Csak nem akar elmúlni az infláció réme. Bár augusztusban már csak nyolc európai ország jelentett az előző havinál magasabb éves fogyasztóiár-indexet az adataikat akkori cikkünk megjelenésekor már közzétett negyvenből, szeptemberben már eggyel nőtt e szám, októberben pedig egyenesen kilőtt.
Akkor még nem sejtettük, hogy a 23-at is sikerül túlszárnyalni (illetve helyesebb azt írni: alulmúlni), de most ez történt: az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 40 európai országból 26-ban nőtt októberről novemberre az éves ráta. Ez az immár több mint kétéves Privátbankár Európai Inflációs Körkép történetében csúcsbeállítás, 2022 szeptemberében pontosan ugyanennyi országban fokozódott a pénzromlás – igaz, akkor valamivel rosszabb volt a helyzet, hiszen hárommal kevesebb volt a nyilatkozók száma.
Hogy mennyire lehet gyorsan múló ebben az összvetésben az elsőség, azt Szlovénia példája jól mutatja. Míg októberben délkeleti szomszédaink azzal tűntek ki, hogy az általános árszínvonaluk jottányit sem változott az előző év azonos időszakához képest, addig novemberben már 1,8 százalékot kürtölt világgá a statisztikai hivataluk. Ez volt a legnagyobb mértékű egyhavi inflációemelkedés Európában a múlt hónapban. A második legtestesebb Ukrajnáé (1,5 százalékpont), a harmadik pedig Litvániáé (1 százalékpont).
Magyarország a maga fél százalékpontos mínuszával a mezőny második felének elején végzett.
Míg öt országban (Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Svédország) stagnált az éves infláció a magunk mögött hagyott hónapban, addig mindössze kilencben csökkent. Ez viszont már új rekord. Méghozzá negatív, aminek láttán ismét görcsbe rándulhat a gyomrunk. Attól tartva, hogy visszajönnek a 2022 őszétől 2023 elejéig tartó folyamatok, amikor a magyar pénzromlás egészen 25,7 százalékig ment fel. Igaz, a többieké akkor ennél 8-10 százalékponttal alacsonyabban tetőzött – kivéve a hiperinflációjával immár évek óta sikertelenül küzdő Törökországot.
Utóbbi tény ismeretében nem szabad hanyatt esnünk attól, hogy a legnagyobb havi inflációcsökkentést 2024 novemberében az Erdogan által elnökölt állam könyvelte el. Hiszen az 1,49 százalékpontos mérséklődéssel is csak 47 százalékra ment le a ráta. Már értékelhetőbb az ebben az összevetésben holtversenyben második Észtország és Fehéroroszország 0,4-0,4 százalékpontos mínusza.
Igazából az bosszanthatja Orbán Viktort és hű gazdasági fegyver- (pardon: béke-) hordozóját, a január 1-jétől már a Pénzügyminisztérium elnyelésével csúcsminiszter Nagy Mártont, hogy – amint fogalmaztak – a „földbe döngölt” hazai infláció feltámadt, immár második hónapja emelkedik. S mint fentebb rámutattunk, hiába nem zöldebb több mint kéttucatnyi európai ország mutatója, a szeptemberi 3-mal szemben novemberben már 3,7 százalékos hazai éves fogyasztóiár-indexünkkel még ilyen körülmények között is képesek voltunk az októberinél egy hellyel hátrébb végeznünk.
Így a 40-es európai mezőnyben Magyarország a 29. legmagasabb inflációval rendelkezik – Észtországgal holtversenyben.
A fél szemmel mindig is figyelt közép- és kelet-európai régióban pedig az uniós tagállamok közül csak Romániát (5,1 százalék) és Lengyelországot (4,7 százalék) köröztük le, az EU-n kívüliek közül pedig még az egyaránt 4,3 százalékos novemberi éves fogyasztóiár-indexet jelentett Észak-Macedóniát és Szerbiát.
A többiek közül:
- Szlovákiában 3,2
- Horvátországban és Csehországban 2,8
- Bulgáriában 2,1
- mint már említettük, Szlovéniában 1,8
- Montenegróban 1,7
százalék volt a múlt hónapban az éves infláció.
A romló európai összképben csak az adhat okot optimizmusra, hogy a jegybankok nem számítanak az infláció jelentősebb gyorsulására. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az elszaladó árak legkézenfekvőbb eszközének számító alapkamatok nem fel-, hanem lefelé tartanak. Legutóbbi felmérésünk óta az Európai Központi Bank (EKB) 25 bázispontot vágott – amellyel a most jelentő mezőny felében, valamint a nem uniós országként az eurózónán kívüli, de már az eurót hivatalos fizetőeszközzé kikiáltó Montenegróban is csökkent az irányadó ráta. Rajtuk kívül még öt országban csökkent az alapkamat. A legnagyobb mértékben, 0,5-0,5 százalékponttal Izlandon és Svájcban, míg Bulgáriában és Dániában 0,25-0,25, Bosznia-Hercegovinában pedig 0,07 százalékponttal.
S jó esély mutatkozik arra, hogy a csütörtökön ülésező EKB tovább vág, az elemzői becslések újabb 25 bázispontot tartanak valószínűnek.
Mindössze egy európai ország jegybankja szigorított, a háborútól sújtott Ukrajnáé, amely az októberről novemberre 1,5 százalékponttal, 11,2 százalékra ugrott éves infláció láttán emelt 50 bázispontot az alapkamatán, amely így 13,5 százalék lett. De nem ez a legmagasabb ráta, az oroszoké ugyanis 21, míg a törököké 50 százalék.
A Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékos alapkamata a hatodik legmagasabb az öreg kontinensen. Az is jelzésértékű, hogy a Monetáris Tanács évi utolsó ülésén immár harmadik egymást követő alkalommal sem nyúlt az irányadó rátájához, ami a gyenge makroadatok és az emiatt is törékeny (cikkünk írásakor az euróval szemben épp a 409-es szint körül tartózkodó) forintárfolyam miatt nagyon is érthető.
S mivel közben az infláció emelkedett, a visszatekintő reálkamat 2,8 százalékpontra morzsolódott. Ám ezzel is megtartottuk az ebben az összevetésben októberben elfoglalt ötödik helyünket – Oroszország, Fehéroroszország, Izland és Törökország mögött.
Más kérdés, hogy – mint azt nem győzzük hónapról hónapra kihangsúlyozni – a megtakarítók számára az az igazán lényeges, hogy a most bankbetétbe tett és/vagy befektetett pénzeik után járó kamat, hozam hogyan aránylik az azok felvételéig lezajlott inflációhoz.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A két ország közti átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá pénteken a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök. 
