Az Országgyűlés múlt szerdán módosított több jogszabályt a Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott salátatörvény keretében. Köztük a tőkepiaci törvényt (tpt).
„Az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése” indoklású fedősztori mögé rejtve az EU által megkövetelt kisbefektetői jogokat súlyosan sértő, azokat teljesen kiiktató módosítások is bekerültek a tőkepiaci törvény – közölte lapunkkal a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész), amely egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a salátatörvényt előzetes társadalmi egyeztetés nélkül, gyorsított eljárásban fogadta el a parlament – vagyis, tesszük hozzá, úgy, ahogy az az elmúlt 16 évben számtalan esetben megtörtént.
A Tebész állítása szerint ezzel a parlament 25 éve jól működő EU-szintű kisbefektető védelmi elveket tett semmissé most.
Az érdekvédelmi szövetség sérelmezi, hogy a rekordgyorsasággal átvitt salátatörvény céljának magyarázata nem említi, miért volt szükség a tpt legfontosabb kisbefektető védelmi előírását, a kötelező nyilvános vételi ajánlat kötelezettségét kivételek és extra felmentvények megfogalmazásával szinte teljesen használhatatlanná tenni.
A piaci szereplők szerint a Budapesti Értéktőzsdén forgó két nyilvános részvénytársaságot – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bankot, illetve a Jászai Gellért által többségében tulajdonolt 4iG-et – célzó törvénymódosítás azon kötelezettség alól ad felmentést, amely eddig kimondta, hogy aki egy tőzsdei cégben előre meghatározott szavazati, vagyis úgynevezett befolyási mértéket (33, illetve 25 százalékot) átlép, annak még előzetesen, vagy bizonyos esetekben 15 napon belül kötelező a többi részvényes számára biztosítani kell a „méltányos áron történő részvényeladás lehetőségét”. Vagyis úgynevezett kötelező nyilvános vételi ajánlatot kell tennie, előre meghatározott elvek szerint, abból is a legmagasabb értéken meghatározott vételárral.
A módosítás a Tebész szerint azért káros a kisbefektetőknek, mert
- az eddig legfeljebb 15 nap helyett akár 6 hónapig is elhúzható, vagy teljes mentesség is szerezhető a kötelező nyilvános vételi ajánlat megtétele alól úgy, hogy közben azért a szavazati jog gyakorolható
- lenne olyan kivételezett, aki még a szavazati korlátozás alá eső szavazati jogát is gyakorolhatná akár vételi ajánlat megtétele nélkül is
- többféle kivétel megfogalmazásával gyengíti az összehangolt részvényesi magatartás számonkérhetőségét a nagyobb részvényeseken
- lehetővé teszi, hogy egy végső tulajdonos több cégen keresztül akár vételi ajánlat nélkül is szerezhessen többségi befolyást egy tőzsdei társaságban
- nevesít olyan tőkepiaci szereplőket, akiken keresztül vételi ajánlat tételi kötelezettség nélkül is megváltoztatható egy tőzsdei társaságban az irányító részvénytöbbséget birtokló személye.
A jogszabály-módosítás erkölcstelen és kisbefektetőellenes új általános kivételei és felmentvényei ráadásul minden olyan személyre kiterjesztődnek, akik az amúgy nem túl különleges jogi státusokba kerülnek, vagy oda trükközik magukat – véli a Tebész.
Ezzel pedig az állam és bármely, ügyeskedni képes nagybefektető immár a kisrészvényesek kárára és piaci kockázatára előzetes és utólagos jogi következmények nélkül, vagyis – ahogy az érdekvédelmi szervezet fogalmaz – büntetlenül randalírozhat bármelyik tőzsdei társaságban.
A Tebész emlékeztet arra, hogy az elmúlt harminc évben az ilyen különleges státusba került szereplők száma különösebb trükközések és különleges felmentvényi lehetőségek nélkül is elérhette az új befolyásszerzők egynegyedét. Amennyiben tehát így maradna a tőkepiaci törvény módosítása, akkor szinte biztosan a kivételezés alá kerülő szereplők jelentős növekedésére kell számítani. Ennek eredményeként pedig Magyarországon teljesen kiüresednének a befektetővédelem fogalmának európai elvei – állítják.
Fotó: MTI
E törvényjavaslat tehát lehetővé teszi rosszhiszemű nagybefektetők részére, hogy jogszerűen elkövethessenek visszaéléseket.
A Tebész álláspontja szerint e felmentési szabályok kifejezetten ellentétesek a tőkepiaci törvény preambulumában leírt jogelvekkel („befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme”), az Alkotmánybíróságnak a befektetések és a magántulajdon védelmének elvét értelmező több határozatával, valamint az Európai Uniónak a tőkepiacok működésével és a befektetők védelmével foglakozó kötelezően betartandó rendeleteivel (például a nyilvános vételi ajánlatról szóló uniós irányelvvel).
A kisbefektetők e súlyos jogfosztását a Tebész egy jogállamban teljesen elfogadhatatlannak tartja, ezért első körben a köztársasági elnökhöz fordult annak érdekében, hogy a szóban forgó törvénymódosítást ne írja alá, azt küldje vissza az Országgyűlésnek átdolgozásra. Ezzel együtt pedig javasolja, hogy a salátatörvény második tárgyalása során abból vegyék ki a tőkepiaci törvénynek a kisbefektető védelmi elveivel ellentétes jogfosztó rendelkezéseket.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Egy jelölt személye ismert a német államfői posztra. 
