Az MNB 4 százalékos kamatot fizet a kereskedelmi bankoknak a ma délután 1 és fél 2 között sorra kerülő egyhetes betétek tenderén - tette közzé a jegybank. Ugyanekkora volt a mérték a legutóbbi három tenderen, ami azt jelenti, hogy az MNB a decemberi kamatemelés óta - mely során 3,8-ról 4 százalékra vitte fel a rátát - nem tart szükségesnek további monetáris szigorítást.
Ez azért lényeges információ, mert az infláció elleni küzdelemben tavaly november óta a jegybank az alapkamat helyett az egyhetes betéti kamatot tartja irányadónak. Nem csoda, ezzel jóval nagyobb pénzmennyiségre tud hatást gyakorolni.
Annak ellenére nem változatott ezúttal (sem) az MNB a kamaton, hogy az éves infláció decemberben a piaci várakozásoknál magasabb lett. A 7,4 százalékos mérték megegyezik a novemberi, közel 14 éves csúcsot hozott adattal, noha még a legpesszimistábbak is 7,2 százalékra számítottak, a legoptimistábbnak bizonyult elemző, a Raiffeisen Banknál dolgozó Török Zoltán meg 6,9 százalékot.
Meglehet, az MNB osztja a kormány véleményét, miszerint az eddig meghozott hatósági intézkedések - rezsicsökkentés, kamatstop, benzinár-stop, élelmiszerár-stop - együttesen mintegy 2 százalékponttal mérsékelheti az inflációt. Ugyanakkor az is közrejátszhatott a jegybank mai döntésében, hogy az importon keresztüli inflláció nyomás is enyhült januárban azáltal, hogy a forint erősödött, míg a 2022-es évet például az euróval szemben a 370-es szint közelében kezdte, azóta már 353 alá is benézett, jelenleg pedig az uniós pénz egysége 356 forint körül mozog.
A következő fontos esemény a Monetáris Tanács jövő keddi, január 25-ei ülése lesz, amelyen azonban szinte bizonyosan sor kerül kamatemelésre. Méghozzá az MNB-alapkamatéra, amely a legutóbbi, december 14-ei szeánsz óta 2,4 százalék - akkor ment fel erre a mértékre az addigi 2,1 százalékról -, s bár, mint már említettük, nem ez a Matolcsy György által vezetett intézmény számára irányadó, a monetáris politikáért felelős alelnök kilátásba helyezte, hogy az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot fokozatosan közelítik majd egymáshoz, amíg azok nem kerülnek majd egy szintre. Elemzők ez utóbbi mértéket 5 százalékra teszik.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
