Ezt hogyan magyarázza meg Orbán Viktor a Kossuth Rádióban?

Egy napja „ketyeg” már az árrésstop, aminek elvileg az lenne a célja, hogy megfékezze az ismét felfelé indult inflációt. Kétségtelenül van mit. A tavaly szeptemberben még 3 százalékos éves fogyasztóiár-index hónapról hónapra felfelé araszolgat, s a Központi Statisztikai Hivatal februárban már 5,6 százalékot mért.

Ennél magasabbat az Európai Unió 26 másik tagállamainak egyikében sem találni – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből, amely ezúttal a cikkünk megjelenéséig adatait közlő 40 ország mutatóit monitorozza. Két év után tehát ismét előállt az a helyzet, hogy az EU-ban miénk a rekordmagas infláció. Igaz, ez már januárban is így volt, a múlt hónapban nem sikerült tehát javítanunk.

Mint ahogy grafikonunkon is látható, utánunk Észtországban volt a legnagyobb a pénzromlás februárban, 5,3 százalék, s csak azt követően a magyarok által mindig is élénken figyelt Romániában (5 százalék).

Ami a többi közép- és kelet-európai volt szocialista országot illeti,

• Lengyelország 4,9
• Szerbia 4,5
• Bulgária 4,0
• Szlovákia 3,8
• Horvátország 3,6
• Montenegró 2,8
• Csehország 2,7
• Szlovénia 1,6

százalékos éves fogyasztóiár-indexet jelentett a múlt hónapra.

De ha az EU-n túlra tekintünk, akkor sem lehetünk vidámak. Egy kezünkön meg tudjuk számolni, hol lett még a magyarországinál is nagyobb a pénzromlás. Olyanokat „sikerült” magunk mögé utasítani, mint az évek óta vágtató inflációval küzdő Törökországot – amely csak most tudta 40 százalék alá vinni az éves rátáját –, valamint az egymással háborúzó ukránokat (13,4 százalék) és oroszokat (10,1 százalék), végül Moldovát (8,6 százalék).

Az már a fenti számsorokból is kiderült, hogy nem ördöngősség leszorítani az inflációt, de azért nem árt rögzíteni: mintha Magyarország megint szembemenne az árral. Míg ugyanis nálunk immár ötödik hónapja nő az éves fogyasztóiár-index, addig egyre több országban már csökken. A novemberi és decemberi csúcsok után, amikor még 26 ország számolt be emelkedő rátáról, januárban már csak 21, februárban pedig 17.

A legnagyobb, 1,4 százalékpontos havi gyorsulást a már említett Észtországban mérték, amelyet szorosan követ Norvégia (1,3 százalékpont) és valamivel lemaradva Lettország (0,7 százalékpont).

Az előzőekben vázolt általános kontinentális tendenciából már következik, hogy februárban már több európai országban csökkent az infláció, mint ahányban nőtt. Összesen 20-ban. Ha nem számolunk a magas bázison könnyebben domborító törökökkel (-3,07 százalékpont), akkor az egy hónappal korábbinál 0,9 százalékpontos esést elérő franciáké a pálma, utánuk jönnek a ciprusiak (-0,6 százalékpont) és a belgák (-0,53 százalékpont).

Hajszálra ugyanannyi olyan országot lehet találni februárban, mint januárban, amelyek inflációja az egyik hónapról a másikra stagnált, hármat. Csak a kilétük más: Észtország, Fehéroroszország és Finnország helyébe a múlt hónapban Albánia, Montenegró és Németország lépett.

Mindössze egy olyan országra bukkantunk, amelynek jegybankja a legutóbbi felmérésünkhöz képest szigorított, ez Ukrajna. Ami, látva az infláció növekedését, legfeljebb a magyar módihoz szokott szemlélődőnek lehet meglepő, lévén, hogy a kamatemelés a pénzromlás megállításának vagy legalábbis megfékezésének az egyik leghatásosabb – és emiatt leggyakrabban alkalmazott – ellenszere.

Miközben tizenhat ország központi bankja nem változtatott az irányadó rátáján – köztük az MNB –, 25 csökkentett. Persze e nagy szám csalóka, hiszen az Európai Központi Bank 25 bázispontos kamatvágása egy csapásra 22 országban okozott monetáris lazítást: az eurózónát alkotó húsz államban, valamint az uniós pénzt önként hivatalos fizetőeszközként használó Koszovóban és Montenegróban.

A további három kamatcsökkentő egyébként az irányadó rátáján 250 bázispontot lefaragó Törökország, valamint Dánia (-25 bázispont) és Bulgária (-23 bázispont).

Azáltal, hogy az MNB-t a növekvő infláció sem késztette kamatemelésre, az úgynevezett visszatekintő reálkamatok rangsorán is hátrébb csúszott. A 0,9 százalékpontos mutató már csak a 16. legmagasabb, miközben nem is olyan régen még az első ötben volt a hazai bankok bankja.

Kérdés, vajon az új seprő, azaz a Matolcsy Györgyöt tizenkét év után március 4-én váltó Varga Mihály vezetésével először jövő kedden, azaz március 25-én ülésező Monetáris Tanács változtat-e az eddigi gyakorlatán.

A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)