Az interjú a Piac & Profit magazin június-júliusi számában jelent meg.
A következő lapszám augusztus 26-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
A koronavírus-járvány miatt áprilisban világszerte közel száz Bosch-telephelyen voltak kénytelenek leállítani a termelést. Ez várhatóan mekkora kiesést okozhat?
– A világgazdaság egy nehezen meghatározható, mély recesszió irányába sodródik. Ez természetesen érint mindenkit, így minket is, hiszen hatással van azokra, akik a termékeinket, szolgáltatásainkat használják. A lassulást már érzékeljük, például a Budapesti Fejlesztési Központunk bővítését minden bizonnyal később tudjuk csak befejezni a tervezettnél. De az a jó hír, hogy egyetlen fejlesztést sem kellett törölni, teljesen leállítani. A globális Bosch csoport egy április végi sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy 2020 márciusában tizenhét százalékos volt a visszaesés, és az április valószínűleg még érzékenyebben érintett minket. Ám prognózist adni arról jelenleg, hogy éves szinten ez mit jelent majd a Bosch csoport egésze számára, még nem lehet.
Az, hogy a Bosch csoport portfóliója nagyon diverzifikált, és a világ számos pontján jelen vagyunk, nagy előnyt jelent ebben a kihívásokkal teli időszakban. Hogy erre egy magyarországi példát hozzak: a barkács- és kertészeti eszközöket előállító miskolci gyárunk – amely világszinten az egyik legnagyobb ebben a szegmensben – tizennyolc éves működésének legnagyobb forgalmát most áprilisban produkálta. Mi az ügyfelek igényeinek próbálunk megfelelni, és ha azok változnak, akkor ahhoz nekünk alkalmazkodnunk kell. Emiatt kényszerültünk arra, hogy a világ bizonyos pontjain leálljunk a termeléssel, míg másutt arra volt szükség, hogy csökkentsük a teljesítményünket.
De, ami a legfontosabb: egyik gyárunkat sem kellett Magyarországon teljesen bezárnunk a kialakult helyzet miatt. Persze sok mindent újra kellett gondolnunk. Itt Budapesten például, a Gyömrői úti telephelyünkön március közepétől a munkatársaink nagy része otthonról látja el a feladatokat. Igaz, mivel itt elsősorban egy fejlesztő központ működik, a világjárvány kihívásait kevésbé éreztük meg.
Ezzel együtt egy ilyen méretű multinacionális cégnek, mint a Bosch, időbe telhet, amíg vissza tudja állítani a válság előtti állapotot. Jól gondoljuk?
– Tapasztalatból mondom – hiszen már nagyon sok válságot átéltem a világ különböző részein, ahol eddig dolgoztam –, ilyenkor az a legfontosabb, hogy a közeljövőre koncentráljunk, ami belátható, amivel tervezni tudunk. Az a célunk, hogy minimalizáljuk a válság negatív hatásait, és megpróbáljunk egyfajta egyensúlyt, lehetőséget találni a jelen körülmények közepette is. Egy dolog biztos, azért sem lehet megmondani, hogy mikor térünk vissza az eredeti állapothoz, mert nincs ilyen. Semmi nem lesz már olyan, mint korábban volt. Minden országnak, minden társadalomnak fel kell készülnie az úgynevezett új normára. Én optimista vagyok, ezért erre a válságra lehetőségként tekintek.
Mire gondol?
– Például arra, hogy a járvány hatására a digitális alkalmazások használata, az online-típusú együttműködések adta lehetőségek egyre nagyobb teret nyernek. Ez azért hasznos, mert fel kell készülnünk arra, hogy a jövőben valószínűleg ezeket többet és intenzívebben kell majd használnunk. A visszatérésre készülve a vezetőknek egy külön programot hoztunk létre, ahol csapatokat alkotva lessons learned-ként az elmúlt hónapok eseményeit értékeljük. Megnézzük, hogy mi működött jól, mit lehet beépíteni a mindennapi munkánkba. Ha a vírusra már nemcsak egy láthatatlan ellenségként tudunk tekinteni, hanem meglátjuk azt, hogy az a tragédiák és nehézségek közepette milyen pozitív változásokat is hozott, az már önmagában jót jelent.
Már ennek a hozzáállásnak tudható be, hogy – a koronavírus-járvány miatt jelentősen megváltozott helyzethez gyorsan igazodva – átálltak maszkok és fertőtlenítőszerek gyártására?
– A Bosch viszonylag gyorsan tudott reagálni a kihívásokra. Nem kérdés, hogy számunkra a munkavállalóink és az ő egészségük az egyik legfontosabb érték. Senki sem szereti a bizonytalanságot, de egy ilyen világjárvány során számos új dolgot kell megtanulnunk és elsajátítanunk. Illetve egyfajta félelem is bennünk van, ami természetesen nem jó. Éppen ezért fontos számunkra, hogy a munkavállalóink egészségének megőrzésére koncentráljunk, amivel egyfajta biztonságot nyújthatunk. Ezért is állítottuk át rendkívül gyorsan néhány országban a gyártósoraink egy részét maszkok és fertőtlenítőszerek gyártására.
A járvány levonulása után is megtartják ezt az üzletágukat, esetleg gondolkodnak hasonló melléktevékenység beindításán?
– Ezek az eszközök elsősorban a kollégáink számára készülnek, hiszen hatvan országban több mint négyszázezer munkavállalót foglalkoztatunk. De természetesen a későbbiekben másoknak is segítünk majd, amennyiben erre szükség lesz. A Boschnál mindent megteszünk azért, hogy hozzájáruljunk a járvány leküzdéséhez. Például az újonnan kifejlesztett Covid-19 gyorsteszttel és a Vivalytic elemző eszköz segítségével. A Bosch 2020-ban több mint egymillió gyorstesztet fog gyártani, és a következő évben ezt a számot hárommillióra növeljük majd.
Ettől függetlenül azért a Boschra sokan alapvetően mint a járműipari igényeket kiszolgáló cégre gondolnak. Önök mégis azt hangsúlyozzák, hogy az elektromobilitás terén szeretnének piacvezetőkké válni. Miért?
– Az egyik legmeghatározóbb, fontos pillérünk a mobilitási szektor, amelynek csak az egyik, ám nagyon fontos része a gépjárműágazat. De ha már mobilitásról beszélünk, ez egyébként azt jelenti, hogy az embereknek, áruknak el kell jutniuk A pontból B-be. Minden ezzel kapcsolatos megoldás fontos eleme a mobilitási ágazatnak. Koronavírus ide vagy oda, e területen már tavaly megkezdődött a lassulás, mely folyamatot a járvány bizonyos értelemben csak katalizálta. A távközlés fejlődésével megjelentek az összekapcsolt szolgáltatások, ezek már gyakorlatilag mindenhol megtalálhatók. Nemcsak a gépjárművekbe szerelt fedélzeti, illetve a befecskendezési berendezések vagy alkatrészek gyártásáról van szó, hanem különböző szenzorok előállításáról.
A Bosch nemcsak követi az ipari igényeket, hanem befolyásolja, formálja is a technikai fejlődést. Amikor a mobilitásról beszélünk, akkor egy széles körű technológiai offenzívát értünk alatta. Ez nem csupán az akkumulátor-elektromos irányt határozza meg a fenntartható mobilitás felé, hanem figyelembe veszi a hatékony égésű motorokat is, főként a megújuló szintetikus tüzelőanyagokra és üzemanyagcellákra fókuszálva. Ez a teljes paletta.
S eddig milyen színeket kevertek ki?
– Az ön telefonjában minden bizonnyal két, a Bosch által fejlesztett szenzor is van, az egyik a képernyő elfordítását, a másik a mozgást érzékeli, mondjuk, futás közben. A mobilitás nemcsak hardvert vagy szoftvert jelent, hanem összekapcsolódást is más eszközökkel, szolgáltatásokkal, amelyek révén új megoldások születnek. Most éppen egy olyan eszközt fejlesztünk, amely a vezető nélküli autóparkolást teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy kiszáll a sofőr, és az autó önmaga beparkol a megfelelő helyre. Például az önvezető autók fejlesztésének egyik legjelentősebb szereplője a Bosch. Ezekkel az új technológiai megoldásokkal a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátását is befolyásolni tudjuk, vagyis azt, hogy milyen hatással legyenek a környezetre. Például a belső égésű dízelmotoroknak nagyon rossz a megítélése, és mi abban segítünk, hogy megtörténjen ennek egyfajta rehabilitációja. Ezt már adatokkal és tényekkel is alá lehet támasztani, ám az még egy kis időbe beletelik, amíg a politikai, társadalmi rehabilitáció is végbemegy. Németországban ez a tendencia már megfigyelhető.
De nemcsak a károsanyag-kibocsátást tudjuk optimalizálni. A környezetre gyakorolt hatást technológiai megoldásokkal is képesek vagyunk segíteni. Például eFuellel, vagyis az úgynevezett megújuló szintetikus üzemanyagokkal. Ez az alternatív üzemanyag jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást a robbanómotorok használata során. Ezek persze nem jelentenek még teljes megoldást, de mind-mind a részei egy új technológiai rendszernek. Meg kell említeni még az üzemanyagcellákat, amelyek a hidrogén felhasználásával egyre inkább előtérbe kerülnek. Különböző partnerekkel üzemanyagcella-csomagokat fejlesztünk, ezek a megfelelő akkumulátorral együtt elektromos árammal tudják ellátni a gépjárműveket. Magyarországon, elsősorban Budapesten zajlanak jelentős fejlesztések, az itt dolgozó mérnökök úttörő szerepet játszanak ebben. A Boschnak Hatvanban van a legnagyobb autóelektronika-gyártó kapacitása, ahol különböző megoldásokat állítanak elő, nemcsak a meglévő, hanem a jövő gépjármű-állományának is.
Akkor ezek szerint az itteni érdekeltségnek jelentős a súlya a Bosch csoporton belül. Mégis mennyire?
– Magyarország nagyon fontos láncszem a Bosch csoport globális hálózatában. Több mint tizenötezer embernek adunk munkát, mi vagyunk az egyik legnagyobb ipari munkáltató az országban. Ha pedig az adriai régiót is idevesszük, melynek működéséért is én felelek, akkor már több mint huszonegyezer munkavállalóról beszélhetünk. A számok is egyértelműen azt mutatják, mennyire fontos a régió és Magyarország a Bosch számára. Az itteni környezet vonzó és támogató kormányzati és szabályozási oldalról egyaránt. Persze az a méret, amivel mi itt rendelkezünk, óriási felelősséggel jár, emiatt a társadalmi szerepvállalásunk is jelentős.
A hatvani és a miskolci gyárunkat már említettem korábban, de Miskolcon a barkács- és kertészeti eszközöket gyártó telephelyünk mellett a másik gyárunkban elektromos kerékpárokhoz állítunk elő hajtást és motort. A maklári és egri telephelyen kormányműveket és -oszlopokat gyártunk, illetve Kecskeméten is jelen vagyunk. Büszke vagyok arra, hogy ha a Bosch csoport fejlesztő központjait nézzük, akkor a németországi után a budapesti a második legnagyobb ilyen központunk Európában. Nagyon komoly fejlesztések történnek Budapesten, ahogy szoktuk mondani, from zero to hero, azaz a nulláról indulva juttatunk el egy terméket a teljes alkalmazhatóságig. Harmincegy éve dolgozom a Boschnál, mégis még mindig meg tudnak lepni a mérnökeink azokkal a hihetetlen megoldásokkal, kiváló ötletekkel, találmányokkal, amelyekkel nap mint nap előállnak.
Említene példát?
– Fiatal magyar mérnökökből álló csoport fejlesztett ki egy olyan alkalmazást, amely a gépjárművek biztonságát szolgálja, különböző szenzorok segítségével. Rendkívül fontosak azok az alrendszerek, amelyek előre jeleznek olyan eseményeket, amelyek a vezetés közben bekövetkezhetnek. Ez az előrejelzési idő az ágazati, ipari szabvány szerint ma egy másodperc. A mi mérnökeinknek sikerült egy olyan megoldást kifejleszteni, mellyel öt másodpercre növelhető ez az időtartam. Ez hihetetlen módon javítja a gépjárművek biztonságát, hiszen ennek köszönhetően ötször annyi ideje van egy sofőrnek felkészülnie a váratlan közlekedési eseményre. Amikor ezt a fejlesztők bemutatták, mindenkit arra kértek, hogy hunyják be a szemüket, és számoljanak el ötig, majd gondoljanak bele, mi minden történhet ennyi idő alatt egy forgalmi helyzetben. Ezeket az eseményeket ez az új alkalmazás kilencvenhét százalékos pontossággal tudja előre jelezni. Nagyon büszke vagyok erre a fejlesztésre, látja, libabőrös is leszek, ahogy beszélek róla.
Igazi kozmopolita
Daniel Korioth német–perui kettős állampolgár. Limában született, és ott is nőtt fel. Kilencvennégy éves édesapja német, Hamburgból származik, Limában él, édesanyja pedig Ukrajnában látta meg a napvilágot. Szülei a bátyjával együtt az 1950-es években mentek ki Dél-Amerikába, miután az édesapja – és erre a kisebbik fia nagyon büszke – Németországból származó kórházi eszközök szállításával foglalkozott. Csakhogy Peruban akkortájt még nem volt kórház, ezért édesapja vezetésével építették és szerelték fel az új egészségügyi intézményeket, szám szerint tizenhármat. Daniel Korioth közgazdaságot tanult a limai egyetemen, abban az időszakban, amikor Peruban a Fényes Ösvény nevű radikális terrorista szervezet tartotta rettegésben az országot. A fenyegetettséget ráadásul megspékelte az ezernégyszáz százalékos infláció. Ezért aztán a kozmopolita családba tökéletesen beilleszkedő svájci–perui kettős állampolgárságú feleségével közösen döntöttek arról, hogy elköltöznek az országból.
Daniel Korioth 1989-ben kezdte a karrierjét a Boschnál. Dolgozott Németországban, Spanyolországban, Argentínában, Uruguayban és Brazíliában is. Anyanyelve a spanyol, és feleségével otthon is spanyolul beszélnek. Közgazdász diplomája mellé sok más képzettséget is szerzett, mivel elmondása szerint nagyon kíváncsi természet. Ami leginkább érdekli, az maga az ember, a személyes történetek. Illetve az motiválja, ha valami újat lehet létrehozni, építkezni, alkotni – mondja. 2016 őszén érkezett Magyarországra, előbb a Bosch csoport Magyarországért felelős vezetője lett, később pedig az adriai régió irányítása is hozzá került. Hazánkat lenyűgözőnek tartja, csodálatos emberekkel, ételekkel, borokkal, kultúrával, hangulattal. Mindössze egy dolog jelent akadályt a számára: „Önöknek sikerült a világ legnehezebb nyelvét kiválasztani.”
Cégnévjegy
A Bosch csoport különböző technológiák és szolgáltatások vezető nemzetközi szállítója. Világszerte 2019 végén mintegy 400 ezer munkatársat foglalkoztatott, tavaly az árbevétele 77,7 milliárd euró volt. Ebből 4,5 milliárd euró származott Magyarországról, ami forintban számítva (1465 milliárd) 11 százalékkal több a 2018-as forgalomnál. Az itteni munkavállalóik száma meghaladja a 15 ezret, akik közel ötöde, több mint háromezer szakember foglalkozik kutatás-fejlesztéssel. Erre a Bosch csoport 2019-ben összesen 85 milliárd forintot (261 millió eurót) fordított. Beruházásokra pedig az előző évinél másfélszer többet, 102 milliárdot (314 millió eurót) költöttek.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
