A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
„Magyarok? Na végre!” – így köszönt a horvátországi Hvar szigetén lévő Jelsa falucska népszerű fagyizójának munkatársa az egy-egy gombócnyi hűsítőt kért házaspárra, miután utóbbiak anyanyelvükön vitatták meg, milyen ízt válasszanak.
Kétségtelenül nagyot változott az élet az adriai tengerparton egy év alatt. Míg tavaly még az volt a ritka, ha öt-tíz percig nem lehetett hallani magyar szót, addig az idén alig lehet honfitársainkba ütközni.
Úgy tűnik, tökéletesen átment Orbán Viktor július 10-én, a Kossuth Rádiónak adott interjújában elejtett, s szélsebesen szállómondattá vált (majd azóta a „gazda” által is már más verziókba átültetett) kijelentése: „több Balaton, kevesebb Adria” és akkor a járvány is féken tartható. Az, hogy a miniszterelnök miért pont Horvátországot pécézte ki, miután az, amióta bevezette a kormány a Covid-veszélyeztetettséget mutató színezést (zöld, sárga, piros), végig zöldben pompázik, szemben az adriai tengerpart egyaránt bepirosított másik három államával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Albániával szemben, a kívülálló számára nem világos. Hiszen csak a napokban romlott a helyzet, a péntek reggelt megelőző huszonnégy órában regisztrált 180 új eset rekord a járvány kitörése óta.
A legutóbbi időkig azonban az Adria horvát szakaszára menni éppen olyan biztonságos – vagy ha úgy tetszik, veszélyes – volt, mint a Balatonra. Bár a 4 millió lakosú Horvátország összes esetszáma mintegy ezerrel magasabb (6258), mint a két és félszer nagyobb populációjú Magyarországé (4877), ugyanakkor csak 163-an hunytak el déli szomszédainknál, míg nálunk 607-en. Az elvégzett tesztek száma egymillió főre vetítve a horvátországi közel 33 ezerrel szemben Magyarországon csaknem 39 ezer.
„Most, hogy nem mehetünk a tengerhez …” – kezdte az egyik hazai celeb az egyik kereskedelmi tévének adott interjút, midőn a riporter arról faggatta, a Covid-19 alatt megy-e nyaralni és ha igen, hová. Hát persze, hogy a Balatonhoz. Amelyet celebtársai e napokban láthatóan jól megszervezett kampányban népszerűsítenek közösségi oldalaikon.
Az Adriára merészkedők tapasztalásait a magyarok látványos elmaradásáról a számok is alátámasztják. „Augusztus hóban (augusztus 11-ével bezárólag) a magyar turisták száma 40 ezer fő volt, a vendégéjszakáiké 223 ezer. Ez a tavalyi év azonos időszakához képest 53 százalékos visszaesés” – közölte lapunk megkeresésére a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviselete. Még nagyobb az elmaradás, ha a 2020-as, ugyancsak augusztus 11-éig tartó egész éves adatokat viszonyítjuk az előző év azonos időszakáéhoz. Az idén 156 ezer magyar látogatott el déli szomszédainkhoz, ahol együttesen 865 ezer vendégéjszakát töltöttek el – ez 60 százalékkal kevesebb a 2019-esnél. Még azt is megtudhattuk egyébként a lapunknak készségesen, megkeresésünket követően alig egy órán belül nyilatkozó horvát hivataltól, hogy a magyarok által legnagyobb számban felkeresett desztinácók: Vir, Crikvenica, Rovinj, Rab.
Márpedig éppen Vir szigete az egyik olyan hely, ahol új eseteket regisztráltak.
Persze azért egy nagyon is logikusnak tűnő magyarázat azért van a „több Balaton, kevesebb Adriá”-ra. A magyar tenger legnagyobb vetélytársa honfitársaink költéseit illetően hagyományosan éppen az adriai. Az ez utóbbi mentén kiadott pénzek itthon tartása is segíthet tompítani a magyar gazdaság koronavírus miatti visszaesését, amely a második negyedévben a vártnál is jóval nagyobbat esett, 13,6 százalékot az előző év azonos időszakához viszonyítva, s az éves recesszió potenciális mértékét Varga Mihály pénzügyminiszter július végén 5 százalékosra tette.
A Balaton Adriával szembeni előnyben részesítésének azonban az átlagmagyar számára szó szerint ára van: a Balatonnál nyaralóknak a tavalyinál jóval mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Nemcsak a sajtos-tejfölös lángos ellenértéke lépte át már sok helyütt a lélektaninak számító 1 ezer forintos határt, hanem a hotelszobák, apartmanok, panziók ára is jelentősen meglódult. Olyannyira, hogy ma már összességében, a szállást is bekalkulálva annak ellenére lehet egyre több helyen már olcsóbban nyaralni Horvátországban, hogy az ottani ételek, italok még mindig jóval többet kóstálnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,20 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
