Az OTP Bank Nyrt. több más piaci szereplővel közösen csütörtökön ismét alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságon a lakossági kamatstop-rendelet, illetve annak meghosszabbításai miatt – közölte a bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Az OTP közleménye szerint ezen legújabb alkotmányjogi panasz lényegében a 2021-ben bevezetett lakossági kamatstop-rendeletet ismételten – 2026. június 30-ig – meghosszabbító veszélyhelyzeti kormányrendeletet támadja, melyet a kormány 2025. november 26-án fogadott el.
A kérelmezők azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstop-rendelet rendelkezéseinek, illetve ismételt meghosszabbításainak Alaptörvénybe ütközését. Legutóbb tavaly szeptemberben fordultak hasonló kéréssel a testülethez.
A Magyar Bankszövetség akkori közleménye szerint több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. fordult ez ügyben az Alkotmánybírósághoz.
Még 2021-ben indult a kamatstop története
A bankszövetség közleményében felidézték, hogy a kormány 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02 százalékos kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban, rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.
Mint hozzátették, a Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a kormány annak ellenére hosszabbította meg többször is, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn.
Több korrupciós vizsgálat és botrány is érintette a spanyol kormányt. 
