Trumptól a forint is kapott egy nagy szívességet

Iránymutatás nélkül kellett kezdeniük a keddi napot az ázsiai és az európai tőzsdéknek, miután az Egyesült Államokban Martin Luther King napot ünnepeltek, mely miatt a piacok zárva tartottak. Így legalább volt idejük a befektetők emésztgetniük az Egyesült Államok 47. elnökévé hétfőn beiktatott Donald Trump vámokkal kapcsolatos bejelentéseit.

A kedden elsőként kinyitott ázsiai börzék vegyesen teljesítettek. Míg a hongkongi index 0,91, a tokiói Nikkei pedig 0,32 százalékkal emelkedett, addig a sanghaji mutató, ha csak árnyalatnyival, 0,05 százalékkal is, de csökkent, lényegében stagnált. 

Európában is eltérő irányba haladt a kereskedés dél körül. Csak a párizsi CAC index tudott picit, 0,03 százalékot magára szedni, a londoni FTSE viszont ugyanekkora, míg a frankfurti DAX 0,13 százalékos mínuszban tartózkodott.

Még elkeserítőbb volt a helyzet Budapesten. A BUX 0,35 százalékos eséséhez az OTP Bank 0,29, a Mol 0,48, a Richter 0,55, a Magyar Telekom pedig 0,72 százalékos hátraarccal járult hozzá.

És akkor jöjjön végre egy jó hír. A dollár gyengülésének hatására hétfőn komoly forinterősödés indult mind az euróval és a dollárral szemben. Az euró forintárfolyama letörte a 30 napos mozgóátlagnál húzódó támaszt, s azt is kedd délelőtt is sikerült megtartania, az uniós pénz egységét 411,6 körül jegyezték, míg egy dollár 397,4 tájékán cserélt gazdát. A következő akadály 411,44-nél az 50 napos mozgóátlag, míg fontos ellenállás 414-nél húzódik – figyelmeztet az Equilor Befektetési Zrt.

Hétfőn napon belül nagyobb emelkedést produkált az euró/dollár keresztárfolyam, miután a Wall Street Journal riportja felhívta a figyelmet, hogy várhatóan nem tudja Trump már az első napokon implementálni a szigorú vámpolitikáját – értekeltek a K&H Értékpapír elemzői. Ez egyébként a forint számára is kedvező folyamatokat eredményezett: az euró árfolyama így 410-ig visszakorrigált, az 50 napos mozgóátlag alá csorgott vissza a devizapár.

Arra is a brókercég hívta fel a figyelmet, hogy folytatódik a hozamcsökkenés a kötvénypiacokon, ami akár a részvénypiacok teljesítményét is erősítheti. Az amerikai 10 éves hozam további 5 bázisponttal került lejjebb, 4,6 százalék alá süllyedve. Az utóbbi napokban enyhültek az inflációs félelmek az Egyesült Államokban, miután a decemberi maginfláció meglepetésre csökkenni tudott, így a hozamok is visszább estek. Európában is hasonló trend figyelhető meg, a német 10 éves kötvényhozam már 2,5 százalék alatt jár, miután múlt héten 2,6 százalék fölé is felszúrt. Az amerikai tízéves hozam egy tized százalékkal csökkent a tegnapi kereskedés során, most 4,55 százalék közelében áll.

Jönnek a kamatcsökkentések

Akár négyszer is kamatot vághat idén az Európai Központi Bank (EKB) – olvasható az Equilor kedd reggeli hírlevelében. Peter Kazimir, az EKB Kormányzótanácsának tagja szerint szinte biztos, hogy az Európai Központi Bank a jövő héten kamatcsökkentést hajt végre, és valószínűleg még két-három további kamatcsökkentés is következik. A fokozott bizonytalanság azonban azt jelenti, hogy az EKB-nak mozgékonynak kell maradnia arra az esetre, ha a dolgok megváltoznának. „Három vagy négy csökkentés egymás után megvalósítható, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy nem esküdhetünk meg rá” – mondta a szlovák tisztviselő. Ami a jövő hetet illeti, „számomra személy szerint az már eldöntött kérdés”. Kazimir legtöbb kollégája hasonló jelzéseket küldött az EKB 2025-ös első kamatdöntő ülése előtt, a közgazdászok és a kereskedők teljes mértékben egy ilyen lépés mellett foglaltak állást. A vita arról azonban, hogy milyen gyorsan és mennyivel kell tovább csökkennie a hitelfelvételi költségeknek, ennek ellenére felforrósodott. Piaci árazások alapján a befektetők legalább 4 kamatvágást várnak az idei évben az EKB-tól.

A lengyel központi bank júliusban, az elnökválasztás után kezdheti meg a kamatcsökkentést, és még idén egy teljes százalékponttal csökkentheti az irányadó kamatot – mondta Ludwik Kotecki, a monetáris politikai tanács tagja. A politikus egy interjúban elmondta, hogy a monetáris politikai tanácsnak nem kellene visszatartania az enyhítést az energiaárak felső határának eltörlésére vonatkozó kormányzati tervekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt, mivel azok inflációra gyakorolt hatása átmeneti. Eközben Lengyelország gazdasági növekedése viszonylag gyenge, mondta Kotecki. Kotecki nézetei szöges ellentétben állnak Adam Glapinski kormányzó pénteken ismertetett iránymutatásával, aki gyakorlatilag kizárta a 2026 előtti csökkentéseket a ragadós infláció miatt.

Az energiaárak eltérően alakultak. A két fő olajfajta közül az északi-tengeri Brent jegyzése 1,61 százalékkal, 78,84 dollárra, az észak-amerikai könnyűolajé (WTI) 2,53 százalékkal, 75,91 dollárra ment le.

Hétfőn a piac megkönnyebbült, amikor kiderült, hogy Trump elnök nem azonnal kívánja az Európa és Kína elleni vámokat bevezetni. A hatást azonban tompította a hír, miszerint Mexikó és Kanada gáz- és olajtermelése ellen viszont a hónap végétől új vámok lépnének életbe – ezek egyértelműen emelnék az amerikai árakat, mivel nyersolajból az USA nettó importőr, de Kanadából nagy volumenű gázt is vásárolnak az amerikaiak. A hírek hatására 80 dollár alá esett a Brent ára, de egyelőre jelentős a bizonytalanság a piacon – jegyzik meg az Erste Befektetési Zrt. elemzői.

Az olajárakkal szemben a nemzetközi gázügyletek elszámolásánál használt TTF-típus árfolyama 0,6 százalékkal, 48,15 euróra nőtt a rotterdami árutőzsdén.

Nincs jó napjuk eddig a nemesfémeknek. Az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 0,61 százalékkal, 2730 dollárra, az ezüst 0,08 százalékkal, 31,15 dollárra gyengült. Meglehet ugyanakkor, hogy ez csak egy átmeneti megbicsaklás, hiszen például a sárga nemesfém az év eleje óta közel 4 százalékos pluszban van, amivel az S&P 500 index teljesítményét is felülmúlja egyelőre. A kötvényhozamok mérséklődése, illetve az erőteljes dollárerősödés lassulása biztató jel lehet az arany számára, emellett az ezüst is próbál kapaszkodni, habár nagyobb lendületet egyelőre nem tudott még venni – írja a K&H Értékpapír Zrt.

Rosszul áll a kriptoeszközök szénája. A bitcoin árfolyama 0,34 százalékkal, 103 472 dollára, az etheré 0,77 százalékkal, 3299 dollára, a solana-é pedig 2,75 százalékkal, 239 dollárra ment le.