Csabai Károly cikkei

Úgy tűnik, lecsengőben az inflációs hullám Európában. Az adataikat eddig közzétett országok közül júniusban már csak kettőben volt magasabb a fogyasztóiár-index, mint májusban. Immár harmadik hónapja nálunk is egyre kisebb a pénzromlás, ám még így is messze a legnagyobb az Európai Unióban – ráadásul az előttünk álló lengyelekkel szembeni távolság a múlt hónapban még nőtt is –, s az öreg kontinensen is csak a törökök múlnak alul minket.

Az euróval szemben két hete még 370-en, a múlt héten azonban már 390-en zárt hazai fizetőeszköz szerda délelőtt a 377-es szintet ostromolta. A tőzsdék által legnagyobb érdeklődéssel várt amerikai inflációs adat délutáni publikálása előtt jó a hangulat, valamennyi részvényindex emelkedik. Így a BUX is, a Richter, a Mol és az OTP Bank részvényei drágulásának köszönhetően. Erősödnek a nemesfémek és a kriptoeszközök is, csak az energiatermékek mozognak vegyesen: az olajfajták magasabban, ezzel szemben a gáz alacsonyabban cserél gazdát keddhez képest.

Július első teljes hetét még a 370-es szint közelében kezdte a hazai fizetőeszköz, a hét közepén aztán volt már 390 forint körül is, onnan erősödött 384-ig.

A néhány napja még az euróval szemben 368-as szint közelében gazdát cserélt hazai fizetőeszköz 384,4 forintig is gyengült. De nincs jó napjuk a tőzsdéknek, kivétel nélkül esnek, a BUX mélyrepülését a legnagyobb mértékben az OTP Bank idézte elő, de zuhan a Mol és a Richter, csupán a Magyar Telekom tud erősödni. Az energiaárak ellentétesen mozognak, az olajé fel, a gázé le. A nemesfémek ára csökken, ezzel szemben a kripoeszközöké nő.

Ez is szóba került azon a beszélgetésen, amelyen főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING Bank makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel a hazai munkaerőpiac aktuális helyzetét járta körül. Például azt is, mekkora tartalék van, azaz hány olyan fő van, aki jelenleg nem dolgozik, valamint azt is, vajon mennyire elégíthetik ki az itt megtelepedő külföldi cégek, jelesül a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyár munkaerő-keresletét.

A hazai fizetőeszköz fokozatosan visszanyerte az erejét, az euróval szemben kedd délelőtt már ismét a 370-es szint alatt cserélt gazdát a hazai bankközi devizapiacon. A Budapesti Értéktőzsde még keresi a helyét, az OTP és a Richter lehúzza a BUX-ot, csak a dráguló Mol tartja benne a „lelket”. Az árutőzsdén kivétel nélkül emelkednek az árak, az olaj, a gáz, a nemesfémek és a kriptoeszközök is mind-mind a hétfői záró értéküknél magasabban forognak.

A 2023. június 30-ig szerzett befektetési jegyek hozamát nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho), de 2023. július 1. után is lesz lehetőség az új, 13 százalékos adó megfizetése nélkül értékpapíralapokba fektetni. Mit jelent a 2023. június 30-i határidő a már befektetett pénzek esetében, és mire kell figyelni azoknak, akik még most, a határidő előtt szeretnének befektetni? Milyen lehetőségeik lesznek 2023. július 1. után? Lapcsoportunk Klasszis podcastjában Turner Tibor, az OTP Alapkezelő Zrt. általános vezérigazgató-helyettese segít eligazodni az új kormányrendelet szabályai között. 

Messze ez a keddi nap fő kérdése idehaza. Mindenesetre dél körül a forint gyakorlatilag a hétfői szinten, az uniós pénzzel szemben a 374-es szint alatt várta a piac által biztosra vett 100 bázispontos egynapos betéti kamatcsökkentést. A hazai vezető részvények szenvedtek, az olaj és a gáz drágult, a nemesfémek olcsóbbodtak, a kriptoeszközök árfolyama viszont emelkedőben volt.

Egyebek mellett ezt is kijelentette az építési és közlekedési miniszter a Klasszis Klubban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek résztvevője volt még Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója és Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. A hetven perces beszélgetés során szóba került az építőipar ez évi visszaesése, a jövő évi kilátások, a zöldesítés, a most parlamenti vita alatt álló új beruházási törvény, valamint az is, van-e realitása egy nyugat-európai mintájú hazai bérlakás-építési programra. 

A hét utolsó napját is gyengén nyitotta a hazai fizetőeszköz, az euróval szembeni árfolyama dél körül a 374-es szint felett tanyázott. A hazai részvények felemásan mozognak, míg a Magyar Telekom és a Mol erősödik, addig az OTP és a Richter gyengül. Esik az olaj és a gáz ára, ellenben a nemesfémeké és a kriptoeszközöké emelkedik.

A kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel az élen, sikerként – természetesen a sajátjaként – könyvelte el a májusi inflációs adatot. Ám a 21,5 százalékos éves hazai ráta távolsága az EU-rangsorban ebben az összevetésben utolsó előtti tagállamtól csak minimálisan szűkült, az még mindig 8,5 százalékpont. A nem uniós államokat is figyelembevéve még tartjuk az utolsó előtti helyünket Európában, de már egyre jobban közelít a hiperinflációját az utóbbi hónapokban szélsebesen lehűtött Törökország.

A most megjelent rendelet szerint nem kevesebb, mint 62 termék került az állami árfigyelő rendszerbe.

Két díjjal is gazdagodott a KBC Asset Management a befektetési alapkezelők Privátbankár.hu Klasszis 2023-as szavazásán: nemcsak az Év ESG Alapkezelője lett, hanem az általa menedzselt K&H öko alap bizonyult a Legjobb Globális Részvény Alapnak. Ennek apropóján beszélgettünk Oraveczné Németh Ildikóval, a K&H befektetési alapok kezelőjének vezetőjével és Bánhalmi Gábor vezető stratégával.

Mi a különbség a technikai és a "sima" recesszió között? Sorrendben a negyedik negyedévben is mínuszos lehet a GDP? Elérhető-e a 1,5 százalékos gazdasági növekedés? Ezekről, valamint az idei és a jövő évi költségvetésről beszélgetett főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Méghozzá az egyszámjegyű inflációt 2023 végére című „tantárgyhoz”, amely ötös szintű elsajátítását várja el a kormányfő a jegybankelnöktől és pénzügyminiszterétől. A hónapok fogynak, s úgy tűnik, egyre csökken a teljesítés esélye. Hiába mérséklődött a hazai fogyasztóiár-index áprilisban nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest, mint februárban és márciusban, a többi európai uniós ország rátájával szembeni különbség így is tovább nőtt, sőt e tekintetben már a nem EU-s tagállam Moldovától és Ukrajnától is egyre jobban leszakadunk. Már csak Törökország van mögöttünk.

Annak ellenére, hogy ma kiderült, immár harmadik negyedéve van a magyar gazdaság recesszióban, a forint nem mozdult, az euróval szemben továbbra is a 370-es szint alatt tanyázik. A hazai blue chipek vegyesen kezdtek, az OTP és a Richter mínuszban, a Mol és a Magyar Telekom pluszban. Az olajárak emelkednek, a gázárak viszont most éppen lefelé tartanak. A nemesfémek, valamint a kriptoeszközök közül a Bitcoin és az Ethereum gyengül.

Ma kiderül, valóban kamatot csökkent-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, s ha igen, oly módon teszi-e, ahogyan azt alelnöke, Virág Barnabás a múlt héten kilátásba helyezte. Mindenesetre a forint néhány órával a döntés előtt viszonylag erős szinten áll az euróval szemben. Nincsenek jó formában viszont a részvények, amelyek az európai negatív hangulatot „importálva” esnek, a legjobban a Mol és az OTP Bank. Ráadásul az olaj is drágul, igaz, a gáz egy viszonylag nagyobb esésben van. A nemesfémek olcsóbbodnak, a kriptoeszközök viszont ellentétesen mozognak, a Bitcoin fel-, az Ethereum lefelé.

Erre is választ kaphat, ha meghallgatja azt a beszélgetést, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly folytatott az ING Bank vezető elemzőjével, Virovácz Péterrel.

Márciusban már csak négy európai országban lett magasabb az éves infláció, mint februárban – derül ki lapunk szokásos havi körképéből. Akár örömteli is lehetne, hogy – mint arról bizonyára már szinte mindenki értesült – Magyarország nem tartozik az általános tendenciából kilógó trióba. Más kérdés, hogy a még így is 25 százalék felett landolt előző havi éves fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban továbbra sincs magasabb, s az öreg kontinensen is csak egy államban.

A takarékszövetkezeti integráció történetében mérföldkőnek számított a Tisza Takarékszövetkezet 2014 decemberi kizárása. Több mint nyolc évnek kellett eltelnie, amíg a súlyos működési, hitelezési szabálytalanságokon ért, tőkehiányos pénzintézet elleni felszámolási eljárásra pont került.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ugyanis azt írta a neki ugyancsak írásban feltett kérdésre Tóth Bertalannak, hogy nem merült fel a 4iG Nyrt. részvényeit érintő, tiltott piaci manipulációra utaIó gyanú, amely a jegybanktörvény szerinti piacfelügyeleti eljárás megindítását tenne indokolttá.

Nem lesz jó vége annak, ha a kormány és a jegybank egymás ellen ható intézkedéseket hoz – ezt mielőbb meg kell szüntetni. A betétikamat-stop apropóján ez is elhangzott a legutóbbi Klasszis Klubban, ahol ezúttal első alkalommal személyes beszélgetés keretében faggattuk banki szakértőinket. Szó volt még arról, lesz-e elég hitel, milyen kiszorító hatást válthatnak ki az állam kedvezményes kamatozású kölcsönei. Valamint arra is jutott idő, hogy a kerekasztal résztvevői arról is elmondják a véleményüket, kell-e tartani attól, hogy az utóbbi hetek bankcsődjei a 2008-ashoz hasonló válságot okozhatnak. 

Folytatja libikókázását fizetőeszközünk – így várja a Fed globális hatású kamatdöntését. A hazai részvények ma is tartják a tegnapi jó formájukat, a vártnál magasabb brit infláció miatt borongóssá vált nyugat-európai hangulattal dacolva a négy vezető blue chip közül csak a Magyar Telekom nem emelkedik (de legalább nem is csökken). Az olaj, a gáz és a kriptoeszközök olcsóbbodnak, a nemesfémek viszont drágulnak.

Abban nincs változás, hogy a februári adatok alapján készült európai inflációs körképünk alapján Magyarország az Európai Unióban továbbra is tökutolsó – éves szintű fogyasztóiár-indexünk az előző havi 4,2-vel szemben több mint 5 százalékponttal lett magasabb az utánunk következő Lettországénál –, ám most már az egész kontinensen is csak két állam pénze romlott jobban.

Orbán Viktor erről is beszélt a mai évértékelőjén.

Bár az infláció több - köztük Európa nyugati felében lévő - uniós országban is új erőre kapott, azaz több hónapos lassulás után januárban ismét nőtt - a kormányzati propaganda nagy örömére -, ez sem változtat azon a tényen, hogy az idei első havi hazai fogyasztóiár-index éves szintje messze nálunk a legmagasabb, az utánunk következő Lettországét több mint 4 százalékponttal haladja meg. Ráadásul a nem EU-tagokat is figyelembevéve az öreg kontinensen oda jutottunk, hogy a magyar infláció már csaknem hajszálra azonos a háborúban lévő Ukrajnáéval és alig haladja meg a napokban kormányválságba sodródott Moldováéval.

Azáltal ugyanis, hogy a DK-elnök értékpapír-állományának az értéke 2022-ben szinte fillérre pontosan az egy évvel korábbi felére, 461 millió forintra apadt, a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere, a KDNP-s Seszták Miklós meg tudta előzni, miután egy év alatt 3,2 millióról 492 millió forintosra duzzasztotta az állampapír-állományát. Egyéb érdekességekre is rábukkantunk a parlamenti képviselők most közzétett értékpapír-portfolióinak áttanulmányozásakor.

Közel tíz évig tartó felszámolási eljárás után törlik a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztárt.

Bár a hazai fogyasztóiár-index éves szintje decemberben a jegybank alelnöke által előrejelzettnél több százalékponttal alacsonyabb lett, nincs okunk az örömre. A 24,5 százalékos adatnál ugyanis nem volt magasabb az Európai Unióban, az utánunk következő Litvániában csaknem 3 százalékponttal alacsonyabb az infláció. De az Unión kívül is csak három európai országot lehet találni, ahol a pénzromlás meghaladja a miénket: Ukrajnát, Moldovát és Törökországot. Siralmas helyezésünk tükrözi azt a kettősséget, hogy míg az európai államok döntő többségében már csökkenő trendet vett fel az infláció, addig nálunk még mindig növekszik. Még úgy is, hogy bár az üzemanyagokról december elején már lekerült az ársapka, az élelmiszereken még fennmarad, ami a napnál is világosabban cáfolja azt a kormányzati propagandát, miszerint az Oroszországgal szembeni szankciók okozzák idehaza a közel 27 éve nem látott mértékű drágulást.

Bár a legalább 20 millió forintos megtakarítást privátbanki szolgáltatókra bízók összvagyona 2022-ben csak az éves átlagos inflációtól jelentősen elmaradó mértékben, alig 5 százalékkal bővült, ennyi is elég volt ahhoz, hogy az 8 ezer milliárd forint fölé kerüljön. Nagyobb arányban gyarapodott a privátbanki számlák száma, amely pedig már 60 ezer felé tart. Hogy ez a valóban tehetősek terepe, azt jelzi, hogy az egyes szolgáltatók által vezetett számlákon lévő átlagállományok 66 milliótól 371 millió forintig szóródnak.

A közismerten nem bankfan kormányfő jó egy évtizede mondta ki először, hogy túl sok a külföldi pénzintézet Magyarországon. Márpedig az idén ketten is kivonultak. Az egyikük kényszerűségből, a másik viszont üzleti megfontolásból. Rajtuk kívül még eggyel csökkent a hazai bankok száma, s már most biztos, hogy jövőre legalább még eggyel fog.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatos félelmek enyhülése, valamint a nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas forintkamat hatására az utóbbi hetekhez képest továbbra is viszonylag erős szinteken mozog a forint, az euróval szemben például már a 400-as szint alá is benézett, de aztán ismét visszatért e lélektani határ fölé. A kormány ünneprontó karácsony előtti adócsomagjától szenved a Richter, de a többi hazai blue chip sem fest jól. Pedig Európában jó a hangulat és Amerika is pozitívan nyithat délután. Az arany, az olaj és a kriptoeszközök is drágulnak, a gáz viszont szerencsére olcsóbbodik.

A decemberi éves infláció még a novemberi, 26 éves csúcsot jelentő 22,5 százaléknál is magasabb lehet, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint 26-27 százalék. Mely mérték a jövő év első hónapjait is jellemezheti. Ennek következtében az MNB 2023-ban nagyobb átlagos pénzromlást vár az ideinél, ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő év közepétől nagyot lassulhat a fogyasztóiár-index, s egy év múlva akár egyszámjegyű lehet.

Az aranytartalék harmincszorosára növelése révén elért 345 milliárd forintos nyereség lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „számvitelileg legális és helyes módon” eltüntesse a 2022-es év veszteségét. Ezt is mondta Matolcsy György jegybankelnök a jó két hete elhíresült, kormánybíráló beszédében. De mit jelent ez? Ennek jártunk utána.

A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama már a 404-as szint alá is benézett. Kérdés, folytatódik-e az erősödés a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése után is, melyet követően a jegybank friss inflációs és GDP-s prognózisai is ismertté válnak. A hazai részvénypiacon befektetőkben a Magyar Telekom és a Richter tartja a lelket, miután a másik két blue chip, a Mol és az OTP is esik. Ázsiában rossz, Európában viszont jó a tőzsdei hangulat, miközben az olaj- és az aranyárak fel-, a kriptoeszközök jegyzések viszont lefelé tartanak. Szerencsére a gázárak is.

Többségi részesedést szerezne egy hazai alternatív energiaszolgáltatóban.

A 22,5 százalékos novemberi fogyasztóiár-indexszel „sikerült” magunk mögé utasítanunk az októberben e tekintetben még előttünk tanyázott balti államok közül kettőt is. De Európa egészét tekintve is csak kicsit állunk jobban ebben az összevetésben. Ráadásul Magyarország a tekintetben is a vert mezőnyben van, hogy azon négy ország egyike, amelyek inflációja októberről novemberre még emelkedett, a többieké ugyanis már csökkent, vagy legrosszabb esetben stagnált. Annak ellenére siralmas az inflációs teljesítményünk, hogy az annak leszorításáért küzdő Magyar Nemzeti Bank (MNB) nominális kamatszintje a harmadik legmagasabb az irányadó ráták között.

Az Erste Bank Hungary sikeresen integrálta a Commerzbank magyarországi leányvállalatának ügyfeleit és tevékenységét vállalati üzletágába. A felvásárlás zárásával az Erste Bank Magyarország ötödik legnagyobb vállalati hitelezőjévé vált, piaci részesedése meghaladja a 10 százalékot.

Ehhez az kell, hogy bejöjjön a CIB Bank szakértőinek prognózisa, miszerint az infláció egy év múlva egyszámjegyű lehet. Addig azonban kemény hónapok elé nézhetünk, stagnálásközeli gazdasági növekedéssel, enyhén romló munkaerőpiaci helyzettel és lassan, fokozatosan javuló külső egyensúlyi pozícióval. Az uniós források 2023 közepén érkezhetnek meg, aminek hatására (is) a forint erősödhet, egy euró például a jövő év végén 390 is lehet, a mostani 406,5 körüli szinttel szemben. 

Szeptemberhez képest októberben annyit javult a helyzet, hogy már nem Magyarország fogyasztóiár-indexe produkálta a legnagyobb havi növekedést az öreg kontinensen. Hanem Olaszországé, ám a 38 fős mezőnyben ezen összevetésben holtversenyben elfoglalt ötödik helyezésünk sem szívderítő. Hiszen a taljánokon kívül olyan országokban emelkedett jobban szeptemberről októberre az éves inflációs ráta, mint a háborúban lévő Ukrajna, vagy a hiperinflációval küszködő Törökország. E páros az abszolút értéket tekintve is előttünk van, a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – és Moldova mellett. A gyászos inflációs helyezésünk azért is fájó, mert a jegybankok közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) próbálja a harmadik legmagasabb kamattal visszaszorítani a pénzromlást – a jelek szerint sikertelenül, ráadásul ez sem elég a forint érdemi erősödéséhez. 

Bár az Erste Bank a harmadik negyedévben is növelte a hitelezését, a költségek és az állami terhek emelkedése, valamint a számviteli elszámolások és a tartalékok képzése miatt az időarányos eredmény a tavalyinál rosszabb lett.

A hazai fizetőeszköz reggel 9 órát követően hirtelen csaknem négy-négy forinttal értékelődött le mind az euróval, mind a dollárral szemben, ami mögött legfeljebb az utóbbi napok erősödéseinek ilyenkor gyakorlatilag természetesnek tekinthető korrekciója állhat. A hét utolsó napjára elromlott nemzetközi hangulatban a BUX is csökken, leginkább az OTP Bank és a Richter részvényeinek zuhanása miatt. De olcsóbbak lettek az olajfajták, a nemesfémek és a kriptoeszközök is, s aminek az orosz-ukrán háború miatt csaknem egész Európában örülhetnek, a gáz is.

A rezsicsökkentés csökkentése miatt várható volt, hogy augusztusról szeptemberre ki fog lőni a hazai éves fogyasztóiár-index. A 4,5 százalékpontos egy havi emelkedésnél azonban nem következett be magasabb Európa egyetlen országában sem, még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. A jegybanki alapkamatoknál azonban megelőztük a törököket – miután ők nem emeltek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen –, sőt a képzeletbeli dobogóra is felkúszott Magyarország. Elveszítette ugyanakkor az augusztusi „bronzérmes” pozícióját atekintetben, mennyivel haladja meg az infláció az alapkamatot.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke az Orbán Viktor rádiós interjúja után sebtében összehívott rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be a döntéseket.

A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel teszi közzé a szeptemberi éves fogyasztóiár-indexet. Amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint szeptemberben 19,7-20,5 százalék között lesz.

Össze-vissza mozgott ma délelőtt a hazai fizetőeszköz, míg eleinte az euróval szemben például már megint újabb történelmi mélypontja felé sodródott, később hirtelen nagyot korrigált. A hazai blue chipek a szerdai eséseket korrigáló nemzetközi környezetet kihasználva a Richter kivételével erősödnek. Az olaj és az arany is drágul, a kriptoeszközök piacán viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet.

Az MVM Gazpromnál elért fizetési halasztása, a dollár gyengülése és az EU-s forrásokhoz való hozzájutás zálogának tekinthető hazai törvénymódosítás hatására a hazai fizetőeszköz az euróval szemben csaknem tíz, míg a zöldhasúval szemben még ennél is több egységgel távolodott el a tegnap felállított negatív történelmi rekordjaitól. A Budapesti Értéktőzsdén forgó blue chipek pedig a kedvező nemzetközi piaci hangulatot lovagolják meg, közülük is a legjobban a 3-4 százalékkal erősödő Mol és OTP Bank. De az olaj, az arany és a kriptoeszközök árfolyama is emelkedő tendenciát mutat.

Kap kritikát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) amiatt, hogy az infláció elleni küzdelemben a szükségesnél kevésbé emeli alapkamatát, aminek egyik hátrányos következményeként a megtakarítók kénytelenek több százalékpontos negatív reálkamatot elszenvedni. Utánanéztünk, e téren mi a helyzet Európában. Meglepő eredmények jöttek ki.