"A Nemzetközi Beruházási Bank a médiából és az internetről értesült a Cseh Köztársaság és Románia kormányzati illetékeseinek azon szándékáról, miszerint szeretnék megszüntetni a tagságukat. Mindazonáltal erről a mai napig nem kaptunk hivatalos értesítést egyik tagállamtól sem".
Ezt válaszolta a Nemzetközi Beruházási Bank (angol nevének rövidítésén: IIB) sajtóosztálya lapunk megkeresésére.
Pénteken számolt be arról a Reuters, hogy Csehország bejelentette, kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból, s a többi tagot ugyanerre szólít fel. Kivéve természetesen Oroszországot, amelynek Ukrajna ellen indított háborúja elleni tiltakozás ihlette Prága lépését. Hétfőig egy tagállam volt a vevő a felhívásra, Románia követte a cseheket, kinyilatkoztatva, hogy az IIB-ből való kilépést lehetővé tévő eljárást kezdeményeztek.
Július 10-én lesz ötvenkét éve annak, hogy megalakult a Nemzetközi Beruházási Bank. A hivatalos indoklás szerint az alapítókat, a Szovjetuniót és a többi szocialista országot az a cél vezérelte, hogy a Közös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) komplex programjának keretében infrastrukturális beruházásokat és vállalkozásokat finanszírozzanak. Az első hitelt Magyarország kapta, hogy abból állja a szovjet dízelmotorvonatok szállításának a költségeit. Ugyanakkor hamar kiderült, hogy a bank alapvetően az Urál menti orenburgi gázvezeték finanszírozására jött létre, a magyarok által javasolt könnyűipari fejlesztések forráshoz juttatása háttérbe szorult.
A rendszerváltást követően, a szocializmus megszűnésével s a KGST emiatti 1991. júniusi kimúlásával az IIB szerepe jelentősen csökkent. Ám Magyarország csak az első, 1998-2002 között regnáló Orbán-kormány alatt lépett ki a tulajdonosok közül.
A bankot 2012-ben élesztették fel, új menedzsment került a szervezet élére, amely láttán a második Orbán-kormány 2014-ben időszerűnek látta, hogy visszatérjen a tulajdonosi körbe, amely ma 10 európai és ázsiai országot tömörít: Magyarország mellett Oroszországot, Bulgáriát, Romániát, Csehországot, Szlovákiát, valamint Kubát, Mongóliát és Vietnamot, azaz kivétel nélkül olyan államokat, amelyek a KGST tagjai voltak. (Utóbbiak közül mindössze Lengyelország nem lett ismét az IIB tulajdonosa.) Szerbia tavaly kérte felvételét a részvényes államok sorába, amelyet az IIB kormányzótanácsa 2021. decemberi 6-ai ülésén egybehangzóan támogatott.
Ennek mikéntjéről azonban azóta nem jelent meg információ, ezért grafikonunk még a Szerbia felvétele előtti tulajdoni arányokat mutatja (érdekes, hogy a bank a honlapján most is csak a "régi" tulajdonosokat listázza). A pénzintézet 2012-es indulásakor még a befizetett tőke 60 százaléka volt orosz, mostanra viszont ez már 45 százalék köré csökkent. 2021 végén a bank befizetett tőkéje elérte a 424,8 millió eurót, ez több mint 12 százalékos növekedés 2020 végéhez képest.
A bank székhelye az újraindulását követően Moszkvában maradt, de csak 2019-ig, amikor átkerült Budapestre. Ezzel az IIB lett az első olyan nemzetközi fejlesztési intézmény, amelynek főhadiszállása egy közép- és kelet-európai országban van.
Budapestre költözésekor sokan - köztük az Egyesült Államok is - kritizálta a pénzintézet magyarországi megjelenését, mondván, az IIB szerepelt az orosz állami intézmények hivatalos regiszterében. Emiatt is nevezik a szlengben kémbanknak. Az amerikaiak azt kifogásolták, hogy a diplomatákéhoz hasonló jogokat ígért a szervezet alkalmazottainak az Orbán-kormány. A bank azonban többször is tagadta ezt az állítást. Az elmúlt időszakban nemzetközi és hazai kritikák sem érték a pénzintézetet.
A Nemzetközi Beruházási Bank a 2021-es üzleti évét rekordnyereséggel zárt, a 7,9 millió eurós nettó eredmény 8 százalékkal haladja meg az előző évit. Mérlegfőösszege a tavalyi év végén 1,8 milliárd euróra rúgott ez több mint 10 százalékkal haladja meg a 2020-ast, míg a nettó hitelportfóliója még ennél is jobban, több mint 16 százalékkal növekedett és elérte az 1,2 milliárd eurót. Az IIB közlése szerint a növekedés fő mozgatórugója a bank által a tagállamoknak nyújtott hitelezési és beruházási támogatás bővítése volt, beleértve a világjárvány negatív következményeinek leküzdésére irányuló, gazdasági fellendülést célzó ügyleteket.
Szerettük volna megtudni, mi az eljárás, ha egy tagállam kilép a bank tulajdonosai közül, a részesedését egyenlő arányban osztják-e szét a bentmaradó országok között, vagy arra licitálni lehet-e, de az erre irányuló kérdésünkre az IIB már nem válaszolt. Amint ezt megteszi, azt természetesen azonnal közöljük.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
