Egyedül maradt az MNB. Méghozzá abban az értelemben, hogy jelenleg már csak a magyar jegybank vár növekedést a hazai gazdaságtól az idén. A bruttó hazai termék (GDP) 2020 első félévi 6,1 százalékos zuhanása kapcsán ugyanis már végképp nincs olyan kutató, elemző – még a legoptimistábbak, részben kormánypártiak között sem –, akik ne mínuszos éves adatot jeleznének előre.
Így például:
- a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 3-4,
- a Takarékbank 3,9,
- az Erste Bank 4,6
- az ING Bank 5,5-7,5
százalékos éves gazdasági visszaesést vár.
Ezzel áll szemben az MNB 0,3-2 százalékos gazdasági növekedési előrejelzése. Igaz, az még június 23-án született, akkor adta a Monetáris Tanács áldását a legfrissebb inflációs jelentésre. Ez utóbbit háromhavonta adják ki, eszerint a következőt csaknem egy hónap múlva, szeptember 22-én. Az inflációs jelentés elkészítése kapcsán szokta a jegybank áttekinteni a fontosabb gazdasági indikátorokra – így a GDP-re – korábban adott prognózisait, s ha indokoltnak látja, akkor módosít azokon.
Márpedig most kétségtelenül nyomós ok van a felülvizsgálatra. Már csak az a kérdés, hogy a 2008-as válság óta nem látott, 6,1 százalékos első félévi GDP-mínuszt olyan rendkívülinek tekintik-e a Szabadság téren, hogy eltérjenek a hagyományos ütemezéstől. Magyarul, adnak-e a szavaikat árgus szemekkel figyelő piaci szereplőknek fogódzót ahhoz, hogy az MNB hogyan ítéli meg a gazdaság 2020-as várható alakulását.
Mindenekelőtt a kormányhoz képest. Bár az Orbán-kabinet is már egy ideje visszaesést vár, a zuhanás mértékét az első féléves GDP-adatok láttán még nem rontották, az még mindig 3 százalék. Annak ellenére sem, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már július végén jelezte, inkább 5 százalék körüli lehet a magyar gazdaság 2020-as csökkenése. Lapunk kérdésére a múlt szerdai kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan azt válaszolta, hogy a kabinet augusztus 20-ai ülésén áttekinti a gazdasági kilátásokat, ám a hivatalos prognózis megváltoztatásáról azóta nem érkezett hír. Így be kell érni Gulyás közlésével, miszerint a GDP még a harmadik negyedévben is csökkenhet, s csak a negyedikben kezdhet növekedni.
Ebből az következik, hogy ha bejön a kormányzat várakozása, akkor október és december között 7-8 százalékkal kellene növekednie a GDP-nek ahhoz, hogy teljesüljön az MNB még érvényben lévő prognózisa. Ennek kicsi a valószínűsége, ezért is tűnik elkerülhetetlennek, hogy a jegybank (is) rontson az előrejelzésén. Kérdés, hogy ezt mennyivel teszi meg, s hogy mikor: már a Monetáris Tanács mai ülésén, vagy kivár a következő szeánszig.
E tekintetben intő jel, hogy az MNB prognózisa a június 23-ai ülésén sem ment mínuszba. Annak ellenére, hogy akkor már élt a kormány 3 százalékos csökkenési előrejelzése – arra alapozták a 2021-es költségvetést –, s Matolcsy György a jegybank előzetes adatai alapján a második negyedévre 7 százalékos gazdasági visszaesést helyezett kilátásba. Ennél végül közel dupla annyival, 13,6 százalékkal esett vissza a GDP idén április-június között.
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
