Csabai Károly cikkei

A Keszthelyi Vagyonkezelő Kft. beolvad tulajdonosába, a Keszthelyi Holding Zrt.-be. Utóbbi kizárólagos gazdája az a Keszthelyi Erik, aki Mészáros Lőrinccel felesben birtokolja a hazai biztosításialkusz-piacon gőzerővel előretörő Hungarikum Kft.-t. A céges adatokból arra lehet következtetni, az összeolvadást az ihlette, hogy a vagyonkezelő évek óta veszteségesen működik, szemben a befogadó holdinggal, amely egyre jobban hasít.

Ennyivel kevesebbre értékelte egy független nemzetközi könyvvizsgáló a BB részvénycsomagját tavaly év végén annál, mint amennyit az állam kifizetett azért öt és fél évvel korábban, 2015 júniusában. Ez hámozható ki a Budapest Bankot az állam képviseletében tulajdonló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2020-as üzleti jelentéséből.

A Takarékbank, valamint az MKB Bank és a Budapest Bank (BB) 2023 közepére beütemezett egyesülésének levezénylésére hivatott Magyar Bankholding Zrt. azzal magyarázza a 2020-as negatív eredményét, hogy az első, amúgy nem teljes évében nem folytatott közvetlen üzleti tevékenységet, a szolgáltatások ugyanis a három banknál voltak elérhetőek. Az nem derült ki, lehetett-e volna alacsonyabb az 1,6 milliárdos mínusz, amelyeket döntően a szakértői díjak okoztak.

A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

A REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. július 31-ével beolvad a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-be (BGYH) – derül ki a legfrissebb cégközlönyből. Mindkét társaság tulajdonosa a fővárosi önkormányzat, így észszerűnek tűnik azok egybetolása, amely annak a tranzakciónak a leképeződése lehet, melyben a BGYH ötmilliárd forintért megveszi a Rác fürdőt.

A pénzügyminiszter jó fél éve úgy vélte, több tízmilliárd forinttal csökkenhet a készpénzhasználat azáltal, hogy 2021. január 1-jétől 50-60 ezerrel nőtt az elektronikus fizetést elfogadó helyek száma. Bár Varga Mihály nem jelölt meg időtávot, öt hónap alatt nemhogy csökkent, hanem 111 milliárddal még tovább is nőtt a készpénzállomány.

A 190 hazai üzemanyagtöltő-állomást üzemeltető Shellről van szó, amely csaknem 6 milliárd forinttal szállítja le itteni leányvállalata jegyzett tőkéjét. Mivel utóbbi nyereséggel zárta a 2020-as évét, a csökkentésre nem a veszteség rendezése miatt van szükség, az ominózus tőkét a holland-angol multinacionális társaság kivonja magyarországi cégéből.

Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tette egyértelművé egy mai konferencián. Így reagál az MNB a növekvő inflációs kockázatokra, amelyeket a ma reggeli friss KSH-adatok is jeleznek: a májusi fogyasztóiár-index ugyan az áprilisi 5,1 százalékosnál nem lett magasabb, de az MNB által kiemelten figyelt maginfláció 3,4 százalék lett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal.

A milliárdos felcsúti nagyvállalkozó és üzlettársa által legnagyobb arányban tulajdonolt CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a 22 hazai biztosító közül egyedül lett veszteséges 2020-ban, ráadásul a bruttó díjbevételei is közel 70 százalékkal zuhantak. Egyéb érdekességek is kiderülnek a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb biztosítói rangsorokból.

Kettős hatás érvényesült a hazai bankrendszerben tavaly. Míg a koronavírus-járvány miatt leült gazdaság ösztönzése érdekében rajtuk keresztül elérhetővé tett fiskális és monetáris pénzbőségnek köszönhetően jelentősen fokozták az aktivitásukat, addig egy másik állami Covid-intézkedés, a hitelmoratórium jócskán megnyirbálta az eredményeiket. Mindez a napokban közzétett 2020-as beszámolóikból immár számszerűen is visszaköszön. Hogy a különböző hatások – ahogy az lenni szokott – ezúttal is eltérően érintették az egyes bankokat, azt a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb, 2020-as rangsor is tükrözi: érdekes átrendeződések következtek be 2019-hez képest.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem talált kivetnivalót abban, hogy az Ecsedi Ferenc többségi tulajdonában lévő Milipol Zrt.-t a Honvédelmi Minisztérium egyik érdekeltsége, a Techimpex Kft. vegye meg. Az ügylet részleteiről, egyebek mellett arról, hogy miért váltak meg az eladók az utóbbi éveket rendre masszív árbevétellel és nyereséggel zárt Milipoltól, lapunk érdeklődésére a cég üzleti titokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, a honvédelmi tárca által birtokolt vevő társaság pedig válaszra sem méltatott minket.

Bár a márciusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 4-6 százalék közé tette a lehetséges idei gazdasági növekedés mértékét, az azóta beérkezett adatok alapján optimistább, ezért úgy ítéli meg, hogy a GDP közel 6 százalékkal bővülhet. Ugyanakkor a jegybank szerint az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok erősödtek, ami miatt készen áll a monetáris szigorításra - olvasható a közleményben. Ez megerősíti Virág Barnabás MNB-alelnök múlt hétfői szavait, melyek szerint a következő, június végi ülésén a Monetáris Tanács már kamatot emelhet. 

Vagyis a Monetáris Tanács megemeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg 0,6 százalékos alapkamatát? – ez a fő kérdése a tanács mai ülésének. Igaz, a monetáris szigorítást Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt hétfői nyilatkozatában csak június végére helyezte kilátásba. Ráadásul a forint – alapvetően az alelnöki nyilatkozat hatására – jelentős erősödésbe kezdett, ami az import olcsóbbodásán keresztül enyhítheti az inflációs nyomást. Valószínűleg azonban csak átmenetileg, a járványügyi korlátozások feloldása miatt várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás ugyanis felgyorsíthatja az inflációt. Méghozzá akár akkora mértékben, hogy elemzők nemcsak júniusban számítanak kamatemelésre, hanem később is. Akad olyan, aki 2022 végére egyenesen 2,25 százalékos rátát vizionál.

Az Erste Bank ügyfelei 2021. július 31-étől már nem tudják a netbankon keresztül rendezni a díjnetes – jellemzően áram-, gáz-, víz-, távközlési, internetes és televíziós szolgáltatást nyújtó cégek által kibocsátott – számláikat, csak közvetlenül, a Díjnet Zrt.-n keresztül. A Takarékbank már 2019 őszén, míg az OTP Bank 2020 végével beszüntette e lehetőséget, így az Erste kiszállását követően már csak a CIB Bank ügyfelei egyenlíthetik majd ki a díjnetes számláikat a netbankjukban. Meglehet azonban, hogy a Takarékbankkal való szakítás csak átmeneti, lapunk megkeresésére ugyanis a Díjnetnél elmondták, folynak az egyeztetések a további együttműködés lehetőségéről.

Az infláció megugrását és tartóssá válását annyira kockázatosnak ítélik meg a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), hogy a jegybanki alapkamat emelésétől sem riadnának vissza. Erre Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó elnöki periódusában egyszer sem volt példa, de előtte is csak 2011 karácsonyát megelőzően. Úgy tűnik azonban, nincs más választása az MNB-nek, hiszen az infláció kezelésében a költségvetési politika nem lehet a partnere: a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt szavazatmaximalizáló szándékkal kilátásba helyezett állami költekezések éppen, hogy az árak emelkedését vonhatják maguk után.

Ha a parlament áldását adja Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese minap benyújtott törvénymódosító javaslatára, akkor azok is igényelhetik az úgynevezett adósságrendezési eljárást, akik tartozásállománya nem éri el a vagyonuk értékét, ám az az adósságrendezésbe bevonandó vagyonuk értékének a 80 százalékára rúg. Ez lazább szabály a jelenlegihez képest, miszerint csak akkor kerülhet sor magáncsődre, ha a tartozások meghaladják az adósságrendezésbe tartozó vagyont. Kérdés, ez elegendő lesz-e az öt és fél évvel ezelőtti bevezetése óta gyakorlatilag tetszhalott állapotban lévő magáncsődök felpörgetéséhez.

A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.

A bank vezető elemzője, Trippon Mariann ugyanis úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával ellentétben a fogyasztóiár-index megugrása (áprilisi 5 százalék fölé kerülése) nem átmeneti, hanem tartósabb jelenség. A magyar gazdaság gyors kilábalását pedig még mindig a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámai veszélyeztetik leginkább, ám a CIB-nél a GDP idei növekedését így is 4-5 százalék közé várják.

Diplomáciai érdekekkel magyarázza a kormány a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében, hogy 2021-2023 között közel 1 milliárd forintot biztosít az olasz fővárosban található épület felújítására.

Erről rendelkezik egy friss kormányrendelet.

A Széchenyi Kereskedelmi Bankról van szó, amelybe 2013 nyarán szállt be kisebbségi tulajdonosként a Nemzetgazdasági Minisztérium - a hitelintézet azonban 2014 végén bedőlt, 2015 nyarától pedig felszámolás alatt áll. A felszámoló értékesítette a Széchenyi Bank teljes vagyonát, és jelenleg az eljárás technikai zárását készíti elő, majd összeállítja, és a Törvényszékre benyújtja a felszámolási zárómérleget – derült ki lapunk megkeresésére. Azt azonban, hogy a bank egykori vezetői ellen indított büntetőügyek mikor fejeződnek be, még megjósolni sem lehet.

Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal nem emel kifogást, akkor a 175 éves múltra visszatekintő C. Thywissen GmbH szakmai befektetőként kisebbségi üzletrészt szerez az Ökoil Kft.-ben. E társaságban jelenleg még az a KITE Zrt. az egyedüli tulajdonos, amely részvényeit csaknem teljes egészében az OTP-vezér birtokolja.

A Magyar Ingatlanhitel Zrt.-vel szemben még a 2000-es évek elején merült fel a gyanú, eleve azért adott lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhesse az adósok ingatlanait. Többszöri bírságolás után a felügyelet 2014 októberében vonta vissza a pénzügyi vállalkozás engedélyét, s kezdeményezte a felszámolását. Ez zárult le a napokban, amelyet követően a cégbíróság törölte a társaságot. 

Hetedszer nyerte el az OTP Föld Kincsei Alap az Év Legjobb Árupiaci Alapja címet a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón, ami megsüvegelendő teljesítmény annak ismeretében, hogy lapunk nyolc évvel ezelőtt indította útjára e díjat. Az újabb elismerés apropóján beszélgettünk az alap kezelőjével, Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatójával.

Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.

Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.

A kormánynak lélegeztetőgépeket értékesített két tucatnyi cégből mindössze tíz magyarországi bejegyzésű, közülük azonban csak ketten tevékenykedtek a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is az egészségügyben. Többen még profilváltásra is hajlandóak voltak, hogy behozhassák a fertőzés miatt életveszélyes állapotba kerülők kezelését szolgáló készülékeket. Vélhetően a minél magasabb haszon reményében – e feltételezést az egyik ominózus cég már megjelent 2020-as adatai igazolják.

A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?

Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.

Egy törvényi módosítás szerint 2015-től már csak biztosítók nyújthatnak életjáradékot. Mégis találtunk olyan cégeket, amelyek nem azok, mégis kötnek olyan szerződést 62 év feletti személyekkel – zömében nyugdíjasokkal –, hogy a lakásuk megvételéért cserében a halálukig havonta egy meghatározott összegű járadékot fizetnek. Megkeresésünk alapján a biztosítók felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) most tájékozódik és amennyiben úgy találja, hogy akad társaság, amely engedély nélkül végzi e tevékenységet, akkor piacfelügyeleti eljárást indít – közölték lapunkkal.

Az egyebek mellett a mezőgazdaságban meghatározó szereplőnek számító Bonafarm Csoport felett diszponáló Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. az energetikai piacra lép. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kizárólagos tulajdonában lévő társaság egy, az utóbbi években több milliárd forintos forgalmat lebonyolított százhalombattai cégben szerez 76 százalékos részesedést. 

A ma publikált inflációs jelentésből kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra számít, ha minden jól alakul, akkor az áprilisban 4 százalék felett tetőződő pénzromlás az év további részében mérséklődni fog. A gazdasági kilábalást alapvetően a beruházások várható növekedése alapozhatja meg.

Azokra, amelyek azt sugallják, hogy a mostani járványhelyzetben nyugodtan elszaladhat a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció. A maga részéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindent elkövet annak érdekében, hogy a fogyasztóiár-index második negyedévben várható, 4 százalék fölé menő emelkedése ne váljon tartóssá, amennyiben ez veszélybe kerül, akkor az MNB nem lesz rest lépni.

Vagyis arra, hogy a legutóbbi, tavaly december közepén kiadott prognózisai óta jelentősen súlyosbodott a járványhelyzet. Nem tudni, a harmadik hullám miatt mikor és hogyan kerülhet sor a korlátozások enyhítésére, így azt sem, az hogyan befolyásolja a gazdaság visszapattanását, valamint az inflációt.

Ha a korábbi évek tendenciáját nézzük, akkor erre a következtetésre juthatunk. Az elmúlt egy évre visszatekintve viszont már bízhatunk abban, hogy a 370-es szint fölé nem megy a hazai fizetőeszköz árfolyama. Úgy tűnik ugyanis, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) számára kimondatlanul is – hiszen, mint vezetői ki szokták hangsúlyozni, nincs árfolyamcéljuk – ez az a mérték, amelynél már mozgásba lendülnek. Kérdés, most is így lesz-e.

Úgy tudni ugyanis, a lapunk által fél éve megszellőztetett tranzakció célegyenesbe fordult: a Takarékbank tulajdonába kerülhet a hitelintézet. Annak ellenére, hogy érdeklődésünkre ezen információnkat nem erősítették meg, illetve kommentálták az érintettek.

Az utóbbi években több hazai önsegélyező pénztár is lehúzta a rolót. S már biztos, hogy az öngondoskodási formák között talán kevésbé ismert – mondhatni, a nyugdíj- és egészségpénztárak „árnyékában megbújó” – intézmények közül hamarosan újabb hagyja el a piacot, méghozzá az, amelyet a koronavírus-járvány kapcsán a szokásosnál is jobban reflektorfénybe került Magyar Orvosi Kamara (MOK) alapított, s most végelszámolás alatt áll. Utánajártunk, mi állhat e piaci tendencia mögött.

Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.

Temérdek vállalkozás jelentkezett kockázati tőkéért a 2010-ben indult európai uniós Jeremie-program keretében, ám az alapkezelők csak a töredéküket tartották alkalmasnak a befektetésre. A legtöbb tőke a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató cégekbe áramlott. Összeállításunk második részében annak jártunk utána, hová közvetítették ki az alapkezelők a rájuk bízott pénzeket.

A legnagyobb hazai hitelintézet 2020-as évét értékelő sajtótájékoztatóján az elnök-vezérigazgató azt is elárulta, tőkehelyzetük lehetővé teszi, hogy a tavaly elmaradt osztalékot az idén várhatóval együtt kifizessék a jegybank által ajánlott türelmi idő lejárta, azaz 2021. szeptember 30. után, s emellett még tovább terjeszkedjenek. Három országban vizsgálnak akvizíciós célpontokat, közülük egyben van már most is jelen az OTP. Az idén lesznek bejelentések - helyezte kilátásba Csányi Sándor.

Ma napra pontosan egy éve, hogy a legfeljebb 10 millió forint értékben indított átutalásainknak azonnal el kell jutniuk A-ból B pontba, ami a gyakorlatban maximum 5 másodpercet jelent. Megnéztük, mennyire teljesültek e jogszabályban rögzített elvárások és hogy mit hozhat a jövő. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas pénzmennyiség fordult meg egy év alatt az új rendszerben.

Már árbevételét is kétszámjeggyel sikerült növelnie az előző évhez képest az ötödik legnagyobb hazai gyógyszercégnek, profitja viszont egyenesen szárnyalt, több mint a duplája lett a 2019-esnek. Közben a Richter gyártja tovább a súlyos stádiumban lévő koronavírus-fertőzöttek kezelésére szolgáló remdesivir nevű készítményt is.

A február 1-je valamilyen szempontból mágikus lehet Orbán Viktor számára. Első miniszterelnöki ciklusa alatt, 2000-ben pont ezen a napon lépett hatályba az addigi legnagyobb szabású – és mint később kiderült, jelentős hatású – állami kamattámogatásos lakáshitelezési program, hogy aztán egy évvel később kormánya ugyanezen a napon végezzen rajta finomhangolásokat. Utóbbi idején már ugyanúgy egy évvel voltunk akkor az országgyűlési választások előtt, mint most, amikor megint csak az év második havának első napjától lehet igényelni a két évtizeddel korábbihoz hasonlítható gáláns állami támogatást, igaz, ezúttal nem vásárlásra, hanem „csak” felújításra. A 2000-2002-es program politikai mérlege ismert – a Fidesznek nem sikerült megnyernie a választásokat –, de azért érdemes felidézni gazdasági szempontból a történéseket.

Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 

2010 májusában – hosszas előkészítés, jogi, adminisztrációs huzavona után – kezdte el befektetni a nyolc, pályázaton kiválasztott hazai alapkezelő az EU által rájuk bízott, összesen 45 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőkét. Az e célra létrehozott pénzalapok tízéves lejáratra jöttek létre, azt követően menedzselőik másfél évet kaptak arra, hogy értékesítsék a portfóliójukban maradt befektetéseket, és lezárják az alapokat. A folyamat a végéhez közeledik, így – részben az érintett alapkezelők bevonásával – laptársunk, a Piac&Profit utánajárt, hol tartunk ma. Az összeállítás első része a magyarosra sikeredett indulást idézi fel.

A képviselők vasárnap éjfélig közzétett vagyonnyilatkozataiból egyéb érdekességek is kibogarászhatók. Például az, hogy a koronavírus-járvány miatt egy időre leértékelődött értékpapírokban a honatyák és -anyák is haszonszerzési lehetőséget láttak. Ennek köszönhetően összességében több képviselőnek volt állampapírja, befektetési jegye és részvénye 2020-ban, mint egy évvel korábban.