Csabai Károly cikkei

Két fontos fejleményt emésztgettek a piacok az elmúlt huszonnégy órában. Azt már tegnap délután óta, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény új inflációs rendszer bevezetését helyezte kilátásba. Ehhez társult ma reggel a japán miniszterelnök lemondása. Idehaza azonban a fókusz a koronavírus-járvány miatti szigorításokról mára belengetett döntésen van, amit a forint és a BUX is elgyengülve vár.

A befektetők arra számítanak, hogy Jerome Powell egy mai konferencián elhangzó beszédéből kihámozhatják, monetáris fronton mi várható az amerikai jegybank szerepét betöltő intézménytől. Idehaza az tarthatja izgalomban a pénzüket fialtatókat (is), hogy Orbán Viktor mikor jelenti be a szeptember 1-jétől belengetett kormányzati intézkedéseket.

Ezt jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azon a háttérbeszélgetésen, amelyet azt követően tartott, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 0,6 százalékon hagyta.

Az továbbra is 0,6 százalék. A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből, valamint Virág Barnabás alelnök fél 4-kor kezdődő tájékoztatójából tudhatunk meg többet.

Az első féléves 6,1 százalékos zuhanás és a kormány által a harmadik negyedévre várt, nem számszerűsített további visszaesés alapján nagyjából ekkora gazdasági bővülésre lenne szükség 2020 utolsó negyedében ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,3-2 százalékos idei növekedési prognózisa teljesüljön. Feltéve, hogy az MNB nem változtat az előrejelzésén. Erre legkorábban a Monetáris Tanács mai ülésén lenne lehetősége, de ehhez változtatnia kell a szokásos menetrendjén.

Hiába válik ugyanis lehetővé a bankok számára, hogy szeptember 1-jétől már az úgynevezett vállalati kötegelt átutalásokat is – ilyenek jellemzően a bérek – az azonnali fizetési rendszerben teljesítsék, ezt az induláskor csak a hitelintézetek egy része biztosítja, többen is csak 2021-ben tervezik bevezetni e szolgáltatást – derült ki lapunk körkérdésére.

A CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. egyik tulajdonosa, Sárhegyi István a mostohatestvérével együtt kuratóriumi tagja a Fidesz pártalapítványának, amely ugyanazon a címen van bejegyezve, mint a szülei által létrehozott ügyvédi iroda. Utóbbi anyagilag is támogatja az alapítványt, ami nem csoda annak ismeretében, hogy a Sárhegyi-család ezer szállal kötődik a Fideszhez, számos jogászi feladatot láttak már el az államnak és kormánypárti potentátoknak az utóbbi tíz évben. Javítás: az említett pártalapítvány, a Szövetség a Magyar Ifjúságért Alapítvány nem a Fidesz pártalapítványa, az a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány. Ettől függetlenül azonban állításunk azon része megállja a helyét, hogy a Sárhegyi-család ezer szállal kötődik a Fideszhez.

A magyar állam adta át a maga 10 százalékos pakettjét a Corvinus Egyetemet működtető alapítványnak, amellyel így az állam részesedése 5,25 százalékra csökkent.

Ami arra utal, hogy valamelyest enyhült a befektetők félelme a koronavírus-járvány második hullámát illetően. S a jelek szerint az sem izgatja őket, hogy Trump bizonytalan időre önhatalmúlag felfüggesztette a Kínával rétestésztaszerűen nyúló kereskedelmi tárgyalásokat. Idehaza az augusztus 20-ai hosszú hétvégének pozitívan ágyazhatnak meg a piacok: mind a BUX, mind a forint erősödött szerda délelőtt.

Hát persze, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek éleződtek ki ismét. Így kérdéses, meglesz-e ma a S&P 500-as amerikai részvényindex új rekordja. Idehaza pedig megint a forint gyengülése adja a beszédtémát, euróval szembeni árfolyama a lélektani határnak számító 350-es szint körül táncol. 

Eszerint az állam és a magánszektor együttműködésével 2024-ben startol az első magyar kereskedelmi műhold. Erre alapította meg a Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő és általa igazgatott 4iG Informatikai Nyrt. az Antenna Hungáriával és egy New Space Industries Zrt. nevű céggel közösen a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt.-t. Ez volt az a nagy horderejű bejelentés, amely miatt ma felfüggesztették a 4iG részvényeinek tőzsdei kereskedését.

De nemcsak az új koronavírussal megfertőződöttek számának kiugró emelkedése áll a piacok elbizonytalanodása mögött, hanem az amerikai-kínai feszültségek fokozódása. Idehaza az OTP és a Richter gyengüléssel, a Mol erősödéssel indította az augusztus 20-ai hosszú hétvége miatt csonka hetet. Ma még a 4iG bejelentésének fogadtatása hozhat izgalmakat. Erősödött a forint is a főbb devizákkal szemben, ám kérdéses, ez így is marad-e. 

60 százalékkal kevesebb honfitársunk ment az idén eddig a horvát tengerpartra, mint 2019 azonos időszakában. Ez az adat még két nappal azelőtti, hogy déli szomszédunknál rekordot döntött a koronavírus-fertőzöttek száma.  

A hatalomátvétel ténye nem újdonság, mivel a nemzet gázszerelőjének nyomulását látva az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagja is már önként lemondott. Így a mai rendkívüli közgyűlésnek csak a közel 25 százalékos tulajdonával is legnagyobb CIG-részvényes Opus Global embereinek megválasztására kellett az áldását adnia. Ami pedig meg is történt.

Az önkéntes pénztárak ugyanis kevés kivétellel mára nemhogy ledolgozták a koronavírus miatti veszteségeiket, hanem szép számmal akadnak olyan portfoliók, amelyek már szép hozamot is termeltek.

Magyarország komoly stratégiai szerepet tölt be a Bosch csoport működésében, és ezt a válság sem írja felül. Daniel Korioth, a Bosch csoport Magyarországért és az Adria régióért felelős vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója a koronavírus-járvány ellenére is optimista. Úgy véli, most van igazán komoly előnye annak, mennyire diverzifikált a Bosch. Az új gépjárművek iránti kereslet ugyan visszaesett, de a barkács- és kertészeti eszközök gyártása minden idők egyik legjobb eredményét produkálja. A magyarországi Bosch csoport kutatás-fejlesztési tevékenységének súlyát jól jelzi, hogy a több mint 15 ezer hazai munkavállalójuk egyötöde ebben a szegmensben tevékenykedik, és különböző innovációkkal érnek el komoly sikereket világszinten.

Elemzők ugyanis nem tartják kizártnak, hogy a forint jelentősebben gyengülni fog az euróval szemben, a mai 345 alatti szintről akár 350 fölé. Miközben a hónap utolsó napjának elején a hazai tőzsde nem tudta tartani a lépést az emelkedő nyugat-európai társaival, a csúcsokat döntögető arany elérkezett a 2000 dolláros lélektani határhoz.  

A Nemzetközi Beruházási Bank közel 5 millió eurós 2020 első félévi nettó nyeresége több mint 70 százalékkal lett magasabb az előző év azonos időszakánál.

Egyelőre jóformán mindenki csak találgat, miért vette a kalapját hétfőn Barna Zsolt, s hagyta el az OTP-csoportot. Egyesek azonban nem zárják ki, hogy egyesek szemét csípte, mennyire megnőtt a befolyása a bankon belül.

A nemzet gázszerelője és felesége 50 százalékos tulajdonában lévő Hungarikum Kft. egy év alatt az árbevételét és a nyereségét is csaknem megduplázta. A profitot teljes egészében fel is vették a tulajdonosok, amelyhez hozzácsapták még az előző évi eredménytartalékot is, így a Mészáros-házaspár markát közel 1,3 milliárd forint osztalék ütötte.

Igaz, csak korlátozott mennyiségben és csak a 15 év feletti lejáratok esetén. Az újabb, 0,15 százalékpontos kamatvágás nyilvánosságra hozatala után egy órával kiadott monetáris tanácsi közleményből arra lehet következtetni, hogy ha a gazdaság további ösztönzésére lesz szükség, azt az MNB már nem monetáris lazítással oldja meg.

A cégközlönyben megjelentekből arra lehet következtetni, hogy a nagyszabású, összesen 17 társaságot érintő összeolvadási folyamatra alapvetően azért került sor, mert több cég is súlyosan tőkehiányossá vált, amit egybeboronálásukkal el lehet tüntetni. 

Mindketten bekerültek a felsőoktatási intézményeket működtető, közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiba. Ugyanakkor, míg a külgazdasági és külügyminiszter nevével fémjelzett alapítványt az illetékes törvényszék már bejegyezte, addig azt az alapítványt, amely kuratóriumának az OTP-vezér az elnöke, még nem.

Ez derül ki a tehetősebb magyarok megtakarításait kezelő hazai privátbanki szolgáltatók lapunk megkeresésére adott válaszaiból. Nőtt a kockázatvállalási hajlandóság, sokan vettek részvényeket, arra számítva, hogy a válságból való kilábalást követően majd azok jóval többet érnek. Enyhén visszaesett az állampapírok iránti kereslet, az ingatlanoké viszont jóval masszívabban, mivel a befektetők az árak csökkenésére számítanak. Összességében június végén mintegy 45 ezer privátbanki számlán immár közel 6 ezer milliárd forint szunnyadhatott.

Ugyanakkor a kormány a Malév GH Zrt.-t stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette, miután a felszámolási eljárásának megnyugtató módon való lebonyolítása szerinte közérdek.

A minden eddiginél magasabb, több mint 220 ezer új megbetegedést hozó tegnapi COVID-fertőzöttségi adat láttán minden esik. A részvények és az olaj árfolyama, de még a globális feszültségek idején menedéknek számító arany jegyzése is lejjebb ment. S a forint is gyengébben vágott neki a hét utolsó munkanapjának.

A CIG Pannónia Nyrt. irányításának megszerzése lehet az eszköz a hazai biztosítói piacon való nyomuláshoz, ha ez megvan, akkor elindulhat a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank ügyfeleinek becserkészése. Közel 1,9 millió potenciális ügyfélről van szó. Az ő megközelítésükkel meg sem kell várni, amíg lezárul a három bank egyesülése.

Ez a többi pénzforgalmi szolgáltatásnál már tavaly szeptember óta kötelező, most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljessé tenné a kört.

Két, ugyanazon a budapesti címen bejegyzett ingatlanos vállalkozását ugyanis szeptember 30-ával összevonja.

A sárga nemesfém drágulásának köszönhetően ma dollárban számolva közel félmilliárdot, euróban kimutatva pedig még ennél is többet fialt a jegybanknak a 2018 őszén jelentősen megnövelt készlet – derül ki Matolcsy György jegybankelnöknek egy parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Annak érdekében, hogy még többet tudjanak a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) felvenni az áprilistól elérhető kedvezményes hitelből. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) abban bízik, hogy e forrásból egyre több beruházás valósul meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy a második negyedévi 7 százalékos GDP-csökkenés ellenére a magyar gazdaság 2020-ban, ha minimális mértékben is, de növekedni tudjon. 

Ez is kiderült a Takarékbank most bemutatott, mindenekelőtt az agrár- és élelmiszeripari ügyfeleik várakozásait tükröző bizalmi indexéből. Az ágazatok véleménye ugyanakkor eltérő, vannak optimisták és pesszimisták is.

Vagyis annak, hogy a Nagy Márton helyére tegnap kinevezett új alelnök, Virág Barnabás vezényletével monetáris lazításra kerül sor? Erről biztosabbat a Monetáris Tanács ülését követően, 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón tudhatunk meg, amelyet maga Matolcsy György jegybankelnök tart. Most ez foglalkoztatja elsősorban a hazai befektetőket, márcsak azért is, mert a külföldi piacok egyelőre csendes mederben csordogálnak, méghozzá felfelé.   

Sokkal kevesebb üzleti útra kerül majd sor, mint a koronavírus-járvány előtt, egy konferencia, tárgyalás előtt több cégvezető kétszer is meggondolja majd, hogy tényleg szükséges-e a személyes megjelenés – véli Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Aki rámutatott arra, hogy a COVID-19 hatására sok magyar cég is kénytelen volt pár hét alatt meghozni olyan intézkedéseket, amelyekre addig éveket hagytak. Attól pedig szerinte nem kell tartani, hogy a robotok elveszik sokak munkáját, hiába tűnnek el ugyanis a rutinszerű, adminisztratív jellegű tevékenységek, azok helyett számtalan új feladatkör jelenik majd meg a jövőben.

A tavalyi 15 milliárd forint után ezúttal 30-50 milliárdot vonnának be.

A március közepe előtt digitális eszközöket nem használt, vagy ilyen irányú fejlesztésekbe nem fogott kis- és középvállalkozások 40 százaléka szüneteltette vagy korlátozta jelentősen a tevékenységét. Ez is kiderült a Magyar Telekom megbízásából az eNET által végzett felmérésből.

Mégsem vesz ki egy fillért sem a nyugdíjvagyont kezelő Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. (NESZG) 2,8 milliárd forintos 2019-es adózott nyereségéből a cég egyedüli állami tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Szemben az egy évvel korábbival, amikor nemcsak a profitot, hanem az eredménytartalékot is lenullázva közel 10 milliárdnyi osztalékkal jutalmazta meg magát.  

Még azok is, akik magyarországi leánya 2019-ben az egy évvel korábbinál kisebb profitot termelt – derül ki a napokban közzétett tavalyi éves beszámolókból. Hiába tettek szert ugyanis a hazai biztosítók két számjeggyel több bruttó díjra az egy évvel korábbihoz képest, ez nem mindegyiküknél párosult növekvő eredményességgel.

Patai Mihály ezután a hitelösztönzésért is felel, amely korábban a május végén távozott Nagy Márton irányítása alá tartozott.

A részvénypiacok kivétel nélkül eséssel kezdték a hét negyedik napját, csupán a csökkenés mértékében tértek el egymástól. Az olaj lejtmenete viszont inkább az amerikai kőolaj-készleteknek a várt csökkenéssel szembeni emelkedésével magyarázható, az ugyanis csak fokozta a túlkínálatot. Nem meglepő, hogy a bizonytalanság fokozódásából a menedéknek számító nemesfémek profitáltak. Idehaza ugyanakkor a forint jelentősen gyengült az euróval és a dollárral szemben. 

A háztartások 95 milliárd forinttal több értékpapírt adtak el áprilisban, mint amennyit vásároltak, amiben nyilvánvalóan közrejátszhatott a jövedelmi helyzet romlása, illetve az azzal kapcsolatos bizonytalanság, félelem.

Ez olvasható ki az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb konvergenciajelentéséből, amely szerint csak a hosszú távú hazai kamatlábak alacsonyabbak az előírtnál, ezzel szemben az infláció, a GDP-arányos költségvetési hiány és bruttó államadósság is jóval magasabb a referenciaértékeknél. Miközben az sem pozitívum, hogy a forint euróval szembeni árfolyama jelentősen kilengett az utóbbi időben. A jelentés több fontos megállapítást és javaslatot tett az Orbán-kormány részére.

Virág Barnabás kinevezését ugyanis a parlament kormánytöbbségű gazdasági bizottsága támogatta, így nincs akadálya annak, hogy Áder János köztársasági elnök hatéves időtartamra szóló megbízatást adjon neki.

Mármint azt, hogy legalább a felük nemzeti tulajdonban legyen. Ez az arány ugyanis a gombhoz kabátot kereső metódusnak köszönhetően már közel 90 százalék.

Ez derül ki a jövő évi büdzsé állami vagyonnal kapcsolatban tervezett bevételeit és kiadásait taglaló fejezetéből.

A 34-esről 28 tagúra apadt hazai bankszektor a 2019-es évét az előző évinél 11,5 százalékkal magasabb, 38 ezer milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel zárta, a valamivel több mint 500 milliárdos múlt évi adózott nyeresége azonban szinte hajszálra megegyezik a tavalyelőttivel — derül ki a napokban közzétett éves beszámolókból.

Bankrészvényei után ugyanis az Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Kft. több mint 650 millió forint osztalékra volt jogosult az MKB 2018-as profitjából. Ezt nem vette ki Mészáros Lőrinc cége, inkább azon adósságai törlesztésére fordította, amely abból keletkezett, hogy hitelekből vásárolta meg a 13,62 százaléknyi MKB-pakettjét.

Merthogy a mai szeánszon a hazai jegybankárok a piaci várakozásoknak megfelelően nemcsak, hogy nem változtattak a kamatszinteken, hanem ezúttal új bejelentést sem tettek. A következő, június 23-ára ütemezett ülés azért lehet izgalmasabb, mert akkor ismerhetjük meg a friss inflációs jelentés keretszámait, amelyet sajtótájékoztatón kommentálhatnak az MNB illetékesei.