Szijjártó Péter ugyanis azt mondta, akár növekedhet is a magyar részesedés a tulajdoni viszonyok átrendeződésével. Vagyis a magyaroknak eszük ágában sincs követni a másik négy, a távozását bejelentett nemzetet. A külgazdasági és külügyminiszter érvelése szerint „amíg szankciókat nem vetnek ki a bankra, addig Magyarország is tulajdonos marad, mivel az fontos szerepet tölt be magyarországi cégek finanszírozásában”.
A tagállamok köre ugyanakkor nemcsak csökkenhet, hanem bővülhet is. Méghozzá a közismerten oroszbarát Szerbiával, amely tavaly kérte a felvételét, amelyet az IIB kormányzótanácsa 2021. decemberi 6-ai ülésén egybehangzóan támogatott, ám déli szomszédaink hivatalos csatlakozására még nem került sor.
A Nemzetközi Beruházási Bank jegyzett tőkéje egyébként 1 milliárd 124 millió 500 ezer eurót tett ki, ez a pillanatnyi árfolyamon mintegy 436 milliárd forintnak felel meg. Ennek a második legnagyobb hányadát, 17,36 százalékát fizette be Magyarország, azaz csaknem 76 milliárd forintot tesz ki a részesedése.
Ezt növelné Szijjártó közlése szerint Magyarország. Ám úgy tűnik, a külgazdasági és külügyminiszter nincs tisztában azzal, hogy az IIB nem úgy működik, mint egy szokásos részvénytársaság, ahol az egyik, kiszállni szándékozó részvényes eladhatja a pakettjét egy másiknak, vagy akár egy addig be nem szállt, potenciális befektetőnek – derül ki a Nemzetközi Beruházási Bank lapunk kérdésére adott válaszából. Ha tehát egy tagország kilép az IIB-ből, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a bank jegyzett tőkéje.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a négy tagország valóban távozik, akkor az 1124 milliárd eurós alaptőke csaknem egyharmadával, 356 milliárd euróval apadna. E jelentős tőkecsökkenés egy csapásra megrendíthetné a bankot.
Amit csak úgy tudna elhárítani, ha plusz tőkét vonna be. Ez Szerbia felvétele esetén megvalósulna, ám valószínű, hogy emellett a többi tagállamnak is a zsebébe kellene nyúlnia. Vagyis Magyarországnak csak további összegek befizetésével növekedhet a részesedése a Nemzetközi Beruházási Bankban. Márpedig az, ha az ország a mostani, szó szerint puskaporos helyzetben nemhogy kiszállna a hazai ellenzék által annak titokzatos múltja miatt kémbanknak nevezett pénzügyi intézményből, hanem még többet is fektetne abba, hetekkel a választások előtt a kormánypártokra nézve akár súlyos negatív hatásokkal is járna.
Digitális cenzúra a válság közepén.
