Nem áll meg a Takarékbank terjeszkedése. A 2013 őszén indult integráció keretében tavaly novemberre már magába applikálta az ország több mint 120 takarékszövetkezetét, majd az idén májusban bejelentette – amelynek valószínűségét elsőként lapunk írta meg –, hogy egyesül a Budapest Bankkal (BB) és az MKB Bankkal. Ez utóbbi, vélhetően több évig tartó fúziós folyamat levezénylésére a három hitelintézet létrehozott egy céget, a Magyar Bankholding Zrt.-t, amelynek élére Vida József került. Alelnöknek pedig szeptember 1-jével egy igazi nagyágyút igazoltak a bankszektorból, méghozzá a nagy versenytárs OTP-től, az annak vezérigazgató-helyettesi posztjáról július 20-án távozott Barna Zsoltot. (Arról, hogyan kerülhetett a leendő legfőbb konkurenséhez, ráadásul ily rövid idő alatt, ebben a cikkben írtunk.)
A Takarékbank, az MKB és a BB összesen csaknem 1,9 millió ügyfelet szolgál ki, országosan, a hazai bankfiókhálózat közel felét. Így hárman több mint 920 fiókot működtetnek, az együttes mérlegfőösszegük megközelíti az 5800 milliárd forintot, amivel messze az ország második legnagyobb bankcsoportjává válhatnak.
S ezek a számok tovább hízhatnak. Lapunk megbízható forrásból származó értesülései szerint ugyanis a Takarékbank tárgyalásokat kezdett két további hazai hitelintézet, a Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról.
Értesülésünkkel természetesen megkerestük a Takarékbankot, amely információnkat nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Mint írták: "A Takarék Csoport jelenleg a Magyar Bankholdinggal kapcsolatos feladatokra koncentrál." Kísértetiesen hasonló kicsengésű választ kaptunk a Duna Takarék Bank elnök-ügyvezetőjétől (ami arra utal, mintha a két fél egyeztetett volna, vagyis szorosabb kapcsolatban állhatnak egymással). Eszerint: „Megkeresését megköszönve szeretném tájékoztatni, bankunk a jelenlegi helyzetben minden erejével azon van, hogy ügyfeleit ebben a járványos időszakban is az eddig megszokott színvonalon legyen képes kiszolgálni” - szól Illés Zoltán Pál levele.
A portékák
A Duna Takarék Bank ezen a néven 2013. október 1-jétől működik, valójában azonban jóval régebbi keletű. Jogelődjét, egy takarékszövetkezetet 1960-ban a Győr-Sopron-Moson megyében lévő Halásziban alapították. Amely aztán 2008-ban egyesült az esztergomi takarékkal, létrehozva a Duna Takarékszövetkezetet, ez alakult át 2013-ban bankká.
A Duna Takarék négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér és Pest), 17 fiókban végzi tevékenységét. Honlapja szerint meghatározó ügyfélköre a lakosság, de több ezer kis- és középvállalkozással is üzleti kapcsolatban állnak (ez a fő fókusza a majdani megabankot alkotó trióból a BB-nek).
A Polgári Bank nem sokkal a Duna Takarék után, 2013. december 31-én lett kereskedelmi bank. Neki is van jogelődje, az 1972-ben alakult Polgári Takarékszövetkezet. Jelenleg öt megyében (Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) és Budapesten rendelkezik összesen 22 fiókkal. Ügyfélkörében – a nagyvállalati szektor kivételével – minden réteg megtalálható. Elsősorban a lakosság, a kis- és középvállalkozások bankja, de jelentős szereppel bír az önkormányzati, alapítványi, egyházi és egyesületi számlák vezetése terén és a vidék finanszírozásában is.
A Takarékbank által kiszemelt két hitelintézet közül a Duna Takarék a nagyobb. Mérlegfőösszege 2019-ben közel 87,5 milliárd forintot tett ki, eredménye azonban több mint 200 milliós veszteséget mutatott. A Polgári Bank pedig a 2019-es évet közel 40 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett 62 millió forintos nyereséggel zárta. Ezzel együtt magyarországi viszonylatban valóban két kisbankról van szó. A tavalyi mérlegfőösszegük alapján a laptársunk által elkészített 28-as rangsorban a Duna Takarék Bank a 26., míg a Polgári Bank az utolsó helyet foglalta el. Az adózott nyereséges toplistán a helyek csaknem felcserélődtek, ott a Polgári Bank a 26., míg a Duna Takarék csak azért nem az utolsó, mert volt még egy hitelintézet, amelynek vesztesége még az övénél is nagyobb volt: érdekes módon ez pont a duó mostani kérője, a Takarékbank. A közel 10 milliárdos mínuszt Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója a Piac&Profit tavaly októberi számában megjelent interjújában az átalakítás árával magyarázott.
A mostani tranzakció része lehet annak a Magyar Nemzeti Bank által már évekkel ezelőtt kilátásba helyezett, egyúttal szakmailag indokoltnak tartott úgynevezett konszolidációs folyamatnak, amelynek során a nagyobb bankok felvásárolják a kisebb bankokat, miután utóbbiak méretüknél fogva nem tudnak költséghatékonyan működni. Mint láttuk, a Duna Takarék több mint 200 milliós veszteséget szenvedett el 2019-ben, egy olyan évben, amelyet a bankrendszer egésze rekordnyereséggel zárt.
Ne feledjük ugyanakkor, hogy két olyan bankról van szó, amelyek kimaradtak a takarékszövetkezeti integrációból, így azt is lehet mondani, hogy tulajdonképpen most nem történik más, mint hogy összenő, ami összetartozik.
A vételárról, vagyis, hogy milyen mélyen kell a Takarékbanknak a „zsebébe” nyúlnia, nincs információnk. Legfeljebb az nyújthat némi fogódzót, hogy egy tranzakciónál a megvásárolni kívánt cég saját tőkéjének nagyságát is figyelembe veszik. Ez 2019 végén a Duna Takarék esetében közel 4,3 milliárd, míg a Polgári Bank esetében 3,2 milliárd volt.
Az ügylet nem javítaná, igaz, nem is rontaná Orbán Viktor azon elvárásának teljesülését, miszerint a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen. Mind a vevőjelölt Takarékbank, mind a két, általa megvásárolni kívánt hitelintézet ugyanis száz százalékban magyar tulajdonban van. Ráadásul ahogy arra már a korábbi cikkünkben rámutattunk, az említett arány már amúgy is bőven 50 százalék felett van, mi több, súrolja a 90 százalékot – nem utolsósorban a jól megválasztott viszonyítási alapnak köszönhetően. Amely nem azon az alapon minősít egy bankot nemzeti tulajdonban lévőnek, hogy a részvényei hány százalékát birtokolják magyarok, hanem az alapján, hogy ki irányítja a bankot. Így az egyaránt száz (CIB, Raiffeisen, UniCredit), illetve 70 százalékos (Erste) külföldi tulajdonban lévő hitelintézetek is – magyar vezetőik okán – nemzeti tulajdonúnak minősülnek.
Norvégia és Mexikó is ott van a 16 között. 
