Már közel fél éve tapasztalhatjuk, mennyire megkönnyíti az életünket, hogy – ha nyolc hónapos késéssel is, de – idén március 2-án elindult az azonnali fizetési rendszer. Ennek lényege, hogy a magánszemélyek bankszámlájáról legfeljebb 10 millió forint értékben elindított pénzeknek legfeljebb 5 másodpercen belül a célba kell érniük 0-24 órában. Azaz hétköznap a banki órákon túl, vagyis akár éjjel, továbbá hétvégéken és ünnepnapokon.
E lehetőséggel sokan is éltek. Az első három hónapban, azaz március és május között közel 27,2 millió darab átutalás teljesült a bankok között, 3 838 milliárd forint összértékben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban nyilvánosságra hozott Fizetési Rendszer Jelentésében (most kértünk frissebb adatot az MNB-től, de azt a választ kaptuk, hogy még nem rendelkeznek a júniusi és júliusi számokkal). Az azonnali átutalások nagy része, 92 százaléka az 5 másodperces határtól jóval kevesebb idő alatt, 2 másodpercen belül lebonyolódott, 30 százalékuk pedig a normál banki nyitvatartási időn kívül, tehát este vagy a hétvégén is. Érdekes lehet még, hogy több mint 55 ezren regisztráltak másodlagos számlaazonosítót – a magánszemélyek adószámot, email-címet vagy mobilszámot, a cégek adószámot. Ennek előnye, hogy ma már úgyis lehet átutalást küldeni, hogy nem is tudjuk, valakinek mi a számlaszáma, elég, ha az említett azonosítókat ismeri.
A jegybanki jelentésből az is kiderül, hogy az azonnali fizetési rendszer jól vizsgázott a koronavírus-járvány alatt, nem fordult elő zökkenő. Ez azért nagy szó, mert a tőkepiacon ebben az időszakban óriási forgalom keletkezett – állapította meg Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a napokban a jegybank vlogjában.
Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a pénzforgalomban viszont némi csökkenést tapasztaltak. Márciusban még rendben zajlott minden, ám a bankkártya- és az elszámolásforgalmi (giro) adatok alapján áprilisban és májusban már visszaesést látott az MNB. Igaz, ez Bartha Lajos szerint nem volt olyan jelentős, s júliusban már kezdett is visszatérni a működés a normál kerékvágásba, a tranzakciós adatok gyakorlatilag minden szektorban a március eleji mértékeket idézték.
Az azonnali fizetési rendszerbe egyébként jelenleg az azonnali feldolgozási kötelezettség alá tartozó tranzakciókon kívül a devizaszámláról indított, a 10 millió forint feletti és a nem elektronikus csatornán megadott átutalások is beküldhetők.
Szeptember 1-jén kezdődik az azonnali fizetési rendszer történetében a második szakasz, amelyet bizonyára már sokan várnak. Hiszen ekkortól az MNB lehetővé teszi, hogy a bankok a vállalati kötegelt átutalásokat (ezek jellemzően a bérek), az értéknapos és rendszeres utalásokat, valamint a vállalati kötegelt fizetési kérelmeket is beküldjék a rendszerbe. Egyszóval megnyílik a lehetősége annak, hogy immár a fizetésünket is legfeljebb 5 másodperc alatt megkapjuk.
Fontos kiemelni azonban, hogy szeptember 1-jétől csak az válik lehetővé, hogy a bankok e tranzakciókat beküldjék az azonnali fizetési rendszerbe, az ezt tartalmazó szolgáltatás bevezetése a bankok üzleti döntésétől függ – hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére az MNB a talán nem mindenkiben tudatosodott tényre. Magyarul, nem kötelező a bankoknak, hogy a náluk számlát vezető vállalatok számára biztosítsák, a dolgozók bérét 5 másodpercen belül eljuttassák az azokat megilletőket.
S e lehetőséggel több hazai hitelintézet nem is él szeptember 1-jétől. Illetve a lapunk körkérdésére adott válaszok alapján helyesebb úgy fogalmazni, hogy csak a bankok kisebb része vállalja a bérek azonnali átutalását. Az esetek egy részében azért, mert nem készültek el az informatikai fejlesztéssel.
Az alábbi bankok teljesítik azonnal a vállalati kötegelt átutalásokat:
- Budapest Bank
- OTP Bank
- K&H
Csak később indul ezzel:
- CIB
- MKB
- Takarékbank
- UniCredit.
Utóbbiak közül a CIB, az MKB és a Takarékbank válaszában azt is megjelölte, hogy legkorábban 2021-től indíthatja az azonnali fizetési rendszerben a nála számlát vezető vállalatoktól hozzá beérkező bérátutalási kérelmeket.
Indoklásként a Takarékbank lapunkkal azt közölte, hogy a fejlesztések folyamatban vannak, várhatóan 2021 elején elérhetővé válnak az új szolgáltatások ügyfeleiknek. Az MKB tervei között az szerepel, hogy 2021 első negyedévétől legyenek kötegelt formában is benyújthatók azonnali átutalási megbízások a bankjuk felé. Ennek technikai megvalósításán jelenleg is dolgoznak, ami egyrészt azt célozza, hogy a rendszereiket hozzáigazítják az új folyamatokhoz, másrészt azt, hogy maradéktalanul megfeleljenek az MNB elvárásának és ajánlásainak.
Az UniCredit volt az egyedüli a válaszadók közül, amely konkrét időpontot nem helyezett kilátásba. Mint ugyanis közölte: „annak bevezetéséről, hogy a bankunknál indított vállalati kötegelt átutalások is az azonnali fizetési rendszerben teljesüljenek, az ügyféligényektől függően a későbbiekben döntünk”.
Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, amikor a bank indíthatná az azonnali fizetési rendszerben az átutalást. Az UniCreditnél például szükségesnek tartották kihangsúlyozni, hogy a hozzá az azonnali fizetési rendszerben szeptember 1-jét követően beérkező vállalati kötegelt átutalások azonnali fizetésként teljesülnek majd.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 443,99 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel, 107 763,90 ponton, új történelmi csúcson zárt hétfőn. 
