Már megszokhattuk, hogy az országgyűlési képviselők éves vagyonnyilatkozatainak legnehezebben áttekinthető részei az „Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, nagy értékű biztosítás stb.)” című rubrikák. Hiába szerepel ugyanis feketén-fehéren az instrukció, miszerint a szóban forgó instrumentumoknál a névértéket (illetve a biztosítási összeget) kell feltüntetni, ezt nem mindegyik képviselő veszi figyelembe. Van, aki az értékpapíroknál az árfolyamértéket írja be, vagyis azt, mennyit kóstáltak azok az előző év végén. S mivel még több mint harminc évvel a rendszerváltás után sincs szankciója annak, ha valaki nem az előírt módon tölti ki a vagyonnyilatkozatát, nehéz összehasonlítani a képviselői értékpapír-portfoliókat, pláne azok összértékét meghatározni.
Így csak annyit rögzíthetünk biztosan, hogy a 199 honatyából és -honanyából a január 31-éig kötelezően leadott vagyonnyilatkozatában 74 számolt be arról, hogy volt 2021 végén értékpapírja, közülük 52 állampapírok felett (is) diszponált. A rubrikák – mint már említettük – sok esetben következetlen kitöltése miatt csak becsülni lehet, hogy a képviselők által tulajdonolt értékpapírok összértéke 2021 végén meghaladhatta a 2 milliárd forintot, ez félmilliárddal több a 2020 véginél.
Azt azonban ugyancsak nagy valószínűséggel be lehet lőni, hogy az utóbbi évekhez hasonlóan Gyurcsány Ferencé a legértékesebb portfolió. Igaz, a DK elnöke szintén nem szabályszerűen tüntette fel az értékpapírjait, azokat ugyanis nem név-, hanem árfolyamértéken szerepeltette. Mindenesetre a közel 929 milliós pakettje messze értékesebb, mint a második helyre sorolt MSZP-s Tóth Csaba 250 milliós portfoliója.
Gyurcsány értékpapír-állománya először a 2015-os vagyonnyilatkozatában tűnt fel, közel 642 millió forint értékben, azzal a megjegyzéssel, hogy annak forrása a 2016. évi adózott jövedelem. Ez a magyarázat később már nem szerepelt. Mindenesetre a DK-elnök portfoliójának értéke 2018 óta évről évre növekszik, 2020-ról 2021-re például több mint 100 millióval. S ha marad ez az ütem, akkor az idei év második felében, előreláthatólag augusztusban átléphet egy bűvös határt, 1 milliárd fölé mehet – így Gyurcsány lehet az első, aki a 10 számjegyet elérheti.
Ami az egyes értékpapír-fajtákat illeti, a legnépszerűbbeknek az állampapírok bizonyultak – az infláció gyorsulásáig még vonzó hozamok láttán érthetően (hogy aztán ez így lesz-e az idén is, arra már nem vennénk mérget). Összesen 52 képviselő finanszírozta 2021 végén a költségvetést, néggyel több, mint 2020-ban. Ez úgy jött ki, hogy míg hatan tavaly kaptak kedvet állampapírok vásárlásához, addig ketten kiszálltak az effajta befektetéseikből. Ők együttesen közel 1,2 milliárd forint összértékű állampapír felett diszponálhattak az óév utolsó napján, 244 millióval többel, mint 2020 végén. (Az összportfoliók értékével szemben az állampapíroké már sokkal jobban meghatározható, miután ezek feltüntetésénél a képviselők jóval fegyelmezettebbek.)
Jó példával járt elöl a pénzügyminiszter helyettese, parlamenti államtitkára, Tállai András. Bár nem az ő állampapír-portfoliója volt a legértékesebb 2021 végén, annak közel 80 milliós értéke alig valamivel több mint 1 millióval maradt el az ebben az összevetésben a képzeletbeli pálmát elvitt fideszes párttársáétól, Hargitai Jánosétól. Őket Simicskó István követi 57,5 milliós pakettel (aki 2015 és 2018 között a harmadik Orbán-kormány honvédelmi minisztere volt, 2020 júliusától pedig a KDNP frakcióvezetője), valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke, aki hajszállal előzi meg az e listán legmagasabban végzett ellenzéki képviselőt, az MSZP-s Korózs Lajost. Akit 2020 végén még a mezőny végefelé lehetett megtalálni, ám az akkori 5 millió forintos állampapír-állományát tavaly jelentősen, 45 millió forinttal növelte.
Ezzel a nagy ugrással egyszersmind Korózs vezeti azok rangsorát, akik a legtöbb pénzt tették 2021-ben állampapírokba. Őt az a Ritter Imre német nemzetiségi képviselő követi, aki szintén tavaly lett állampapír-tulajdonos, s elsőre mindjárt 25 millió forint értékben vásárolt. Vele együtt hatan vannak az újsütetű állampapír-gazdák. Hoppál Péter, a harmadik Orbán-kormány idején, 2014-2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára, 2021. október 31-étől a kulturális alapellátás kiterjesztésének összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos 15 milliót, míg Pintér Sándor belügyminiszter helyettese, parlamenti államtitkára, Konrát Károly 8,14 milliót fektetett be.
Ugyanakkor Korózs mellett más ellenzéki képviselők is 2021-ben láttak először fantáziát az állampapírokban. Mellár Tamás közgazdász, a Párbeszéd képviselője 7 millió forinttal, míg a kormányt folyamatosan ostorozó, független státuszú Hadházy Ákos 6,3 millióval szállt be tavaly a költségvetés finanszírozásába.
Velük szemben öt honatya szűkítette az állampapírjai állományát. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy saját bevallásuk szerint az állampapírjaik értéke 2021 végén alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A legjobban, 22 millióval Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese tárazott ki, de nem sokkal maradt el tőle Tuzson Bence, a Rogán Antal által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, akinek állampapír-állománya 18,3 millióval csappant meg 2020-ról 2021-re.
Érdekes, hogy az állampapír-állományát csökkentett öt képviselő mindegyike kormánypárti, mi több közülük hárman is közvetlenül az Orbán-kabinetnek dolgoznak. A már említett Rétvári és Tuzson mellett Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára, aki most az egy évvel korábbihoz képest 2 millió forinttal alacsonyabb értékű állampapírról vallott.
Az állampapírjaiból teljesen kiszállt két képviselő fideszes: Szabó Zsolt a 2020 végén 8,2 milliót, míg párttársa, Fenyvesi Zoltán a 3,1 milliót ért pakettjétől vált meg teljes egészében tavaly. Utóbbi az így felszabaduló pénzt inkább befektetési jegyekbe tette, amely állománya egy év alatt 11 millióról 18,8 millióra nőtt.
Ezzel nem volt egyedül. Összesen tizenöt képviselő vallott az állampapíroknál kockázatosabb, ugyanakkor a részvényeknél kevésbé rizikós instrumentum meglétéről, öttel többen, mint egy évvel korábban.
Így nem csoda, hogy a befektetési jegyeik összértéke is megugrott, az 2021 végén átlépte a 300 millió forintot, szemben a 2020 végi 177 millióval. Köszönhetően annak is, hogy többek között maga a pénzügyminiszter is betolt ebbe az eszközbe 8,64 milliót. Ráadásul úgy, hogy Varga Mihály nem a 2020 végén megvolt állampapírjainak értékesítéséből teremtett forrást – hiszen e pakettjének értéke is emelkedett, több mint 5 millióval –, hanem friss pénzt invesztált befektetési jegyekbe.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
