Száraz István neve 2013 végén lett közismert, amikor elindította a vs.hu nevű portált. Mint később, 2016 tavaszán kiderült, a lapot kiadó New Wave Media Group Kft. az induláshoz szükséges több mint félmilliárd forintot a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól kapta. Ez utóbbi információ nyilvánosságra kerülésekor Száraz cége, a New Wave Media már egy másik portál, az Origo.hu-t kiadó céget is a magáénak tudhatta, miután azt 2015 végén több mint 4 milliárd forintért megszerezte. Ha némi csúszással, de ennél a cégnél is felbukkant a Matolcsy-név, a New Wave-t ugyanis 2017 nyarán a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám cége, a Magyar Stratégiai Zrt. vásárolta meg.
A céget azóta már a Magyar Stratégiai Zrt. ingyen átadta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, amelyen a jelek szerint – mint arra laptársunk, az Mfor.hu a cikkében rámutatott – nem kevés pénzt bukhatott a jegybankelnök fiának cége.
Száraz a médiából való kiszállását követően sem tűnt el az üzleti életből, sőt új területeken tűnt fel. Például a bankszektorban. Egy bizonyos Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. tavaly augusztusban adott ki egy sajtóközleményt arról, hogy „az általa kezelt Uncia Magántőkealap közvetett tulajdonába kerül a Bankonzult Finance Zrt., amely így közvetett befolyást szerez az MKB Bank irányításában”. Ez közel 33 százalékos pakett megszerzését jelentette, a tranzakció eredményeként végbement tulajdonosváltást 2019 novemberében jegyezte be a cégbíróság. Mivel a magántőkealapok nem kötelesek tulajdonosaik kilétét felfedni, némi utánjárás kellett ahhoz, hogy laptársunk kiderítse, a Quartz Zrt. mögött Száraz áll.
Nem sokkal később Száraz másik cége, a Frank Digital Kft. pedig egy közbeszerzési eljáráson arra szerzett jogot, hogy 2020 végéig 1,95 milliárd forint plusz áfáért egyebek mellett az NHP Fix, illetve a növekedési kötvényprogram, a bankjegycserék, valamint a jövő márciusban elindítani tervezett azonnali fizetési rendszer kommunikációját elvégezze.
Idén szeptember közepén pedig a gyógyszeripar következett az egykori médiabefektető számára, aki informatikai tanácsadócégén, a DryCom Zrt.-n keresztül a Gemil Pharma Zrt.-ben szerzett irányítást.
Ez utóbbi értelemszerűen még nem járulhatott hozzá a DryCom tavalyi sikeréhez. Merthogy aligha lehet másként értékelni azt, hogy Száraz cége a 2019-es évet a 2018-ashoz képest 37 százalékkal magasabb, 633,5 millió forintos nettó árbevétellel zárta – derül ki a társaság tavalyi évének főbb számait tartalmazó kiegészítő mellékletből. A saját tulajdonú, bérelt ingatlanjai bérbeadása, üzemeltetése közel 46 milliót hozott a konyhára (2018-ban nullát, mivel ilyen tevékenysége a társaságnak akkor még nem létezett), az egyéb tevékenységek viszont egy nagyságrenddel többet, csaknem 485 milliót. Hogy ezek mi fán teremtek, az nem derült ki a kiegészítő mellékletből. Mindenesetre jól jöttek, miután a DryCom megnevezett másik két tevékenységéből az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadásból a tavalyelőttinek csak a felére, 102 millióra tett szert a cég, a 2018-ban még 124 milliót hozott reklámügynöki tevékenységéből pedig 2019-ben már egyetlen fillért sem származott.
Igaz, a DryCom 124 milliós üzemi eredménye több mint 20 százalékkal elmaradt a tavalyelőttitől. Ennek oka, hogy mind az anyagi, mind a személyi jellegű ráfordítások megugrottak, magyarul, sokat költött a cég. Különösen az igénybe vett szolgáltatásokra kiadott közel 200 millió tűnik magasnak, az több mint háromszorosa az előző évinek. Az emelkedés oroszlánrészét a 125 milliós szakértői díjak tették ki, amelyek csaknem kereken 100 millióval haladták meg az egy évvel korábbiakat. De az 50 milliót kóstáló személyi jellegű kiadások (ebből mintegy 37 millió a bérköltség) is csaknem háromszoros emelkedést mutatnak.
Az, hogy ennek ellenére mégis eredményesebb lett Száraz cége 2019-ben, mint 2018-ban, a pénzügyi műveletekből származó közel 125 milliós bevételnek köszönhető. Így a DryCom adózott eredménye 217 millió 758 ezer forint lett, amelyet Száraz csaknem teljes egészében osztalékként kivett, mindössze az e tekintetben kerekítési összegnek számító 758 ezret hagyta a cégben. S akkor még mértéktartóbb is volt az egy évvel korábbinál, amikor nemcsak a 142,9 milliós 2018-as profitot vette magához, hanem további 40 millióval még a cég eredménytartalékát is megcsapolta.
Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Törökország Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és egy másik izraeli állampolgár ellen. 
