Vegyesen hagyták maguk mögött az amerikai részvénypiacok a hét első napját. Míg az S&P 500 index 0,18, a Dow Jones pedig 0,80 százalékos csökkenéssel zárt hétfőn, addig a Nasdaq Composite 0,27 százalékos emelkedéssel.
A kedden elsőként kinyitott ázsiai tőzsdéken sem volt egységes a kép. A sanghaji börze indexe 0,54, a hongkongié 0,1 százalékkal izmosodott, a tokiói Nikkei azonban csúnyán beszakadt, 1,39 százalékkal ment lejjebb.
Európa viszont már egyöntetűen betlizik. A frankfurti DAX 0,24, a londoni FTSE 0,72, míg a párizsi CAC 0,8 százalékos bukóban volt dél körül.
A BUX viszont, ha hajszálnyira, 0,1 százalékkal, de legalább nőtt. Leginkább a Richter-papírok 0,55 és az OTP Bank-részvények 0,21 százalékos erősödésének köszönhetően. A másik két blue chip közül a Mol 0,23, a Magyar Telekom 0,18 százalékkal szánkázott lefelé.
A forint a Monetáris Tanács délutáni kamatdöntése előtt oldalazik. Az euróval szemben a 400-as, az amerikai dollárral szemben pedig a 370-es szint felett ragadt, s ha nem okoznak meglepetést Matolcsy Györgyék, azaz hagyják 6,5 százalékon a jegybanki alapkamatot, akkor ez a helyzet aligha változik.
„Biztosra vehető, hogy kamattartásról határoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma délután, a hangsúly a várható kamatpályával kapcsolatos üzeneteken lehet. A múlt héten Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy amennyiben a negatív külső tényezők, illetve a gyengébb forintárfolyam tartósan fennáll, a következő üléseken is tarthatják a kamatot, és a jelenlegi kamatszint hosszabb ideig fennmaradhat. A bejelentés 14 órakor lesz, majd az ülést követő, 15 órakor kezdődő háttérbeszélgetést ezúttal Kandrács Csaba alelnök tartja” – írta az Equilor Befektetési Zrt. a kedd reggeli hírlevelében.
Az MNB annak ellenére nem vághat, hogy az irányadó eurókamatokkal szembeni felára elvileg lehetőséget adna erre, miután az Európai Központi Bank a múlt héten 25 bázisponttal, 3,4 százalékra vitte le az alaprátáját. Kétséges ugyanakkor, hogy a Fed követi-e. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény képviselői ugyanis megosztottak, hogy milyen mértékű kamatvágás legyen a jövőben – figyelmeztetnek az Erste elemzői. Jeffrey Schmid kansasi jegybankár szerint inkább kisebb lépések lennének szükségesek, míg Mary Daly kaliforniai jegybankár szerint nagyobb Fed kamatvágás lenne indokolt, hogy kellő támaszt nyújtson a Fed a gyengélkedő munkaerőpiacnak.
Egyelőre nem mutatnak visszaesést az amerikai kötvényhozamok, sőt, tovább emelkedtek mind a rövidebb, mind a hosszabb oldali hozamok. A 10 éves kötvényhozam ezzel már a 4,2 százalékos szintet is áttörte, amire már július óta nem volt példa, de a 2 éves hozam is 4 százalék felett mozog. A korábbi várakozásokhoz képest már lassabb ütemű kamatvágást árazhat a piac, leginkább két 25 bázispontos vágást várnak a szakértők idén még a Fed-től, a jegybank folyamatosan figyelheti a munkaerőpiac helyzetét, ez hozhat még változást a kamatkörnyezetben.
A nemesfémek árfolyamai felfelé indultak, az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 0,36 százalékkal, 2749 dollárra, az ezüsté 1,11 százalékkal, 34,5 dollárra ment fel. A drágulások mögött elemzők az amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanságot vélik felfedezni. Emiatt növelték a pénzügyi befektetők a nettó vételi pozíciók számát az aranyban az elmúlt hetekben, és az ETF-ek irányába is elindult a tőke.
Az olajárak is egységesen felfelé tartnak, miután elfogta a piacokat az aggodalom a kínai kereslet esetleges lanyhulása kapcsán. Az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) hordója 1,03 százalékkal, 71,29 dollárra, az északi-tengeri Brenté pedig 0,9 százalékkal, 75 dollárra nőtt.
„A befektetők egyre kisebb esélyt adnak egy azonnali izraeli támadásnak Irán ellen, miközben a kínai ösztönzőprogramról szóló híreknek is egyre kisebb az áremelő hatása. A piac szerint ugyanis a jövő évi gyorsabb növekedés ellenére nem fog emelkedni annyira a kínai olajkereslet, hogy a világ ne legyen túlkínálatos állapotban. Ez pedig az olajárak további erózióját fogja magával hozni” – vélik az Erste elemzői.
A pozitív tartományban tartózkodik a nemzetközi gázügyletek elszámolásánál irányadó TTF-típus, jegyzése a rotterdami árutőzsdén 0,93 százalékkal emelkedve, a 40 eurós lélektani határ fölé került.
A kriptoeszközök kedd délelőtt kivétel nélkül gyenge formát mutatnak. Például a Bitcoin árfolyama 0,88 százalékos bukóval, 67 058 dollárra csökkent, az Etheré 1,79 százalékkal, 2628 dollárra.
A K&H Értékpapír Zrt. kedd reggeli összefoglalójából két tőzsdei céges hírt érdemes kiemelni.
Az egyik szerint továbbra is gyengülés figyelhető meg az európai autóiparban, szeptemberben éves szinten 4,2 százalékkal esett vissza az új autó értékesítések száma Európában. A Stellantis és a Hyundai Group szenvedett el jelentősebb visszaesést, előbbi esetében ez 27 százalékos csökkenésnek felel meg. Kellemes meglepetést a Volkswagen tudott még okozni, ugyan érdemi javulást a német cég sem tudott produkálni, de a 0,3 százalékos emelkedés nem nevezhető kiemelkedő teljesítménynek. Az elektromos és a hibrid autók értékesítése továbbra is emelkedő tendenciát mutat.
A másik arról szól, hogy az erősödő felhőszegmensének köszönhetően a vártnál kedvezőbb eredményeket tudott produkálni a német SAP, ráadásul az éves erőjelzéseit is felfelé módosította a társaság. A felhő és szoftver bevételei így 29,5 és 29,8 milliárd euró között alakulhatnak idén a cégnek, ami egyben azt is jelenti, hogy a sáv alsó szegmense is meghaladja a konszenzus által támasztott 29,46 milliárdos bevételi prognózist. Év eleje óta egyébként 53 százalékos emelkedésen van már túl a részvény, ami jelentősen hozzájárult a DAX javuló teljesítményéhez, hiszen az SAP rendelkezik a legnagyobb piaci kapitalizációval a DAX komponensei közül. A jó negyedéves teljesítményének köszönhetően ma is próbálkozhat az emelkedés folytatásával a részvény.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Nem mondta ki, hogy orosz drón lett volna. 
