Csabai Károly cikkei

Ez a többi pénzforgalmi szolgáltatásnál már tavaly szeptember óta kötelező, most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljessé tenné a kört.

Két, ugyanazon a budapesti címen bejegyzett ingatlanos vállalkozását ugyanis szeptember 30-ával összevonja.

A sárga nemesfém drágulásának köszönhetően ma dollárban számolva közel félmilliárdot, euróban kimutatva pedig még ennél is többet fialt a jegybanknak a 2018 őszén jelentősen megnövelt készlet – derül ki Matolcsy György jegybankelnöknek egy parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Annak érdekében, hogy még többet tudjanak a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) felvenni az áprilistól elérhető kedvezményes hitelből. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) abban bízik, hogy e forrásból egyre több beruházás valósul meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy a második negyedévi 7 százalékos GDP-csökkenés ellenére a magyar gazdaság 2020-ban, ha minimális mértékben is, de növekedni tudjon. 

Ez is kiderült a Takarékbank most bemutatott, mindenekelőtt az agrár- és élelmiszeripari ügyfeleik várakozásait tükröző bizalmi indexéből. Az ágazatok véleménye ugyanakkor eltérő, vannak optimisták és pesszimisták is.

Vagyis annak, hogy a Nagy Márton helyére tegnap kinevezett új alelnök, Virág Barnabás vezényletével monetáris lazításra kerül sor? Erről biztosabbat a Monetáris Tanács ülését követően, 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón tudhatunk meg, amelyet maga Matolcsy György jegybankelnök tart. Most ez foglalkoztatja elsősorban a hazai befektetőket, márcsak azért is, mert a külföldi piacok egyelőre csendes mederben csordogálnak, méghozzá felfelé.   

Sokkal kevesebb üzleti útra kerül majd sor, mint a koronavírus-járvány előtt, egy konferencia, tárgyalás előtt több cégvezető kétszer is meggondolja majd, hogy tényleg szükséges-e a személyes megjelenés – véli Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Aki rámutatott arra, hogy a COVID-19 hatására sok magyar cég is kénytelen volt pár hét alatt meghozni olyan intézkedéseket, amelyekre addig éveket hagytak. Attól pedig szerinte nem kell tartani, hogy a robotok elveszik sokak munkáját, hiába tűnnek el ugyanis a rutinszerű, adminisztratív jellegű tevékenységek, azok helyett számtalan új feladatkör jelenik majd meg a jövőben.

A tavalyi 15 milliárd forint után ezúttal 30-50 milliárdot vonnának be.

A március közepe előtt digitális eszközöket nem használt, vagy ilyen irányú fejlesztésekbe nem fogott kis- és középvállalkozások 40 százaléka szüneteltette vagy korlátozta jelentősen a tevékenységét. Ez is kiderült a Magyar Telekom megbízásából az eNET által végzett felmérésből.

Mégsem vesz ki egy fillért sem a nyugdíjvagyont kezelő Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. (NESZG) 2,8 milliárd forintos 2019-es adózott nyereségéből a cég egyedüli állami tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Szemben az egy évvel korábbival, amikor nemcsak a profitot, hanem az eredménytartalékot is lenullázva közel 10 milliárdnyi osztalékkal jutalmazta meg magát.  

Még azok is, akik magyarországi leánya 2019-ben az egy évvel korábbinál kisebb profitot termelt – derül ki a napokban közzétett tavalyi éves beszámolókból. Hiába tettek szert ugyanis a hazai biztosítók két számjeggyel több bruttó díjra az egy évvel korábbihoz képest, ez nem mindegyiküknél párosult növekvő eredményességgel.

Patai Mihály ezután a hitelösztönzésért is felel, amely korábban a május végén távozott Nagy Márton irányítása alá tartozott.

A részvénypiacok kivétel nélkül eséssel kezdték a hét negyedik napját, csupán a csökkenés mértékében tértek el egymástól. Az olaj lejtmenete viszont inkább az amerikai kőolaj-készleteknek a várt csökkenéssel szembeni emelkedésével magyarázható, az ugyanis csak fokozta a túlkínálatot. Nem meglepő, hogy a bizonytalanság fokozódásából a menedéknek számító nemesfémek profitáltak. Idehaza ugyanakkor a forint jelentősen gyengült az euróval és a dollárral szemben. 

A háztartások 95 milliárd forinttal több értékpapírt adtak el áprilisban, mint amennyit vásároltak, amiben nyilvánvalóan közrejátszhatott a jövedelmi helyzet romlása, illetve az azzal kapcsolatos bizonytalanság, félelem.

Ez olvasható ki az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb konvergenciajelentéséből, amely szerint csak a hosszú távú hazai kamatlábak alacsonyabbak az előírtnál, ezzel szemben az infláció, a GDP-arányos költségvetési hiány és bruttó államadósság is jóval magasabb a referenciaértékeknél. Miközben az sem pozitívum, hogy a forint euróval szembeni árfolyama jelentősen kilengett az utóbbi időben. A jelentés több fontos megállapítást és javaslatot tett az Orbán-kormány részére.

Virág Barnabás kinevezését ugyanis a parlament kormánytöbbségű gazdasági bizottsága támogatta, így nincs akadálya annak, hogy Áder János köztársasági elnök hatéves időtartamra szóló megbízatást adjon neki.

Mármint azt, hogy legalább a felük nemzeti tulajdonban legyen. Ez az arány ugyanis a gombhoz kabátot kereső metódusnak köszönhetően már közel 90 százalék.

Ez derül ki a jövő évi büdzsé állami vagyonnal kapcsolatban tervezett bevételeit és kiadásait taglaló fejezetéből.

A 34-esről 28 tagúra apadt hazai bankszektor a 2019-es évét az előző évinél 11,5 százalékkal magasabb, 38 ezer milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel zárta, a valamivel több mint 500 milliárdos múlt évi adózott nyeresége azonban szinte hajszálra megegyezik a tavalyelőttivel — derül ki a napokban közzétett éves beszámolókból.

Bankrészvényei után ugyanis az Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Kft. több mint 650 millió forint osztalékra volt jogosult az MKB 2018-as profitjából. Ezt nem vette ki Mészáros Lőrinc cége, inkább azon adósságai törlesztésére fordította, amely abból keletkezett, hogy hitelekből vásárolta meg a 13,62 százaléknyi MKB-pakettjét.

Merthogy a mai szeánszon a hazai jegybankárok a piaci várakozásoknak megfelelően nemcsak, hogy nem változtattak a kamatszinteken, hanem ezúttal új bejelentést sem tettek. A következő, június 23-ára ütemezett ülés azért lehet izgalmasabb, mert akkor ismerhetjük meg a friss inflációs jelentés keretszámait, amelyet sajtótájékoztatón kommentálhatnak az MNB illetékesei.

A koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos remény hatására emelkednek a részvényárfolyamok világszerte, amiből a BUX sem marad ki. Sőt a forint is erősödni tudott az euróval szemben, árfolyama a 350-es szint alá ment. Kérdés, ott is marad-e a ma idehaza várható két fontos fejleményt, a 2021-es költségvetés benyújtását és a Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követően is.

Ez közel 95,6 millió eurót jelent, köszönhetően annak, hogy a stuttgarti autógyár itteni érdekeltsége csaknem 7 százalékkal több profitot termelt 2019-ben, mint egy évvel korábban.

A több mint két éve, 2018 februárjában nyilvánosságra került elképzelés egy szuperbank létrehozásáról ugyanis az előre megírt forgatókönyv szerint halad. Eszerint jelentette be a piaci berkekben „ellen-OTP”-ként aposztrofált majdani intézmény három leendő tagjából kettő, a Takarék Csoport és az MKB Bank azon szándékukat, hogy egyesülnének egymással. Hozzájuk csatlakozik majd a Budapest Bank (BB), ez a lépés továbbra sem került le a napirendről, legfeljebb annak időpontja kérdéses.

Vagyis, ha a GDP az idén 7,1 százalékkal, jövőre pedig 2,9 százalékkal esne vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismertetett legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentéséből.

Ahogy azt a korábbi elemzésünkben már megállapítottuk, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében végrehajtott hazai költségvetési intézkedések nem juttattak, illetve juttatnak (hiszen még csak az ígéretek beváltásának a felénél járunk) friss forrást a gazdaságba, hanem átcsoportosításokkal teremtenek elő fedezetet. Ellentétben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), amely viszont 3 ezer milliárd forint pótlólagos pénzt biztosít több programon keresztül. Összevetettük az MNB intézkedéseit azon közép- és kelet-európai uniós tagországok jegybankjaiéval, amelyek nem tagjai az eurózónának (kettő vezette be a közös pénzt: Szlovákia és Szlovénia), így saját fizetőeszközzel a tarsolyukban a magyaréhoz hasonlítható mozgásterű monetáris politikát folytathatnak.

Az ötfős grémium tagjait eredetileg határozott időre választották meg.

Ezek voltak az első reakciók arra, hogy a 2,2 százalékos első negyedéves hazai GDP-növekedés jobb lett az elemzők által vártnál. A külföldi tőzsdéken is jó a hangulat: azt követően, hogy az amerikai börzék tegnap masszívnak tekinthető pluszban zártak, erre ma kora délelőtt az európai piacok még rá tudtak tenni egy lapáttal.

A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2018 januárjától végelszámolás alatt állt CIB Faktor Zrt.-t törölte a cégjegyzékből – derül ki a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. tájékoztatásából. Ennek oka, hogy a CIB még évekkel ezelőtt úgy döntött, a saját berkein belül végzi e tevékenységet.

A brüsszeli Bruegel Intézet, a Nemzetközi Valutalap és a konvergenciaprogramok alapján összeállított listának csak a második felében helyezkedik el Magyarország az éppen kétszámjegyű GDP-arányos költségvetési stimulussal.

Kezdjük a jó hírrel: a finomítás erős teljesítményének köszönhetően a vártnál magasabb lett az idei első negyedévi adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (Ebitda). Az viszont rossz, hogy a készletátértékelési és pénzügyi ráfordításai nagyobb veszteséget okoztak a Molnak, mint arra a piac számított.

A napokban közzétett adataik szerint ugyanis a hét nagyobb hitelintézeti csoport közül négy is kisebb nyereséget ért el 2019-ben, mint egy évvel korábban, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi beszámolója szerint az egész bankrendszer soha nem látott, közel 700 milliárd forintos profitot ért el. Mutatjuk a megoldást.

A tavalyi azonos időszak profitjának kevesebb mint felét, közel 4 milliárd forintot hozta az első negyedév.

A parlament előtt fekvő törvénymódosító javaslat elfogadása esetén nemcsak maga gründolhatna ingatlanokba fektető alapot, hanem a már létezők jegyeiből is vásárolhatna. Az Eximbank jelenleg csak bel- és külföldi kockázati- és magántőkealapokban érdekelt, az ezekbe tett tőkéje 2019 végén együttesen 87 milliárd forintot ért.

Mindig a hozamok alapján döntik el, mely sorozatokból vesznek, elsőként a 10 év körüli lejáratúak kerülhetnek a zsákba.

Az MFB-csoport kockázatitőke-alapkezelő cége által elérhetővé tett forrásra azok a vállalkozások pályázhatnak, amelyek működését a koronavírus-járvány megakasztotta.

Ezt is lehetővé tették a gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghozott kormányrendeletek. Ezek lényegét foglalta össze lapunk kérésére Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója.

Ez különösen Budapestre igaz, ahol a külföldiek által hátrahagyott Airbnb-s ingatlanok jócskán növelték a kínálatot. Úgy tűnik, az alacsony ár most a legfontosabb szempont a bérlők számára, ezért cserébe még olyan lakásba is hajlandók beköltözni, amelynek felszereltsége szegényes. Kérdés, a már most is bérleményben lévők is ki tudják-e használni a mostani helyzetet arra, hogy kedvezőbb feltételeket alkudjanak ki.

Már akik befizették a márciusi penzumukat. Az ugyanis az adószámlájukon több napon át többletként jelent meg. Mára viszont már eltűnt. A magyarázat a könyvelési szabályokban keresendő - közölte a NAV lapunk megkeresésére.

Noha a bank tavaly rekordnyereséget ért el. A lépés összhangban van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárásával. Szeptember 30-a után azonban az igazgatóság megváltoztathatja a koronavírus-járvány okozta bizonytalan helyzet miatt meghozott döntését.

Eddig átlagban a lakossági ügyfelek egyharmada jelezte bankjánál, hogy koronavírus-járvány ide vagy oda, ő bizony továbbfizeti tovább a havi részleteket – derült ki a lapunk kérdésére adott hitelintézeti válaszokból.

Nomen est omen. Öt éve az Erste Banknak – neve német jelentéséhez hűen – elsőként sikerült az Orbán-kormánytól az összes hazai bank számára kedvező feltételeket kicsikarnia, aminek előnyeit természetesen az ügyfelek is élvezhették. Most hasonló tettre lenne szükség: folynak a tárgyalások a tranzakciós illeték eltörlésére a Pénzügyminisztérium és a Bankszövetség között. Utóbbi alelnökeként Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója hisz abban, hogy e tétel megszüntetése a kormányzat és a bankok mellett az ügyfelek számára is előnyös lenne, így ugyanis akár jóval kevesebbe kerülnének a pénzintézeti szolgáltatások.

Az, hogy Magyarország kiemelt jelentőségű a Nemzetközi Beruházási Bank számára, több tényezőben is megmutatkozik. Székhelyét tavaly júniusban Moszkvából Budapestre tette át, majd szeptemberben Magyarország az NBB második legnagyobb részvényesévé vált, miközben tulajdoni hányadánál magasabb arányban részesedik a bank kihelyezéseiből.

Az egyetem a kezelésébe kapott Mol- (valamint Richter-) részvényeinek csak az osztalékát fordíthatja a működése finanszírozására és a Moltól tavaly közel 12 milliárd forint érkezett. Lapunk megkeresésére azonban az egyetem azt válaszolta: bevételei csak egy részét teszi ki a Mol-osztalék, ráadásul több évre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek.

Ez a GDP 6 százaléka. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezérkara - élén Matolcsy Györggyel - ismertette a jegybank intézkedéseit.

Az összes vezető tőzsde indexe zuhan, az olaj is tovább gyengült, az észak-amerikai fajta ára 18 éves mélypontra került. A forint euróval szembeni árfolyama pedig újabb veszélyes szint felé tart.

A legnagyobb hazai hitelintézet és jelzálogbankja 39 milliárdot számszerűsített, míg a Magyar Nemzeti Bank szerint az egész hazai bankrendszer 50 milliárdot bukhat a közel 450 milliárd forintnyi kamat 2020 végéig való meg nem fizetése miatt.

Sem a 2020 végéig tartó törlesztési moratórium alatt, sem azt követően, azaz jelen állás szerint 2021. január 1-jétől nem növelhetik meg a tőketartozást a bankok a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével – ez a legfontosabb előírása a tegnap meghozott, mától hatályos kormányrendeletnek. Emellett további lényeges részletekre derült fény, ezeket gyűjtöttük össze.