A Covid-19 terjedése miatt szinte napra pontosan fél éve, március 11-én rendelte el a kormány a veszélyhelyzetet, amelyet a járvány csillapodásának hatására június 18-án fújt le. Bár az utóbbi hetek fertőzéses számai már magasabbak a veszélyhelyzet alattiaknál, egyelőre nem került sor a veszélyhelyzet visszaállítására. Egyebek mellett azért is, mert a több azonosított megbetegedés – és itt ezen van a hangsúly, hiszen sokan úgy esnek át a kóron, hogy azt nem detektálják, így az nem kerül be a statisztikákba – alig jár halálos áldozattal. Amit a szakértők azzal magyaráznak, hogy a járvány mostani, második hulláma inkább a fiatalokat érinti, akik egészségi állapota értelemszerűen stabilabb, mint az idősebb generáció tagjainak.
Mindazonáltal, ha veszélyhelyzetet még nem is hirdetett ki a kormány, az utóbbi napokban már egyre több olyan intézkedés történt, mint a március-júniusi periódusban. Ilyen például – a teljesség igénye nélkül – a külföldiek beutazásának korlátozása, az idősotthonok és a kórházak látogatási tilalmának újbóli elrendelése, és bár az iskolákba ezúttal járhatnak a diákok, azért az egyéb foglalkozásokat – jelesül a vízben folytatott sporttevékenységeket – ugyancsak fel kellett függeszteni. De említhetjük a maszkviselés ellenőrzésének szigorítását, a lázméréseket, s bizony, rohamosan térnek vissza a személyes helyett az online meetingek, miközben egyre többen mennek ismét home office-ba.
Az elővigyázatosság ismételt előtérbe kerülése értelemszerűen az ügyes-bajos dolgaink intézési formájára is kihat. Korábbi cikkünkben már körbejártuk, hogy például a bankok hogyan készültek fel a második hullámra, annak kapcsán milyen intézkedéseket hoztak. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mi történt a bankfiókokban a veszélyhelyzet kihirdetését követően, abból ugyanis következtethetünk arra, hogy ha esetleg ismét szigorításokra kerül sor, mire számíthatunk.
Egy csökkenés, aminek a bankok is örülnek
A legjobban a Budapest Banknál esett vissza a fiókok forgalma, márciusban, áprilisban az ügyfélforgalom több mint 50 százalékkal csökkent. A nyári forgalom már jelentősebb visszarendeződést mutatott, de továbbra is csupán az előző év azonos időszakának 80 százalékát éri el. A járványhelyzet alatt visszaesett fióki forgalommal párhuzamosan nőtt a digitális bankolást választó ügyfelek aránya, hiszen sokan a személyes ügyintézés helyett erre tértek át.
Az UniCreditet átlagban mintegy 40 százalékkal kevesebb ügyfél kereste fel személyesen, mint a koronavírus-járvány március 11-ei elrendelése előtt. De a kép természetesen nem egységes a vizsgált időszakban. A veszélyhelyzet első, nagyjából hat hetében ennél is jelentősebben csökkent a fiókjaik ügyfélforgalma, de aztán két szakaszban is, először május elején lassú, majd június közepén egy kicsit élénkebb növekedésnek indult. Az e bank fiókjait felkereső ügyfelek száma ezzel együtt is alacsonyabb volt augusztus végén, mint a járvány tavaszi kialakulása előtt, amiben nyilván szerepet játszott a nyári intenzív szabadságolási időszak, de az okát a hitelintézet szerint nem csupán a szezonális hatásban kell keresni.
Áprilisban a szokotthoz képest a felére csökkent az Erste fiókjainak forgalma. Májusban a kijárási korlátozások fokozatos feloldásával a fióklátogatások száma emelkedett, ám így is 30 százalékkal maradt el a szokásostól. Júniusban és júliusban a forgalom tovább nőtt, 10-15 százalékkal maradt el az eddig megszokotthoz képest. Augusztus szintén 10-15 százalékkal alacsonyabb számot hozott a „békebelinél”. Ezzel párhuzamosan viszont dinamikusan nő a digitális szolgáltatások népszerűsége.
Az MKB Bank ügyfelei is a digitális csatornák használatát részesítik előnyben, ebből kifolyólag 70-80 százalékra esett vissza a bankfiókok látogatottsága. A pandémia kezdetekor az élet minden szegmensével párhuzamosan e hitelintézet ügymenete is lelassult, fiókjai nyitvatartása rövidült. A kialakult helyzethez mielőbb igazodva átalakították a folyamataikat, annak érdekében, hogy ügyfeleik számára továbbra is biztosíthassák a pénzügyeik zavartalan intézését.
Az OTP Bank átlagosan a korábbi ügyfélszám 75 százalékát méri a vírus kitörése óta. Ez azt jelenti, hogy azok közül, akik korábban fiókba jártak, már 25 százalék online intézi náluk a pénzügyeit, mivel ez – mint a legnagyobb hazai hitelintézet lapunknak fogalmazott – gyors és biztonságos.
A K&H-nál a bankfiókok forgalma a többiekhez viszonyítva enyhébben mérséklődött, az a korábbinak a 80 százaléka. Ám ez az adat nem összehasonlítható az év elejivel vagy a tavalyival, mivel a csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a belga KBC tulajdonában lévő hitelintézet az élen jár a készpénzforgalom automatizálásában. Január óta 60 fiókja vált pénztármentessé, így – hívták fel a figyelmet – a fiókforgalomból hiányzó 20 százalék inkább e transzformáció, s nem az egészségügyi helyzet eredménye. A készpénzes ki- és befizetési tranzakciókat az ügyfelek egyre inkább az ATM-eken keresztül intézik. Az automatizált készpénzforgalmú fiókok rövid idő alatt nagyon népszerűek lettek, hiszen e befizetések mára a hét minden egyes napján, 24 órában, a fiókok nyitvatartásától függetlenül, korlátlanul elérhetők. A bank ügyfelei például havonta ötvenmilliárd forintnyi összeget fizetnek be a 208, készpénzbefizetésre is alkalmas automatán keresztül.
A Gránit Bank már a pandémiás időszak előtt is a digitális szolgáltatásokra helyezte a fókuszt, ami a koronavírus körül kialakult helyzet miatt tovább erősödött.
A CIB májustól kezdve tapasztal fokozatos emelkedést, mára a forgalom a korábbi időszakhoz képest majdnem teljes mértékben visszaállt.
Tavasszal a Takarékbankban is csökkent a fióki forgalom, miközben az elektronikus csatornákat használók száma nőtt. Nyáron a kedvezőbb járványhelyzet miatt újra emelkedett a fiókok forgalma, júniushoz képest augusztusra 10 százalékkal.
Öröm az ürömben: fiókokból online
Összességében tehát elmondható, hogy a koronavírus-járvány idehaza is felgyorsította a digitalizációt, vagyis azt, hogy egyre többen elektronikus csatornákon keresztül és ne személyesen, a bankfiókokban intézzék a pénzügyeiket. A Magyar Nemzeti Bank is erősen szorgalmazza e kulturális változást, amelynek több pozitív hatása is lehet. Mindenekelőtt a folyamatosan rekordokat döntögető, immár 7 ezer milliárd forint feletti készpénzállomány csökkenése, ezzel is összefüggésben pedig a gazdaság fehérítése.
A bankok – már csak a jól felfogott érdekükből is – már jó ideje törekednek arra, hogy a fizetések egyre nagyobb része elektronikusan, átutalással, illetve bankkártyákon keresztül történjen. A pénzügyek online-re terelésében a kormány is segíthetne, például azzal, hogy minél többet magáévá tenne azon javaslatok közül, amelyeket a Magyar Bankszövetség még tavaly novemberben megfogalmazott.
Ezek közül egyelőre csak egy valósul meg. Igaz, annak remélhetőleg jelentős lehet a hatása, áttörést hozhat: az online kasszát használó kereskedők – a boltosokon kívül a vendéglátóhelyek, vagy a szálláshelyet nyújtó vállalkozások – 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. Ez lehet kártyás, azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, vagy egyéb megoldás.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
