Egy napja „ketyeg” már az árrésstop, aminek elvileg az lenne a célja, hogy megfékezze az ismét felfelé indult inflációt. Kétségtelenül van mit. A tavaly szeptemberben még 3 százalékos éves fogyasztóiár-index hónapról hónapra felfelé araszolgat, s a Központi Statisztikai Hivatal februárban már 5,6 százalékot mért.
Ennél magasabbat az Európai Unió 26 másik tagállamainak egyikében sem találni – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből, amely ezúttal a cikkünk megjelenéséig adatait közlő 40 ország mutatóit monitorozza. Két év után tehát ismét előállt az a helyzet, hogy az EU-ban miénk a rekordmagas infláció. Igaz, ez már januárban is így volt, a múlt hónapban nem sikerült tehát javítanunk.
Mint ahogy grafikonunkon is látható, utánunk Észtországban volt a legnagyobb a pénzromlás februárban, 5,3 százalék, s csak azt követően a magyarok által mindig is élénken figyelt Romániában (5 százalék).
Ami a többi közép- és kelet-európai volt szocialista országot illeti,
- Lengyelország 4,9
- Szerbia 4,5
- Bulgária 4,0
- Szlovákia 3,8
- Horvátország 3,6
- Montenegró 2,8
- Csehország 2,7
- Szlovénia 1,6
százalékos éves fogyasztóiár-indexet jelentett a múlt hónapra.
De ha az EU-n túlra tekintünk, akkor sem lehetünk vidámak. Egy kezünkön meg tudjuk számolni, hol lett még a magyarországinál is nagyobb a pénzromlás. Olyanokat „sikerült” magunk mögé utasítani, mint az évek óta vágtató inflációval küzdő Törökországot – amely csak most tudta 40 százalék alá vinni az éves rátáját –, valamint az egymással háborúzó ukránokat (13,4 százalék) és oroszokat (10,1 százalék), végül Moldovát (8,6 százalék).
Az már a fenti számsorokból is kiderült, hogy nem ördöngősség leszorítani az inflációt, de azért nem árt rögzíteni: mintha Magyarország megint szembemenne az árral. Míg ugyanis nálunk immár ötödik hónapja nő az éves fogyasztóiár-index, addig egyre több országban már csökken. A novemberi és decemberi csúcsok után, amikor még 26 ország számolt be emelkedő rátáról, januárban már csak 21, februárban pedig 17.
A legnagyobb, 1,4 százalékpontos havi gyorsulást a már említett Észtországban mérték, amelyet szorosan követ Norvégia (1,3 százalékpont) és valamivel lemaradva Lettország (0,7 százalékpont).
Fotó: MTI
Az előzőekben vázolt általános kontinentális tendenciából már következik, hogy februárban már több európai országban csökkent az infláció, mint ahányban nőtt. Összesen 20-ban. Ha nem számolunk a magas bázison könnyebben domborító törökökkel (-3,07 százalékpont), akkor az egy hónappal korábbinál 0,9 százalékpontos esést elérő franciáké a pálma, utánuk jönnek a ciprusiak (-0,6 százalékpont) és a belgák (-0,53 százalékpont).
Hajszálra ugyanannyi olyan országot lehet találni februárban, mint januárban, amelyek inflációja az egyik hónapról a másikra stagnált, hármat. Csak a kilétük más: Észtország, Fehéroroszország és Finnország helyébe a múlt hónapban Albánia, Montenegró és Németország lépett.
Mindössze egy olyan országra bukkantunk, amelynek jegybankja a legutóbbi felmérésünkhöz képest szigorított, ez Ukrajna. Ami, látva az infláció növekedését, legfeljebb a magyar módihoz szokott szemlélődőnek lehet meglepő, lévén, hogy a kamatemelés a pénzromlás megállításának vagy legalábbis megfékezésének az egyik leghatásosabb – és emiatt leggyakrabban alkalmazott – ellenszere.
Miközben tizenhat ország központi bankja nem változtatott az irányadó rátáján – köztük az MNB –, 25 csökkentett. Persze e nagy szám csalóka, hiszen az Európai Központi Bank 25 bázispontos kamatvágása egy csapásra 22 országban okozott monetáris lazítást: az eurózónát alkotó húsz államban, valamint az uniós pénzt önként hivatalos fizetőeszközként használó Koszovóban és Montenegróban.
A további három kamatcsökkentő egyébként az irányadó rátáján 250 bázispontot lefaragó Törökország, valamint Dánia (-25 bázispont) és Bulgária (-23 bázispont).
Azáltal, hogy az MNB-t a növekvő infláció sem késztette kamatemelésre, az úgynevezett visszatekintő reálkamatok rangsorán is hátrébb csúszott. A 0,9 százalékpontos mutató már csak a 16. legmagasabb, miközben nem is olyan régen még az első ötben volt a hazai bankok bankja.
Kérdés, vajon az új seprő, azaz a Matolcsy Györgyöt tizenkét év után március 4-én váltó Varga Mihály vezetésével először jövő kedden, azaz március 25-én ülésező Monetáris Tanács változtat-e az eddigi gyakorlatán.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,33 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
