Csabai Károly cikkei

Az infláció és az ismét a történelmi mélypontjához közel érkező forintárfolyam indokolttá teheti a nagyobb mértékű szigorítást a ma ülésező Monetáris Tanácstól.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es rangsorában a 2020-asnál egy hellyel magasabban állunk az EU-s tagországok listáján, továbbra is a mezőny második felében, a 18. helyen. Ráadásul az előrelépés oka adminisztratív, nevezetesen, hogy a 28-as létszám az Egyesült Királyság kilépésével 27-esre szűkült.  

Ennyit tesznek ki majd összességében november 12-én, pénteken a havi nyugdíjak, valamint a kormány által elrendelt visszamenőleges nyugdíjemelések és prémiumok/egyszeri juttatások. Lapunknak adott interjújában Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár április elején kinevezett elnöke azt is elmondta, ha a kormány úgy dönt, akár már 2022-ben képesek lesznek az azonnali fizetési rendszerben 5 másodpercen belül eljuttatni a nyugdíjakat és nyugellátásokat az azokra jogosultaknak.

A harmadik negyedévben világszerte 7 százalékkal kevesebb sárga nemesfém fogyott, mint az előző év azonos időszakában, 2021 egészében pedig még nagyobb a csökkenés – olvasható az Arany Világtanács legfrissebb jelentésében.

A hazai biztosítók ugyanis elkezdték kiértesíteni a jármű-tulajdonosokat, mennyi lesz 2022-ben a kötelezőgépjármű-felelősségi biztosításuk díja.

Putyin intézkedésére a gáz tőzsdei ára kétszámjeggyel esett, míg az olaj jegyzése az amerikai készletek váratlan duzzadására két százalékkal. A forint magához térni látszik, a BUX viszont esik.

Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.

A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.

Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.

"Persze jobb lenne, ha többen lennénk, mivel a versenynek mindig jótékony hatása van. De mi annak is örülünk, ha egyedül vagyunk a piacon és csak mi értékesítjük ezt a terméket" – közölte lapunkkal Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója. Akivel annak apropóján készítettünk interjút, hogy három éve fogadtatta el a kormány viharos gyorsasággal, szó szerint egyik napról a másikra a parlamenttel, hogy az új lakástakarék-szerződések után már ne járjon állami támogatás.

A legfrissebb cégközlönyben megjelentek szerint az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tucatnyi tevékenysége közül hármat október 1-jén a Miniszterelnöki Kormányiroda vett át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy bár nem tudják megítélni, mennyi időre lehet elég a 200 milliárd forintos keret, ha az kimerül, akkor a Monetáris Tanács minden bizonnyal áldását adja a további források biztosítására.

Azt az MNB már kedden – azt követően, hogy monetáris tanácsa ismét, ezúttal 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot – nyilvánosságra hozta, hogy előrejelezése szerint hogyan alakulhat az infláció és a GDP a következő, valamivel több mint két évben. Ma a többi lényeges makrogazdasági mutatóra adott prognózisát is ismertette a jegybank.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjáról tavaly májusban távozott, s 2020 június közepétől miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadó Nagy Márton 2021. augusztus 1-jétől a Diófa Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. E társaság tulajdonosa Magyarország 9. leggazdagabb embere, Jellinek Dániel. Aki nemcsak e személyi változásról számolt be a lapunknak adott interjújában, hanem arról is, hogy a Diófa magántőkealap-kezelési üzletága sikeresen pályázott az MFB által meghirdetett krízisalap-kezelési versenyben.

Angliában a Manchester United, Olaszországban a Juventus számolt be arról, mekkora veszteségeseket voltak kénytelenek elkönyvelni.

Ezért a bankok továbbra is azt kérik, hogy aki meg tudja engedni, az folytassa a törlesztést - hangsúlyozta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára egy mai sajtótájékoztatón.

A napokban volt öt éve annak, hogy a magyar állam, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 15-15 százalékos részesedést szerzett az addig az osztrák anyabank kizárólagos tulajdonában állt hitelintézetben. Most az a pletyka kering bankárberkekben, hogy az Orbán-kormány eladná a pakettjét. Utánajártunk, lehet-e ennek realitása.

Ez derül ki a jegybank lapunk érdeklődésére adott válaszából. A ma már Buda Palota néven futó épületet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három évvel ezelőtt vásárolta meg, s abba az akkori tájékoztatás szerint a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségét költözteti. A nagyközönség számára pedig ugyanott Pénzmúzeum nyílik.

Az utóbbi napokban jó formát mutatott forint ma több egységet gyengült, az euróval szemben például ismét a 350-es szint fölé ment. Ráadásul a világpiaci kőolaj is drágult, ami viszont az elmúlt egy hónapban jelentősen lejjebb került hazai üzemanyagárak újbóli emelését idézheti elő. A tőzsdei befektetők vigyázó szemüket ma délután 4-kor Jerome Powellre vetik, abban reménykedve, hogy a Fed elnökének Jackson Hole-i beszédéből kiolvashatják, mikor kezdődnek a már szinte biztosra vehető szigorító intézkedések. 

Ősszel több mint 40 saját gyártású filmet tesz elérhetővé az idehaza is népszerű amerikai streamingszolgáltató. A forint hónapok óta nem látott szintre erősödött, a BUX viszont esik –szembemenve a nyugat-európai pozitív trendekkel. Az olaj is olcsóbbá vált, ami a dollárral szemben ugyancsak teret nyerő forinttal együtt azzal kecsegteti a hazai autótulajdonosokat, hogy talán folytatódik a hazai üzemanyagárak csökkenése. Az a globális kilátásokat rontja, hogy elemzők Kínával kapcsolatban számos kockázatot fogalmaztak meg.

Erről is döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén, amelyen a jegybanki alapkamatot 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte. A júniusi 5,3-ról júliusra 4,6 százalékosra lassult infláció Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök közlése szerint az ősszel újra felgyorsulhat, s novemberben még a júniusinál is nagyobb szintet érhet el. 

Három hónapja nem látott alacsony szintre estek a világpiaci kőolajárak, ami azzal kecsegtet, hogy a hazai üzemanyagárak a pénteki csökkenés után még lejjebb is mehetnek. Még úgy is, hogy a forint erősödése megállt, például az euróval szemben nem tudta áttörni a 350-es lélektani szintet, ami a külföldre készülőket lombozhatja le. A hazai részvényindex is csökkenéssel nyitotta a csütörtöki, az augusztus 20-ai ünnep miatt utolsó e heti kereskedési napot, ám ez szinte felfogható természetes korrekciónak, miután a BUX szerdán újabb történelmi rekordot állított fel.

Tőzsdei cégek sorra figyelmeztetnek, hogy a többségében a piaci várakozásoknál is kedvezőbb második negyedévük után szinte holtbiztosan jön a feketeleves, a koronavírus-járvány újbóli berobbanása miatt akár jelentősen csökkenhet a termékeik, szolgáltatásaik iránti kereslet. Ezek a kockázatok még nem látszódnak a részvényárfolyamokon, az amerikai S&P 500-as például tegnap újabb rekordot döntött. Ma stagnálnak a jegyzések, s a forint is az euróval szemben az elmúlt napokban megszokott 352-353-as sávban mozog. Csak az olajárak csökkennek, ami jó hír lehet az autósoknak. Ma este érdemes lesz figyelni a Standard & Poor’s hitelminősítését Magyarországról, bár az osztályzat aligha változik.

A legnagyobb hazai hitelintézet ugyanis vizsgálja a közép-ázsiai országban a vételi lehetőségeket. Ez is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, amelyen az OTP illetékesei beszámoltak arról, hogy a most még tizenegy országban jelenlévő bankcsoport rekordbevétel mellett az ugyancsak csúcs-szinthez közeli nyereséget ért el a második negyedévben. A forint az euróval szemben a 353-354-es sávban oldalazik, a világpiaci kőolajárak viszont újra emelkednek, amit Joe Biden az USA-n kívüli OPEC-országok kitermelésének csökkentésével szeretne letöretni.

A lakáshitelek folyósítása kiugró volt az Erste Banknál az idei év első felében, abból 34 százalékkal helyeztek ki többet, mint az előző év azonos időszakában. Ennél csaknem kétszer jobban bővültek a kisvállalkozói hitelfelvételek. A fogyasztási kedv visszatérését tükrözi, hogy az Erste a személyi kölcsönökből 2021 első felében többet folyósított, mint az előző év azonos időszakában. Ami azért nagy szó, mert közben a megtakarítási kedv sem lankadt, a kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt 19 százalékkal izmosodott.

Nem szavazta meg hétfőn az amerikai szenátus a kriptoeszközök adószabályainak szigorítását. Bár ezt ma még megteheti, ez is elég volt a 46 ezer pont áttörése után kis pihenőt tartott bitcoin visszaerősödéséhez. A külföldre utazó magyaroknak jó hír, hogy a júliusban befékeződött infláció hírére a forint erősödött. Igaz, az olaj is magához tért, ami megálljt parancsolhat a holnaptól olcsóbb hazai üzemanyagárak további csökkenésének. Ma, tőzsdezárás után teszi közzé a Magyar Telekom a második negyedéves számait, amelyek a piaci várakozások szerint kedvezőek lehetnek, megy is feljebb a távközlési részvény árfolyama.

A videomegosztó platformot használók akár már az év végén tulajdoni hányadot szerezhetnek a TikTokot is üzemeltető cégben, így részesedhetnek annak esetleges hasznából. A kedden publikálandó júliusi inflációs adat előtt a forint ma délelőtt gyengült, s a BUX is megpihent az 50 ezer pontos álomhatár átlépését követően. De zuhan az olaj és az arany ára, utóbbi a dollár erősödésének inverzeként.

Aki repülőgéppel szeretne eljutni a kiválasztott üdülőhelyére, annak ezt érdemes még augusztusban megtennie, az ismét fokozódó járványhelyzetre tekintettel ugyanis több légitársaság is szeptemberre csökkentette a kapacitásait – derül ki részben a tőzsdén szereplők gyorsjelentéséből. Az is az e havi indulás mellett szól, hogy a külföldi pénzeket most olcsóbban tudjuk megvásárolni. A környező országokba – különösen az adriai tengerpartra – autóval utazók pedig jól járhatnak, ha tele tankkal lépik át a határt, hiszen a világpiaci olajárak csökkenése miatt a hazai üzemanyagárak még a péntektől érvényes szint alá is benézhetnek.

A népszerű társkereső portált működtető cég ugyan idei második negyedévét a piaci várakozásoknál jobban zárta, a vezetőség szerint azonban a delta variáns gyors terjedése és az annak kapcsán várható lezárások számukra is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Augusztusban azonban még lehet mód a külföldi nyaralásra, az arra készülőknek jó hír, hogy a forint egyre izmosabb, s aki autóval vág neki az útnak, az akár még a péntekinél is olcsóbban tankolhat. 

Az idei első félév végén közel 150 milliárd forinttal több cash volt a hazai forgalomban, mint amennyivel nekivágtunk a 2021-es évnek. Ám némi optimizmusra adhat okot a készpénzállomány visszaszorításán fáradozó Varga Mihály pénzügyminiszternek és a Magyar Bankszövetségnek, hogy ez a növekedés a fele annak, mint amennyi volt az egy évvel korábbi ugyanezen időszakban. 

A több mint 140 milliárd forint értékben létrehozandó Termőföld Magántőkealapba mintegy 100 milliárd forintos állami pénz megy. A magántőkealapok idehaza a 2010-es évek közepétől szaporodnak gombamódra, mivel egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy az e konstrukciókba fektetőknek nem kell felfedniük a kilétüket.

A lapunk által elsőként másfél hónapja megírt ügylet értékéről akkori megkeresésünkre az adásvétel tárgya, a Milipol Zrt. üzleti titokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, a vevő Techimpex Kft. gazdája, a honvédelmi tárca pedig válaszra sem méltatott minket. Most egy írásbeli parlamenti kérdésre hárított államtitkárán keresztül a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.

A 2023 közepén egymással egyesülő Budapest Bank, MKB Bank és Takarékbank tulajdonosait tömörítő Magyar Bankholding Zrt. kilenc részvényese közül négy zárta nyereséggel a 2020-as évet, s csak egy veszteséggel – az adófizetők számára fájdalom, ez pont az egyetlen állami hátterű társaság. A további négy tulajdonos közül egy csak az idén alakult meg, három másik eredményéről pedig nincs információ, lévén, hogy közülük kettő magántőkealap, egy pedig Luxemburgban bejegyzett cég – egyikük sem köteles nyilvánosságra hozni a főbb mutatóit.

A Gazdasági Versenyhivatal nem talált vizsgálatra okot adó körülményt annak kapcsán, hogy a Mészáros Lőrinc és a Keszthelyi Holding Zrt. által fele-fele arányban tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. megpróbálja bekebelezni a már most is a közel 33 százalékos tulajdonában lévő CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-t.

Nemcsak a meglévő ügyfelek számláját gyarapították a koronavírus-járvány utáni első sokkot követően jelentősen felpattant árfolyamok. Hanem a friss pénzek is, vagyis, hogy több mint másfélezren döntöttek úgy, ezentúl a pénzeik fialtatását profikra bízzák. Mindezek következtében június végén közel 47 ezer számlán már 7 ezer milliárd forintos magánvagyont kezeltek a hazai privátbankárok, akik 30 millió forint alatt szóba sem állnak módosabb honfitársainkkal, a többségnél azonban 100 millió a beugró. Egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb körképünkből.

A Mediaworks Hungary Zrt.-be tagozódik többek között a Mandinert kiadó vállalkozás.

Bár a Fidesz alelnökének javaslatára tavaly nyáron a parlamenten átvert törvénymódosítás célja az volt, hogy a nagy sörgyártók mellett a kisebb főzdék nagyobb teret nyerjenek, a Csíki Sör még a 2019-esnél is nagyobb veszteséggel zárta a 2020-as évet. Ami a hotelek, vendéglátóhelyek pandémia miatti több hónapos bezárása okán akár logikusnak is tűnhetne, ha nem ért volna el ugyanilyen piaci körülmények között nyereséget Matolcsy György két unokatestvérének Pécsi Sörfőzdéje.

A két évvel ezelőtt elindult növekedési kötvényprogramban közel 60 hazai vállalat jutott forráshoz, összesen csaknem 1380 milliárd forintos értékben, 6-11 év közötti lejáratra, 3 százalék alatti átlaghozammal. A döntő többség élt azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piacra dobott mennyiség akár 70 százalékát is megvehette. Május végéig az MNB összesen mintegy 720 milliárd forintnyi növekedési kötvénnyel gazdagodott, ami azt jelenti, hogy az 1150 milliárdos keretéből a jegybanknak még bőven maradt lehetősége vásárolni.

Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.

A Keszthelyi Vagyonkezelő Kft. beolvad tulajdonosába, a Keszthelyi Holding Zrt.-be. Utóbbi kizárólagos gazdája az a Keszthelyi Erik, aki Mészáros Lőrinccel felesben birtokolja a hazai biztosításialkusz-piacon gőzerővel előretörő Hungarikum Kft.-t. A céges adatokból arra lehet következtetni, az összeolvadást az ihlette, hogy a vagyonkezelő évek óta veszteségesen működik, szemben a befogadó holdinggal, amely egyre jobban hasít.

Ennyivel kevesebbre értékelte egy független nemzetközi könyvvizsgáló a BB részvénycsomagját tavaly év végén annál, mint amennyit az állam kifizetett azért öt és fél évvel korábban, 2015 júniusában. Ez hámozható ki a Budapest Bankot az állam képviseletében tulajdonló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2020-as üzleti jelentéséből.

A Takarékbank, valamint az MKB Bank és a Budapest Bank (BB) 2023 közepére beütemezett egyesülésének levezénylésére hivatott Magyar Bankholding Zrt. azzal magyarázza a 2020-as negatív eredményét, hogy az első, amúgy nem teljes évében nem folytatott közvetlen üzleti tevékenységet, a szolgáltatások ugyanis a három banknál voltak elérhetőek. Az nem derült ki, lehetett-e volna alacsonyabb az 1,6 milliárdos mínusz, amelyeket döntően a szakértői díjak okoztak.

A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

A REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. július 31-ével beolvad a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-be (BGYH) – derül ki a legfrissebb cégközlönyből. Mindkét társaság tulajdonosa a fővárosi önkormányzat, így észszerűnek tűnik azok egybetolása, amely annak a tranzakciónak a leképeződése lehet, melyben a BGYH ötmilliárd forintért megveszi a Rác fürdőt.

A pénzügyminiszter jó fél éve úgy vélte, több tízmilliárd forinttal csökkenhet a készpénzhasználat azáltal, hogy 2021. január 1-jétől 50-60 ezerrel nőtt az elektronikus fizetést elfogadó helyek száma. Bár Varga Mihály nem jelölt meg időtávot, öt hónap alatt nemhogy csökkent, hanem 111 milliárddal még tovább is nőtt a készpénzállomány.

A 190 hazai üzemanyagtöltő-állomást üzemeltető Shellről van szó, amely csaknem 6 milliárd forinttal szállítja le itteni leányvállalata jegyzett tőkéjét. Mivel utóbbi nyereséggel zárta a 2020-as évét, a csökkentésre nem a veszteség rendezése miatt van szükség, az ominózus tőkét a holland-angol multinacionális társaság kivonja magyarországi cégéből.