TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A járvány ismételt felerősödése láttán ők is szigorítottak. Fiókjaik többségébe maszk nélkül már nem lehet belépni, emellett plexifalak választják el a banki ügyintézőket az ügyfelektől. Mármint azoktól, akik igénylik a személyes kapcsolattartást. Online ugyanis már szinte mindent el lehet végezni, erre a hitelintézetek nemcsak felkészültek, hanem ösztönzik is a klienseiket.

„Szeptember 3-án tartjuk majd a pénzügyi eredményekről szóló sajtótájékoztatónkat és előzetesen szeretném kikérni a véleményét arról, hogy ezt online vagy hagyományos módon lenne érdemes szerveznünk? Ön melyiket preferálja?” E kérdéssel kereste meg az újságírókat a K&H Bank még az augusztus 20-ai négynapos ünnep előtt. Bár a koronavírus-járvány első, márciusi, áprilisi hullámát követően a nyár folyamán már egyre több bank visszatért a sajtótájékoztatók hagyományos formájához – jelesül a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az MKB és a Takarékbank –, az MNB alelnöke, Virág Barnabás a Monetáris Tanács augusztus 25-ei ülésének döntéseit már ismét online ismertette. S virtuálisan „találkozik” e hét csütörtökén a K&H is az újságírókkal – ez lett ugyanis az érintettek szavazásának az eredménye.

Maszk nélkül tilos a belépés. Fotó: MTI, Róka László Maszk nélkül tilos a belépés. Fotó: MTI, Róka László

Szükség is van az óvintézkedésekre, hiszen még az első hullámban sem regisztráltak idehaza huszonnégy óra alatt annyi új esetet, mint vasárnap. Így indokoltnak tűnik a kormány pénteki döntése, miszerint szeptember 1-jétől ismét nem léphet be külföldi állampolgár Magyarország területére.

Ha már banki példával kezdtük a cikkünket, folytassuk is azzal: több aspektusból is megnéztük, vajon a hazai hitelintézetek hogyan állnak a most már vitathatatlanul elérkezett második hullámhoz.

Az ügyfelek védelmében

Több bank – Budapest Bank (BB), CIB, Erste, Gránit – is már korábban kötelezővé tette a maszk viselését nemcsak dolgozói, hanem ügyfelei számára is.

Ez az OTP Banknál korábban csak ajánlott volt, szeptember 1-jétől viszont már kötelező – mint lapunknak külön kihangsúlyozták – a 6 év feletti gyermekeknél is. 

Az UniCreditnél, ahol a helyi szabályozás lehetővé teszi, ott csak maszkban lehet belépni a fiókokba és benntartózkodni. 

Takarékbank egységeiben vegyes megoldás dívik, a dolgozók maszkot viselnek, és erre kérik az ügyfeleket is. 

K&H-nál egyelőre még nem kötelező a maszk viselése.

Általános gyakorlat, hogy a hazai fiókokban:

  • plexivel vannak elválasztva egymástól az ügyintézők és az ügyfelek,
  • gyakrabban takarítanak,
  • kézfertőtlenítő folyadékok vannak kihelyezve,
  • érvényesülnek a legalább másfél méterre vonatkozó távolságtartási szabályok,
  • korlátozzák, hány ügyfél tartózkodhat egyszerre bent,
  • arra ösztönzik az ügyfeleket, hogy foglaljanak időpontot, hogy ennek nyomán is csökkenjen a fiókban töltött idő.

Az Erste épületeinek bejáratánál több helyen, valamint minden emeleten a lifteknél és a mosdókban kézfertőtlenítő folyadékot helyezett el. A maszk viselése kötelező a közös terekben, így például az aulában, folyosókon, liftek előtt és a liftekben, étteremben a sorban állás során. Az iroda fertőtlenítése során új protokollt vezettek be: annak egyes részeit naponta többször fertőtlenítik, és a kollégák számára fertőtlenítő kendőket is biztosítanak az asztalok, telefonok, billentyűzetek tisztántartásához. A munkaállomások között, valamint az étteremben, illetve a kantinokban nagyobb távolságot alakítottak ki az egyes ülőhelyek között, és kollégáikat is arra kérik, tartsanak egymástól legalább másfél méteres szociális távolságot. 

Az UniCredit székházaiban beléptetéskor testhőmérsékletet mérnek, kidolgozták és bevezették az irodák, liftek, közös helyiségek távolságtartási és egészségügyi szabályait, ezek betartásához védőfelszerelést adnak, és tájékoztató, emlékeztető eszközökkel is felhívják rájuk a figyelmet. Ugyanakkor kollégáik fizikai jelenlétét is korlátozzák, az egy szakterületen dolgozókat vezetőik csoportokba osztották, amelyek egymást váltva dolgoznak az irodában és az irodától távol (távoli munkavégzés keretében).

Banki dolgozók tesztelése 

Az OTP az elsők között kezdte el az érintett kollégák tesztelését, eddig már több ezer ilyen vizsgálatot végeztek el. 

Az UniCredit vírustesztet abban az esetében végeztet, amikor felmerül annak a gyanúja, hogy kollégái fertőzésgyanús vagy igazoltan fertőzött személlyel érintkeztek. Ilyenkor két tesztet végeztetnek az érintett kollégák körében, két nap különbséggel.

Az Ersténél amennyiben bárhol koronavírus-gyanú merül fel, ott az összes érintett kollégát azonnal teszteltetik az Erste saját szerződött partnerével, és természetesen csak azok dolgozhatnak tovább, akiknek negatív lett az eredménye.

BB egyelőre nem tervezi a kollégák általános tesztelését koronavírusra. A vele – valamint a Takarékbankkal – nemsokára egyesülő MKB pedig azt válaszolta, hogy a munkavállalói tesztelés hazai és nemzetközi tapasztalatait folyamatosan nyomon követi, azt a saját szempontjából elemzi, és ha azt a körülmények indokolttá teszik, akkor dönt a tesztelésről.

Gránit Bank a nem home office-ban dolgozó kollégáit tesztelte, illetve gyanús tünetek esetén természetesen végez tesztet.

Korlátozott üzleti utak

Az Erste és az UniCredit is korlátozza az üzleti utazásokat. Az Erste nem szervez külföldi utakat, illetve belföldön is túlnyomó többségében online tartja a képzéseket, megbeszéléseket és erre kéri a kollégákat is. A konferenciákon való részvételt augusztus végéig csak online módon engedték meg, azt követően szintén arra kéri majd a bank a kollégáit, hogy ha mód van rá, éljenek az online lehetőségekkel konferenciák és rendezvények esetében is. Az UniCredit is korlátozza a rendezvényeken való részvételt, és maga sem szervez eseményeket. Ezen felül alkalmazza az egyes országok kockázati besorolását, a kockázatosnak minősülő országokból visszatérő kollégák számára kéthetes távoli munkavégzést rendel el.

Védekezés elleni kiadások

A bankok többsége nem sajnálta a pénzt a koronavírus-járvány elleni védekezésre – és lapunknak néhány kivétellel közölték is, mennyit fordítottak e célra.

Az Erste például 50 millió forintot különített el, hogy segíteni tudja azokat, akik a frontvonalban küzdenek a vírus terjedése, illetve a járvány hatásai ellen: az egészségügyi dolgozókat, az egészségügyi intézményeket és a szociális szféra szervezeteit, a társadalmilag hasznos vállalkozásokat. Céljuk ezzel a kórházak életmentéssel és betegellátással összefüggő felszereltségének javítása, a szociális ellátást végző civil szervezetek támogatása. Az összegből eddig 43 millió forintot fordítottak orvosi eszközök beszerzésére, közel 5 millió forint ment társadalmi célokra (adományokra, támogatásokra). A fennmaradó valamivel több mint 2 millió forintot pedig szintén ez utóbbira, támogatásra fogja költeni. Az Erste a támogatások mellett saját kollégái egészségének védelmére, a vírus elleni védekezésre is jelentős összegeket költött és költ.

A 12 országban jelen lévő OTP Bank-csoport mindenütt kivette a részét a Covid-19 elleni harcból: a járványellenes védőeszközök, valamint az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzése, illetve az adományok, támogatások összértéke 2020 június végéig csoportszinten meghaladta a 3 milliárd forintot (tőzsdei társaság lévén, az OTP ennél frissebb, szeptember végi adattal csak a harmadik negyedeves gyorsjelentésében fog szolgálni, amely várhatóan november elején jelenik meg).

K&H-nál a vírusvédekezésre költött összeg nem publikus információ. Annyit azonban elárult a belga KBC száz százalékos tulajdonában lévő hitelintézet, hogy májusban támogatási programot indított, amelyben az online banki tranzakciók és bankkártyás fizetések után 50 millió forint értékben támogatta a járványkórházak védekezését. Az egyhónapos kampány emellett abban is segített, hogy a vírusjárvány okozta aggodalom enyhülni tudjon az ügyfelekkel közös adományozás által.

CIB Csoport a társadalmi felelősségvállalás jegyében a járvány elleni küzdelem első vonalában dolgozó Szent László Kórház részére 20 millió forint azonnali támogatási keretet biztosított márciusban egészségügyi eszközök (többek között intenzív ágyak, fertőtlenítők) beszerzésére. 

Takarékbank több százmillió forintot költött a védekezésre tavasszal, augusztusban több tízmillió forint értékben utánrendelt eszközöket. Rendkívüli támogatást nyújtott a Heim Pál Gyermekkórháznak, hogy az intézményben biztonságos körülmények között, modern eszközökkel tudják gyógyítani a kisgyerekeket.

A Gránit Bank több millió forintot költött maszkokra, fertőtlenítőszerekre, légtisztító berendezésekre és egyéb higiéniai és védőeszközökre, illetve a levegő tisztaságát javító berendezésekre. Tavasszal gyűjtést szervezett az Ökumenikus Segélyszervezet számára azok megsegítésére, akiket különösen nehéz szituációban ért a járványhelyzet. A gyűjtés körülbelül 5 millió forinttal járult hozzá az átmeneti otthonokban élők ellátásához és digitális oktatásához.

Érdekes, hogy a BB-nél és az MKB-nél is üzleti titokra hivatkozva nem mondták meg, mennyit költöttek a vírusvédekezésre. Pedig a BB száz százalékban állami tulajdonban van, míg az MKB-t tavaly júniusban vezették be a tőzsdére, amely a parketten nem szereplő cégekhez képest elvileg nagyobb átláthatóságot kell, hogy jelentsen.

Home office

Az OTP-nél – ahogy lapunknak fogalmaztak – példátlanul rövid idő alatt álltak át a home office-ra a bank nagy része. 

A pandémiás helyzet kialakulása után az Erste – nem fióki – dolgozóinak több mint 90 százaléka otthonról dolgozott. Majd a helyzet enyhülését követően, augusztustól kétheti rotációban, az egyik vagy másik csoport tagjai mehetnek be adott héten. A munkavállalók másik részének kötelező otthon maradni, ugyanakkor jelenleg továbbra sem kötelező bejárni az irodába. Szeptember 7-étől, amennyiben a pandémiás helyzet nem romlik, több és részben kötelező lesz az irodai jelenlét, ugyanakkor jelentős tér marad az otthoni munkavégzésre is.

Az Unicredit a járványhelyzetet megelőzően már szintén alkalmazta a távoli munkavégzést. A járvány kialakulásával azonban ugrásszerűen növelte az otthonról/távolról dolgozók létszámát, és azóta is alkalmazza minden olyan banki területen, ahol erre lehetőség van. Székházaiban a távoli munkavégzésben dolgozók aránya a tavaszi korlátozások idején elérte a 90 százalékot is. Jelenleg a bank munkatársainak mintegy fele dolgozik otthonról/távolról. Az aktív fertőzöttek és az új fertőzések alakulásában mutatkozó trend figyelembevételével folyamatosan monitorozzák, illetve, ha szükséges, változtatják az irodákban/fiókokban dolgozó kollégák létszámát.

K&H-nál a központi irodai dolgozók osztott csoportban dolgoznak május közepe óta, heti váltásban. Továbbra is biztosított a folyamatos otthoni munkavégzés azon kollégák számára, akik magas rizikófaktorú csoportba tartoznak (60 év feletti munkatársak, a krónikus betegségben szenvedők és az állapotos kismamák). A fiókhálózat munkatársai a korábban is megszokott rendben végzik a munkájukat.

Bár augusztustól a BB visszaállt a „normális munkavégzésre” – azaz a budapesti és békéscsabai központokban is ismét száz százalékos létszámmal dolgoznak –, vezetői hozzájárulással számos területen lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy továbbra is élhessenek az otthoni munkavégzés lehetőségével. Augusztustól a BB dolgozóinak 37 százaléka igényelte a home office lehetőségét. Az irodaházak telítettsége naponta körülbelül 60-70 százalék.

Az MKB Bank-csoport munkatársainak közel 70 százaléka dolgozott egyidejűleg home office-ban, ez a személyes ügyfélkiszolgálást nem igénylő és otthon hatékonyan végezhető munkakörökben továbbra is támogatást élvez.

Takarékbanknál, ha a helyzet szükségessé teszi, akkor a járvány márciusi kitöréséhez hasonlóan újra átállnak nagyobb létszámban a távoli munkavégzésre, az ehhez szükséges eszközöket beszerezték. Jelenleg – a BB-hez hasonlóan – a közvetlen vezetővel egyeztetve lehet home office-ban dolgozni.

Március közepétől június közepéig a CIB központi épületeiben, illetve a telefonos ügyfélszolgálatán dolgozó kollégáinak 90 százaléka otthonról dolgozott. A fióki kollégáik számára pedig otthonról elvégezhető szakmai továbbképzéseket és tréningeket tartottak, amikor a rövidített nyitvatartás vagy a váltott műszakrend miatt éppen nem a fiókokban voltak. Bizonyos kiemelt fióki munkakörökben (például prémium banki tanácsadók, kisvállalati tanácsadók, jelzálogspecialisták) átmenetileg kialakították az otthoni munkavégzés feltételeit. Jelenleg a központi épületeikben dolgozó kollégáik számára továbbra is lehetőség van az otthoni munkavégzésre, önkéntes alapon lehet az irodákba bejárni úgy, hogy egyszerre az adott területen dolgozók maximum 40 százaléka lehet bent. A kollégák körülbelül 20-25 százaléka szokott egyszerre bent lenni. Szeptembertől a székházakban dolgozók számára heti 1 nap irodai munkavégzés lesz kötelező, a többi napon továbbra is lehetőségük van otthonról dolgozni.

A Gránit Banknál volt olyan időszak, amikor a dolgozók 80 százaléka dolgozott otthonról, ma ez az arány 60-65 százalék.

Összefoglalónkból tehát kiderül, hogy a bankok minden tőlük telhetőt megtettek és megtesznek azért, hogy még az ismét felerősödött koronavírus-járványban is egészségügyi szempontból biztonságosan lehessen lebonyolítani a pénzügyeket a fiókjaikban. Ugyanakkor minden feltétel adott ahhoz is, hogy néhány tranzakció – például a hiteligénylés – kivételével ne kelljen személyesen felkeresni a banki egységeket, teendőinket otthonról, online intézhessük. Ami ráadásul kényelmesebb is.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Itt a fordulat: raktárra már szívesebben adnak hitelt, mint irodára
Privátbankár.hu | 2020. október 27. 17:04
A koronavírus-járvány kitörése után az ipari-logisztikai eszközkategória vált a legvonzóbb hitelkihelyezési területté az ingatlanhiteleken belül a kelet-közép-európai bankok többsége számára - derül ki a KPMG Ingatlanhitelezési Barométere (PLB) legújabb kiadásának eredményeiből. A járvány előtt a leginkább preferált kategória az irodai szegmens volt.
Pénzügyi szektor Automatikusan meghosszabbodik a hitelmoratórium
MTI | 2020. október 22. 09:59
A gyermeket váróknak viszont jelezniük kell a bank felé akaratukat.
Pénzügyi szektor Erre költi idei eredményét a Magyar Nemzeti Bank
Baka F. Zoltán | 2020. október 21. 18:24
Matolcsy György jegybankelnök felelt Szél Bernadett kérdéseire.
Pénzügyi szektor Ezen múlik az éves GDP-nek megfelelő pénzügyi termék árazása - hogy vizsgázott a rendszer?
Magyar Nemzeti Bank | 2020. október 21. 10:56
Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.
Pénzügyi szektor Tíz milliárdos hitellel segíti a NER balatoni megaprojektjét az orosz szuperbank
Privátbankár.hu | 2020. október 1. 15:49
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) csaknem 10 milliárd forint (27 millió euró) összegű kölcsönt hagyott jóvá 18 éves futamidővel a szántódi Balaland családi üdülőhely és szabadidőközpont megépítéséhez - közölte a pénzintézet csütörtökön. A finanszírozásban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is részt vesz.
Pénzügyi szektor NER-es belügy lehet a Takarékbank legújabb tranzakciója
Csabai Károly | 2020. szeptember 27. 15:22
A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.
Pénzügyi szektor A nyugdíjasok netbankolni kezdtek, a lakosság pénzt váltani - mi lesz a magyar bankokkal?
Gáspár András | 2020. szeptember 24. 16:29
Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.
Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Friss
hírlevél