2024 minden bizonnyal olyan évként vonul be a gazdaságtörténeti annalesekbe, mint amelyben aki tehette, állampapírt vett. Ha volt ugyanis valami hozadéka annak, hogy az egész Európai Unióban messze Magyarországon hágott a legmagasabbra az infláció, akkor az, hogy az azt lekövető, sőt annál még valamennyivel többet is fizető Prémium Állampapír (PMÁP) egyes sorozatai közel 20 százalékos kamatokat fialtak.
Eközben a kormány a Brüsszel megítélése szerint (is) több jogellenes lépése miatt rengeteg olcsó (részben ingyenes) forrástól esett el, mintegy 20 milliárd eurótól. Aminek tavalyi évre jutó részét értelemszerűen máshonnan kellett pótolnia. Kézenfekvő volt a saját adósságleveleinek úton-útfélen való ajánlgatása, amelyhez a magas kamatok jelentették a mézesmadzagot.
Mindezek ismeretében meglepő, hogy a nagy népi felbuzdulásból csak a parlamenti képviselők kevesebb mint egyharmada vette ki a részét, a 135 kormánypárti közül pedig mindössze 46-an.
Fotó: Izsó Márton Artúr
A tavalyi évre szóló vagyonnyilatkozatok átböngészése alapján 62 honatya, illetve -anya birtokolt 2024 végén állampapírt, csak öttel többen, mint egy évvel korábban – ami úgy jött ki, hogy míg négyen kiszálltak ebből a befektetési formából, addig kilencen újoncok. Ezt a mozgást figyelembe véve kell értékelni azt a tényt, hogy a képviselőknél 2024. december 31-én lévő állampapírok összértéke 2 milliárd 824 forintra rúgott, szemben a 2023 végi 2 milliárd 52 milliós pakettel. Ez 37,68 százalékos éves növekmény – ami tehát a 20 százalék körüli kamatok miatti értéknövekedést figyelembe véve is tekintélyes, bőven két számjegyű friss pénz beérkezését jelenti.
De az eltérő létszám miatt indokoltabb azt rögzíteni, hogy
míg egy képviselőre 2023 végén átlagban még közel 36 millió forint értékű állampapír jutott, addig 2024 végén már 45,6 millió.
Az átlagnál nagyobb értékű pakettel pontosan tucatnyian rendelkeztek. Az élen az előző évhez (sőt, évekhez) képest nincs változás. Mindössze annyi történt, hogy a KDNP-s Seszták Miklós már nem 590 millió, 592 millió forint felett diszponált (mondjuk, a már említett állampapírkamatok ismeretében furcsa ez az árnyalatnyi, bőven 1 százalék alatti növekmény).
Míg eddig a második helyezett tisztes távolban volt a 2014-2018 közötti Orbán-kormány nemzeti fejlesztési miniszterétől (2023 végén a fideszes Tállai András közel 106 millióval lett ezüstérmes), addig most Sesztáknak „veszélyes” kihívója akadt. S ezt nemcsak azért mondjuk, mert a második helyezett ezúttal 500 milliónyi állampapír felett diszponál, hanem a személye miatt is: ő ugyanis nem más, mint Rogán Antal, Orbán Viktor propagandaminisztere. Aki egy év alatt jutott 65 millióról félmilliárdig, s már csak a pozíciója miatt is minden esélye megvan a további gyarapodásra.
Mondani sem kell, a 435 milliós éves növekményt egyetlen más parlamenti képviselő sem tudta megközelíteni. A 2024-ben állampapír-tulajdonossá vált Farkas Örs (Fidesz) közel 80 milliónyi pluszt tudott felmutatni, őt párttársa, Budapest 2. kerületének 2006-2019 közötti polgármestere, Láng Zsolt követte, 32,6 milliós éves többlettel.
Az ismertebb állampapír-tulajdonos képviselőket az alábbi grafikonunkon szemléltetjük.
Közülük is kiemelendő a napokban megkezdett hatéves jegybankelnöki mandátuma miatt a Fidesz színeiben tavaly utoljára – még pénzügyminiszterként – szerepelt Varga Mihály. Akinek állampapír-portfóliója 2024-ben csaknem 27,6 százalékkal, 7,83 millió forinttal, 36,24 milliósra értékelődött fel. Orbán Balázs politikai igazgatóé meg több mint 70 százalékkal, 17 millióról 29 milliósra.
Az alaptörvény-módosítási javaslataival a napokban nagy port felvert Kocsis Máté 2023 végén 20 milliós állampapír-állománya egy fillérrel sem hízott, ami mögött az sejthető, hogy a Fidesz frakcióvezetője automatikusan vitte át az egyik évről a másikra az adatokat, meg se nézte, hogy pontosan mennyi kamatot kapott.
Voltak olyan potentátok ugyanakkor, akik 2023-ról 2024-re nemhogy növelték volna, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentették az állampapír-állományukat. A Fidesz európai parlamenti képviselője, Dömötör Csaba például 5 millióval, 30 milliósra, míg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, mondhatni, csak hajszállal: 147 ezerrel, 19,78 milliósra.
Ugyanakkor más értékpapírokban is fialtatták a megtakarításaikat a T. Ház lakói. 29 fő vallott például befektetési jegyről, eggyel több mint 2023 végén. E lista élén sem történt változás. Nagy Márton jobbkezének, a fideszes Fónagy Jánosnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának valamivel több mint 120 millió forintja szunnyadt befektetési alapokban, azon belül is jobbára olyanban, amely állampapírt tartott – nagyrészt ennek betudhatóan nőtt a 2023 végén még 71 milliós összállománya egy év alatt 69 százalékkal.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csak a harmadik helyet csípte el az egy évvel korábbi 46 milliónyival szemben 2024 végén már a 65 milliót közelítő jegyállományával, míg Varga Mihály e pakettje csaknem 3,3 millióval, közel 15 milliósra értékelődött fel.
Végül emlékezzünk meg azokról, akiknek egyéb értékpapírjai – jelesül részvények, részjegyek, vállalati kötvények, kriptovaluták – voltak, amelyeket ugyanakkor nem mindegyikük nevesített (megtehették, a vagyonnyilatkozatok nem megfelelő kitöltésének immár azok létezése, azaz három évtizede nincs semmilyen szankciója).
Kereken negyven ilyen képviselőt találtunk, pontosan ugyanannyit, mint egy éve. Csak az összetétel változott, méghozzá nyolc helyen. Nincs már például a 2024-es listán a DK-s Gyurcsány Ferenc. Aki néhány éve még az első volt a milliárdos értéket megközelítő állományával, de még tavaly is 18,3 millió forintos portfólióról adott számot.
Az újoncok között található a már az állampapíroknál és a befektetési jegyeknél „megénekelt” Szijjártó és Varga Mihály – előbbi 15 milliós, utóbbi 11 milliós értékű, nem nevesített értékpapírt írt be a megfelelő rubrikába. Míg Seszták mindkettejüknél egy nagyságrenddel nagyobb számot, 158 milliót.
Ám még őt is lepipálta Lázár János. Azt követően, hogy az építési és közlekedési miniszter 2023-ban még üresen hagyta a vagyonnyilatkozat ezen részét, most 200 millió forint virít ott. Amivel egy csapásra az élre is tört, letaszítva az ezen összesítésben tavalyelőtt 129 millió forinttal még első fideszes Ágh Pétert, miután ő „csak” 146,5 milliósig tudta gyarapítani értékpapír-állománya összértékét és a harmadik Hargitai Jánost (KDNP), aki 112,4 milliósról 159,5 milliósra, amelynek köszönhetően megőrizte a tavalyelőtti „ezüstérmes” pozícióját.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
