Csabai Károly cikkei

Interjú Lugosi Barnabással.

Bár a jókora kellemes meglepetést okozott májusi hazai éves inflációnál a harmonizált fogyasztóiár-index magasabb lett, még így csak négy olyan uniós ország akad, amelyben alacsonyabb lehet ez a mérőszám – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép becsléséből. Bizonyosságot az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán délelőtt megjelenő adataiból kaphatunk.

A volt pénzügyminiszter, kockázatitőke-befektető, az O3 Partners elnöke lapcsoportunk Klasszis Investment and Wealth Management Summit 2026 című konferenciáján a Tisza-kormány által tervezett adóváltozásokról is elmondta a véleményét.

A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.

Ez jelenlegi árfolyamon közel 6 ezer milliárd forintnyi uniós forrás, az éves költségvetés 13 százaléka válik elérhetővé.

Az Európai Unió Luxemburgban székelő statisztikai hivatala, az Eurostat ugyanis szerda délelőtt teszi közzé a 27 tagországra általa kiszámított áprilisi harmonizált fogyasztóiár-indexeket, amelyek közül a Privátbankár Európai Inflációs Körkép becslése szerint a nyolcadik legalacsonyabb a magyar, 2,6 százalékos érték. Az általános inflációk összevetésében még előkelőbb helyen, a hatodikon végeztünk, ráadásul egész Európában. Kérdés, mi lesz akkor, ha a körülmények lehetővé teszik, hogy az előző kormány hatósági intézkedéseit (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezesse a Magyar-kabinet.

Ha biztonságban szeretnék tudni a vagyonukat, saját maguk, vagy a családtagjaik számára, akkor két konstrukció jöhet szóba: bizalmi vagyonkezelés vagy vagyonkezelő alapítványok. Szakértő segítségével adunk fogódzókat a választáshoz.

Irán február végi izraeli-amerikai megtámadása olyan negatív hatást gyakorolt az öreg kontinens országainak árszínvonalára, amelyre a Privátbankár Európai Inflációs Körkép három és fél éves történetében még nem volt példa: alig akad olyan állam, ahol ne nőtt volna februárról márciusra az éves fogyasztóiár-index. Egyelőre a jegybankok nem reagáltak erre, az infláció fő monetáris ellenszerének számító alapkamat-emelést csak Izland vetette be, sőt ketten még csökkentettek is. Magyarország ezúttal jól jött ki az összevetésből, a mezőny első negyedében található.

Hála a februárban közel kilenc és féléves mélypontra zuhant inflációnak, Magyarország az Európai Unió 27 tagországából az előkelő, hatodik helyet foglalhatja el – Olaszországgal holtversenyben – az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat által ma publikálandó, a harmonizált fogyasztóiár-indexek alapján elkészített rangsorban. Még előrébb végeztünk a visszatekintő reálkamatok összevetésében, a negyedik helyen, dacára annak, hogy a jegybanki alapkamatunk tizenhat havi mozdulatlanság után csökkent – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala által ma délelőtt publikálandó februári uniós inflációs rangsornak már majdnem a közepén lehetünk, ami azért nagy szó, mert egy éve ilyenkor még az utolsók voltunk. Európa egészét tekintve pedig még jobban állunk a 2,1 százalékos éves fogyasztóiár-indexünkkel, miközben a keddi kamatcsökkentés ellenére is megtartottuk az előkelő helyünket a visszatekintő reálkamatok összevetésében – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Az amerikai elnök a szokásos svájci Világgazdasági Fórumon az egyéves regnálása alkalmából jól kiosztott mindenkit. Mit sem zavartatva magát a tényektől. Érdemes a négy legnagyobb lódítását megcáfolni a makacs adatokkal, tényekkel.

A novemberinél jóval alacsonyabb decemberi inflációs adatnak köszönhetően több helyet léptünk előre az európai összevetésben, már karnyújtásnyira került a mezőny első fele. Mivel pedig eközben a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatunk a képzeletbeli dobogó alsó fokára ugrott. További érdekes részletek is kiderülnek lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Tavaly is folytatódott a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyonok és az azokat tartalmazó számlák számának növekedése – derül ki a lapunk által elkészített legfrissebb Privátbanki Körképből. Annak ellenére, hogy az ügyfelek portfólióiban szép számmal és arányban tartott devizaeszközök a forint 2025-ös erősödése miatt leértékelődtek, az összesített állomány újabb rekordot döntött, immár közelíti a 13 ezer milliárd forintot, ami több mint 64 ezer számlán fial.

23 adás, több mint félmilló megtekintés – ez az idén már az ötödik évfolyamába lépett egyórás élő műsorunk mérlege. A korábbi esztendőkhöz hasonlóan ezúttal is nevesebbnél nevesebb vendégeink voltak, köztük egykori miniszterek, jegybankelnökök, tőzsdeelnökök. Itt az ideje, hogy felidézzük a legnagyobb érdeklődésre számot tartó beszélgetéseinket.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatalának ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatai szerint a hazai infláció európai uniós összevetésben nagyot javult: az egy hónappal korábbi hárommal szemben már hét tagállamban is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk. Európa egészét tekintve pedig már kereken tucat ország fogyasztóiár-indexe volt magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozottak közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Viszonylag nagyot csökkent az infláció novemberben.

Ez is következik a péntek reggel közzétett foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokból. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a hazai makrogazdasági elemzők gyorsértékeléséből szemezgettünk.

Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is egy helyet rontottunk. Így már csak három EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Lettországban, Észtországban és Romániában.

Lapcsoportunk élő adásában, a Klasszis Klub Live-ban egy nézőnk kérdezett rá a 2009-2010 közötti Bajnai-kormány pénzügyminiszterénél, mit tenne, ha a 2026-os választásokat megnyerné a Magyar Péter vezette fő ellenzéki erő és felkérnék, legyen tagja az új kabinetnek.

A baleset a régió energiaellátásra is negatívan hathat, különösen Szerbia kerülhet nagy bajba – vélik az Erste Befektetési Zrt. elemzői.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat ma teszi közzé a szeptemberi inflációs adatokat. A legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint jottányival sem sikerült előrelépnünk, a 27 uniós tagország összevetésében ugyanúgy a huszonharmadikak vagyunk, mint egy hónappal korábban. Ami azt jelenti, hogy csak négy EU-s államban magasabb a fogyasztóiár-index, mint nálunk.

A kormányfő a szokásos péntek reggeli közrádiós interjúját ezúttal Kolozsváron adta.

Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.

Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Várható volt, hogy a kiugró állampapír-hozamok lecsengése után szerényebb időszak következik a magyarországi privátbanki szektorban is. A tizenhárom szolgáltató által kezelt összvagyon alig valamivel több mint 4 százalékkal nőtt az idei év első felében, ám így is átlépte a 12 ezer milliárd forintos lélektani határt – derül ki a lapunk által elkészített legfrissebb Privátbanki Körképből. Viszont a kezelt számlák száma ha minimálisan, kevesebb mint egy százalékkal, de csökkent, 64 ezer alá.

Ha a lehető legrövidebb időn belül szeretnénk a tengerhez eljutni, akkor az Adria jöhet szóba, azon belül is az Isztriai-félsziget vagy Szlovénia. A Világjáró ezúttal utóbbit, a Kis-Ausztriaként is emlegetett dél-európai országot választotta, ahol a fürdőzés, napozás mellett azért bőven jut idő egyéb kikapcsolódásra.

Hiába lett májushoz képest magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 43 európai országból 33-ban – így nálunk is – az éves infláció 2025 hatodik hónapjában, Magyarország helyezése nem változott. Ez azt jelenti, hogy az öreg kontinensen továbbra is a miénk a nyolcadik legmagasabb fogyasztóiár-index, a 27 tagú Európai Unióban pedig csak két országban nagyobb a pénzromlás, Észtországban és Romániában. A visszatekintő reálkamatok összevetésében pedig eggyel még romlott is a helyezésünk – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

A hazai fizetőeszköz hol erősödik, hol gyengül, dél körül az euróval szemben éppen a 401-es szint felett cserélt gazdát. A keddi tűzszünet hírére csak Észak-Amerika és Ázsia nyugodott meg, mindkét kontinens vezető indexei erősödtek, ezzel szemben Európa szenved, nincs egységes irány, s a BUX is gyengélkedik. Az olaj és a gáz újra drágul, s az arany is, igaz, csak enyhébben, míg a kriptopiacon nem egységes a kép.

A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.

Az árrésstop ellenére az infláció májusban csak tovább nőtt, így nem csoda, ha az európai összehasonlításban sem sikerült előrébb lépnünk, az unióban például továbbra is a miénk a 25. legmagasabb éves fogyasztóiár-index. De a jegybanki alapkamatok, valamint az úgynevezett visszatekintő reálkamatok összevetésében is ugyanott vagyunk, ahol egy hónappal korábban – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

A hazai fizetőeszköz a vártnál rosszabb májusi inflációs adat és az előrejelzettnél magasabb költségvetési hiány dacára az euróval szemben hosszú idő után ismét benézett a 400-as szint alá. Az Amerikából „importált” kedvező nemzetközi hangulatban szerda délhez közeledve pluszban álltak a tőzsdék, kivéve a budapestit, ahol csak az önkéntes árcsökkenést bejelentő Richter tudott erősödni. Az arany jegyzése felfelé tartott, az ezüsté viszont lefelé, de az energia- és a kriptopiacon sem volt egységes az irány.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntése szokás szerint 2 órakor válik ismertté, amely előtt, reggel óta a hazai fizetőeszköz lassan, de biztosan gyengül az euróval szemben. A tőzsdék emelkednek, az olaj és a kriptoeszközök is drágulnak, ezzel szemben a gáz és az arany gyengül. Kedd délhez közeledve így álltak a pénz- és tőkepiacok.

A hazai fizetőeszköz az euróval szemben előbb benézett a 402-es szint alá, utána azonban korrigált. Kedd délhez közeledve a kedvező nemzetközi tőzsdei hangulatban az OTP (és a Magyar Telekom) erősödése tartotta vonal felett a BUX-ot. A nemesfémek és a kriptoeszközök többe kerültek, a vezető olajfajták jegyzései estek, ellenben a gáz drágult.

Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

A hazai fizetőeszközt az hozta vissza, ami gyengítette: a németországi választási purparlé, amely végül pozitívan zárult. A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon vegyes a hangulat. Az európai tőzsdék esnek, szerencsére Budapest kivételével, ahol a BUX-ot csak az OTP húzza vissza. Az olaj és a gáz drágul, a nemesfémek az amerikai-kínai vámtárgyalások pozitív végkimenetelében bízva gyengülnek, ezzel szemben a kriptóknak jó napjuk van.

A hazai fizetőeszköz a gyenge makrogazdasági adatokkal dacolva immár több mint egy hete erőt mutat. De az irányt kereső pénz- és tőkepiacokon a Budapesti Értéktőzsde is virul. A kitermelésemelés hírére az olajárak zuhannak, és a gáz is kevesebbe kerül. A nemesfémeket viszont Trump a Kínával kapcsolatos újabb durcás bejelentése még tovább drágította. Eközben a kriptoeszközök vegyesen mozognak.

A hazai fizetőeszköz jó kezdés után elgyengült. A Trump újabb hajmeresztő kijelentései miatt bizonytalan piaci környezetben a tőzsdék a helyüket keresik, Budapest kivételével, amely szárnyal. Az arany folytatta a rekkorddöntögetést, ezúttal a kriptók is vele tartanak, míg az energiaárak eltérően mozognak: az olaj jegyzései fel, a gázé le.

A márciusi jelentős hazai inflációlassulás megtette a hatását. Szemben februárral, a múlt hónapban már nem Magyarországon volt az Európai Unió 27 tagállama közül a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index, Lengyelországban és Romániában is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk – derül ki a Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Mivel pedig a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok rangsorában is sikerült előrébb lépnünk.

A hazai fizetőeszköz tartotta magát az euróval szemben, míg a dollárhoz képest még picit erősödni is tudott. A borús nemzetközi hangulatban esnek a tőzsdék, a BUX méretes délelőtti bukóját csak a Mol drágulása fékezte. Az energia- és a nemesfémjegyzések felfelé tartanak, ezzel szemben a kriptók rossz sora nem változott.

Mint arról már beszámoltunk, a hazai privátbanki szektor által kezelt vagyon összértéke 2024-ben több mint húsz százalékkal nőtt. Az MBH Bank Private Banking hozta a piaci átlagot, amely eredményeként ügyfélállománya a múlt év végére 1500 milliárd forint fölé került. Bár ezzel stabilan második a cég e piaci szegmensben, Pleschinger Gyula Márk igazgató a számoknál továbbra is a szolgáltatások minőségét, komplexitását tartja az elsődleges versenytényezőnek.

A hazai fizetőeszköz múlt hét második felében kezdődött zuhanása megállt, egy euró a 402-es szint környékén cserél gazdát. A geopolitikai feszültségek és a globálissá terebélyesedő vámháború miatt zuhannak a tőzsdék, Budapesten csak a 4iG nem ingott meg a blue chipek közül. A kriptók is szabadesésben, úgy tűnik, a befektetők aranyba menekülnek – a sárga nemesfém árfolyama újabb történelmi rekordot döntött. Az energiaárak is nőnek, az olajé jobban, a gázé szolidabban.

A Varga Mihály jegybankelnökké válása után megerősödött hazai fizetőeszköz az euróval szemben kedd délhez közeledve a 400-as szint alatt tartózkodott. A remek tőzsdei hangulat nem ragadt át Budapestre, pedig csupán az OTP állt bukóban. Az olajfajták drágulnak, a gáz ára esik, a nemesfémek árfolyama fel-, a kriptoeszközöké lefelé tart.

Az 5,6 százalékos februári éves inflációnknál egész Európában csak négy országban volt magasabb, az Európai Unióban azonban egyben sem – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből. Ez a helyezés az oka annak, hogy miközben az előző felmérésünk óta több jegybank is kamatot csökkenthetett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetében ez fel sem merült. De az emelés sem, aminek következtében a visszatekintő reálkamatok összevetésében is hátrébb kerülünk.

A propagandaminiszter állampapírjainak értéke egy év alatt 435 millió forinttal ugrott meg, míg az építési és közlekedési miniszter 2024-ben 200 milliónyi értékpapírral gazdagodott. A nem is olyan régen még „tőzsdeguru” Gyurcsány Ferenc viszont lenullázta magát. Egyéb érdekességek is kiderülnek a parlamenti képviselők tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozataiból.

A hazai fizetőeszköz a hétközepi bizonytalankodás után visszerősödött, az euróval szembeni árfolyama például csütörtökön délelőtt ismét benézett a 400-as szint alá. S a reggeli esőt elűző napsütés a tőzsdék kezdeti borongós hangulatát is derűssé tette. Az olajárak esnek, a gáz jegyzése viszont emelkedőben, miközben az arany fel-, az ezüst lefelé mozog. A kriptóknak viszont egységesen jó napjuk van.

A dollár gyengülését meglovagolva a hazai fizetőeszköz az euróval szemben már a 398-as szint alá is benézett, míg a kiváló nemzetközi tőzsdei hangulatban a legnagyobb hazai bank részvénye közel 3 százalékkal erősödött a szerda délelőtti kereskedésben. Felfelé tartanak a nemesfémek és a kriptoeszközök jegyzései is, ellenben az energiaárak csökkenőben vannak.

A hazai fizetőeszköz az euróval szemben csütörtökön is a 400-as szint alatt maradt, míg a dollárral szemben már a 380-ast ostromolja. A tőzsdék keresik az irányt, amely során Budapest délig jól állja a sarat, alapvetően a Richternek és a Molnak köszönhetően. Az olaj és a gáz drágul, s a kriptoeszközök árfolyama is felfelé tart. A nemesfémek viszont eséssel reagáltak Donald Trump azon bejelentésére, hogy Európára is kivet vámot, méghozzá nem is kis mértékűt, 25 százalékosat.

Ennyien vezettek számlát a tizenhárom magyarországi privátbanki szolgáltatónál – volt olyan família, amely többet is – 2024 végén, s nézhették elégedetten, hogy a kezelt vagyonuk átlagosan több mint 20 százalékkal ért többet, mint egy évvel korábban. Ennek következtében a hazai privátbanki összvagyon értéke már közelebb van a 12 ezer milliárd forinthoz, mint a 11 ezerhez – derül ki a szolgáltatók lapunknak adott válaszai alapján összeállított friss Privátbanki Körképből.