Nem teljesítettek jól a piacok kedden, Európában is kisebb visszaesések mutatkoztak, ráadásul a német kancellár választása miatt kialakult bizonytalan helyzetben nagyobb kilengéseket produkált napközben a DAX index is.

Az amerikai piacokon is a gyengélkedés jelei látszódtak, a befektetők a K&H Értékpapír szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed magyar idő szerint szerda este esedékes kamatdöntésére is várhatnak, emellett az elmúlt napok gyors emelkedését követően egy kisebb megtorpanás sem olyan meglepő összességében. Piaczárás után gyors emelkedést mutattak az amerikai tőzsdeindexek, miután olyan hírek jelentek meg, hogy Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter találkozhat a héten Kína képviselőivel a vámok kapcsán.

A találkozóra Svájcban kerülhet sor – mutat rá az Equilor Befektetési Zrt. Ez jelentős lépésnek tűnik afelé, hogy Washington és Peking tárgyalásokat kezdjen a Donald Trump elnök által kirobbantott kereskedelmi háború lehetséges megoldásáról. Scott Bessent pénzügyminiszter és Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője a hétvégén fog találkozni a kínai kollégáikkal. „Várom, hogy eredményes megbeszéléseket folytassunk, miközben azon dolgozunk, hogy a nemzetközi gazdasági rendszer egyensúlyát az Egyesült Államok érdekeit jobban szolgáló irányba állítsuk át” – mondta Bessent.

A megegyezésbe vetett reménynek tudható be, hogy a sanghaji index szerdán 0,8 százalékkal magasabban zárt az előző naphoz képest. A hongkongi HSI már kisebb mértékben, 0,13 százalékkal, de szintén tudott erősödni, a tokiói Nikkei azonban 0,14 százalékkal gyengült.

Európa viszont pirosba borult, a vezető tőzsdék indexei szerda délhez közeledve kivétel nélkül mínuszban álltak: a frankfurti DAX 0,14, a londoni FTSE 0,25, a párizsi CAC 0,59 százalékos bukóban volt.

Budapest azonban ezúttal szembement az általános iránnyal. A BUX 0,24 százalékos emelkedéséhez az értékét csaknem teljes egészében meghatározó blue chipek közül a Mol 0,33, a Magyar Telekom 1,07, a Richter 0,74, a 4iG 0,22 százalékos drágulással járult hozzá – ezek kompenzálták az OTP 0,27 százalékos csökkenését.

A bank folytatta a sajátrészvény-vásárlásait, a keddi kereskedésben 123 328 darab részvényt vett, az átlagár ezúttal 26 151 forinton alakult.

A keddi németországi hírek hatására 405 fölé gyengült a forint az euróval szemben, de Friedrich Merz kancellárrá választása után újból visszaerősödött a hazai fizetőeszköz a 405 forintos ellenállási szint alá. És szerda délhez közeledve is ott tartózkodott, az uniós pénz egysége 404,3 forintot ért, míg a dollár valamivel 356 felett cserélt gazdát.

Meglehetősen gyenge kiskereskedelmi adatokat közölt reggel a KSH: a forgalom alig bővült márciusban éves alapon, az előző hónaphoz képest pedig csökkent a kibocsátás. Szerdán a régió jegybankjaira figyelünk, főként a lengyelre, ahol a várakozások 50 bázispontos csökkentésről szólnak. Ennek megvalósulása és az év hátralévő részére további vágások előirányzása fontos momentumot hozhat a Magyar Nemzeti Bank számára – értékelt az Erste.

Szerda reggel 1,136 körül járt az EURUSD jegyzése. Az elemzői konszenzus nem vár a Fed-től változtatást. Ezzel együtt ez az ülés lesz az első a Felszabadulás Napja (Liberation Day) óta, így érdekesek lehetnek Powell megszólalásai a vámháborúval kapcsolatban. Továbbá az amerikai gazdaság első negyedéves csökkenése és rövidtávú kilátásainak értékelése lehet fontos a piac számára.

Kedden is folytatódott az arany emelkedése, a bizonytalanabb piaci környezetben láthatóan jól tartja magát a nemesfém, amely év eleje óta már közel 30 százalékot erősödött – állapította meg a K&H. A korábbi csúcsát 3500 dollár környékén jelölte ki a sárga nemesfém árfolyama, tehát az elmúlt napok mozgása után már ez sincs nagy távolságra.

Mindenesetre az amerikai-kínai vámtárgyalások hírére szerdán korrekció következett, az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) szerdán dél körül 1,2 százalékkal állt alacsonyabban, 3381 dolláron a kedi záráshoz képest, míg az ezüst árfolyama hajszálra ugyanennyit veszítve, benézett a 33 dolláros szint alá.

Ám ismét erősödésnek indulhatnak a hagyományos befektetői menedéknek számító nemesfémek amiatt, hogy a geopolitikai feszültség nő: most főleg a pakisztáni-indiai konfliktus van a figyelem középpontjában, láthatóan emelkedik egy komolyabb fegyveres összecsapás kockázata. Kedden a pakisztáni erők indiai repülőgépeket lőttek le, amit várhatóan válaszcsapászok követnek majd indiai részről.

Ami az egyik eszközt lehúzza, az a másikat felemeli. Az amerikai-kínai kapcsolatfelvételre az olajárak emelkedésnek indultak. Az északi-tengeri Brent 0,6 százalékkal állt magasabban dél körül, 62,5 dolláron, míg az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) közel 0,8 százalékkal, 59,55 dolláron.

Az olaj árát az a hír is emelte az Erste szerint, hogy egyre több amerikai palaolaj-termelő cég állítja le beruházási programját az alacsony árak miatt. A Diamondback Energy nevű amerikai palaolaj cég elmondta, hogy a 60 dollár alatti WTI-szint lényegében lassítja a beruházási aktivitást, ha pedig 50 dollár alá esne az ár, az gyakorlatilag teljes befékezést jelentene. Az API jelentése szerint a múlt héten 4,49 millió hordóval csökkent az amerikai nyersolaj-készlet mértéke.

Ezúttal a gáz ára is az olajéval egy irányban mozgott. A nemzetközi ügyletek elszámolásánál irányadó TTF-típus jegyzése 1,2 százalékkal ment fel, 35 euró fölé a rotterdami árutőzsdén.

A kriptoeszközök egytől egyig szárnyalnak. A bitcoin áfolyama több mint 2 százalékos pluszban állt, 97 ezer dollár felett, az etheré 3 százalékot meghaladó mértékben drágult, 1843 dollárra, míg a solana is több mint 2 százalékot izmosodott, közel 150 dollárra.

Osztalékszelvény-vágás előtt a Telekom

A hazai távközlési cég 100,11 forint osztalékot fizet részvényenként. A kifizetés május 20-án kezdődik, csütörtökön már osztalékszelvény nélküli forog a részvény.

Lassított a BMW

A német autógyártó szerda reggel a várakozásoknak megfelelő eredményeket tett közzé. A kihívásokkal teli versenykörnyezet ellenére a vállalat nyereséges tudott maradni, különösen az elektromos járműértékesítések erős növekedésének és az automotiv szegmens szilárd, 6,9 százalékos EBIT-marzsának köszönhetően. A friss jelentésében a BMW megerősítette a 2025-ös évre vonatkozó kilátásait, különös tekintettel a vámokra, amelyek terén júliustól enyhülésre számít. Mindazonáltal a német autógyártó negyedéves bevétele 9 százalékkal, adózás előtti eredménye pedig 25 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amit a vállalat elsősorban az erősödő kínai versenynek és a vámoknak tulajdonított.

Kínai partnerrel terjeszkedne az Uber

A vállalat partnerségre lépett a kínai Pony.ai önvezető technológiai vállalattal, hogy 2025 végén robotaxikat vezessen be a kulcsfontosságú közel-keleti piacon. A pilot szakaszban a járművekben biztonsági operátorok lesznek jelen, mielőtt teljesen autonóm üzemmódra váltanának. Ez a lépés része az Uber stratégiájának, hogy megerősítse pozícióját a fejlődő robotaxi piacon, ahol olyan versenytársakkal néz szembe, mint a Lyft és a Tesla. Az Uber nemrégiben együttműködéseket kötött a May Mobility és a Momenta cégekkel, valamint bővítette partnerségét a kínai WeRide és az Alphabet Waymo vállalataival. A Pony.ai, amelyet a Toyota támogat és a Nasdaq-on jegyeznek, már rendelkezik robotaxi engedélyekkel több kínai nagyvárosban, és nemzetközi terjeszkedést tervez.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)