Azzal, hogy Orbán Viktor Varga Mihályt jelölte a második hatéves mandátuma végére máricus 3-án érő Matolcsy György jegybankelnök utódjául, ritka eseménynek lehetünk szemtanúi. A rendszerváltás óta mindössze harmadszor fordul elő, hogy olyan személy kerül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, aki valamelyik hazai párt tagja.
Az első alkalomig több mint harminchárom évig kell visszamenni. 1991 decemberében lett az MNB elnöke az a Bod Péter Ákos, aki a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagjaként az 1990-es országgyűlési választásokon az MDF Veszprém megyei listáján szerzett parlamenti mandátumot. Ám képviselői munkát sokáig nem tudott végezni, mivel a rendszerváltás utáni első kormányában Antall József az ipari és kereskedelmi miniszteri posztot adta neki. Ezt a posztot hagyta hátra az MNB-elnökségért.
No meg az MDF-es párttagságot. A Bod Péter Ákos elnökségével gyakorlatilag egy napon hatályba lépett jegybanktörvény értelmében ugyanis az MNB elnöke „pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő”.
Bár azóta a jegybanktörvény több módosításon is átesett, ez a kitétel nem változott. Csak ennek egy ideig nem volt jelentősége. Lévén, hogy az 1994. december közepén távozott Bod Péter Ákost követő MNB-elnökök – Surányi György, Járai Zsigmond, Simor András – egyike sem volt párttag.
Nem úgy a Simort 2013 márciusában váltó Matolcsy, aki a Fidesz 2003-as átalakulása során belépett a pártba. S kénytelen volt a jegybanktörvény már említett passzusa miatt lemondani.
Fotó: YouTube
Most pedig Varga Mihálynak lett ez a törvényi kötelezettsége. Aki 1988 decemberében csatlakozott a Fiatal Demokraták Szövetségéhez, az első Szolnok megyei Fidesz-csoport alapítója volt Karcagon. 1990 decemberében lett tagja a Fidesz Országos Tanácsa Elnökségének, 1993-ban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezet elnökévé választották. 1994-től egészen 2013-ig pedig a Fidesz alelnöke volt – akkor lett a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere (e minőségében 2018-ig a pénzügyminiszteri teendőket is ellátta – hasonlóan ahhoz, ahogyan Nagy Márton teszi ettől az évtől –, akkor lett, a Pénzügyminisztérium visszaállításával a tárca vezetője).
Az, hogy Varga már teljesítette-e a jegybanktörvényben előírt kötelezettséget, vagyis már kilépett a Fideszből, vagy erre még a március 4-ei hivatalba lépéséig kerít sort, nem tudjuk. Csak azt látni, hogy a Vargát a Fidesz honlapján bemutató szócikkre kattintva egy üres lap jön fel. Bár a kilépésről megkérdeztük a Fidesz sajtóosztályát, eddig még nem kaptunk választ. Amint ez megtörténik, természetesen azzal kiegészítjük cikkünket.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 373,14 pontos, 0,43 százalékos csökkenéssel, 86 262,72 ponton zárt kedden. 
