A kormány augusztus közepén döntött úgy, hogy 2021. október 1-jével megszünteti az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t. A céget kilenc éve, 2012. október 29-én alapította az állam. Ez nem véletlenül kavart nagy port, hiszen létrehozásával a második Orbán-kabinet a teljes hazai dohánypiacot átrajzolta, számos, a kormánnyal szimpatizáló, illetve ahhoz közel álló személy kapott trafikok működtetésére szóló koncessziót, köztük olyanok is, akik azelőtt teljesen mással foglalkoztak.
A nemzeti dohánybolt tulajdonosi jogosítványait 2013 áprilisáig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., azt követően 2019 júniusáig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolta, azóta pedig a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea.
Bár eleinte nagy biznisznek tűnt nemzeti dohányboltot működtetni - mint arról lapunk beszámolt - az utóbbi években egyre csökkent a koncessziós trafikok száma, miközben az ND által pályázat nélkül kijelölt trafikok száma növekedett. A 2018 novemberi 601-gyel szemben jelenleg már 699 ilyet tart nyilván a cég a honlapján. Azt, hogy emellett hány koncessziós dohánybolt létezik, nem tudni, mivel az ND honlapján az „Engedményes dohánytermék-kiskereskedők nyilvántartása” címen megadott, NAV-os linkre kattintva hibaüzenet jelenik meg. Így korábbi információnkkal kell beérnünk, miszerint míg 2018 novemberében 5334 koncessziós dohánybolt működött, addig 2020 végén 5216.
Az arányok változásának oka, hogy az ND 2015 óta nem írt ki új pályázatot, csak spontán kijelöléssel, pályázat nélkül ítélt oda trafikokat a kiválasztottaknak. Ez ugyanis előnyösebb volt, mivel a kijelölt boltoknak sem vámhatósági engedélyt nem kellett beszerezniük, sem koncessziós díjat fizetniük. Ám ez a jóvilág ez évtől megváltozott, mivel 2021. január 1-jétől a cigiárusításra kijelölteknek már jogosultsági díjat kell leszurkolniuk, kvázi a kijelöléssel ideiglenesen biztosított tevékenység gyakorlásának ellenértékeként. E jogosultsági díj a kijelölt által forgalmazott dohánytermékek kiskereskedelmi eladási árának 1 százaléka.
Ami az ND-t illeti, a cég éveken át 150-175 millió forint közé eső forgalma 2019-ben kilőtt, nettó árbevétele megközelítette az 1,4 milliárdot (ami ugye csaknem tízszerese az előző évinek), 2020-ban pedig még tovább, majdnem a másfélszeresére, 2 milliárd fölé emelkedett. Ennyivel több folyt be alapvetően a kódkibocsátásból, a forgalmi adatok értékesítéséből, a pályázati díjakból és a reklámtevékenységből.
A bődületes árbevétel-gyarapodással párhuzamosan a nemzeti dohánycég addig negatív eredménye is pluszba váltott, a 2018-as 170,7 millió forintos veszteséget 2019-ben már 307 milliós, 2020-ban pedig még ennél is nagyobb, közel 350 milliós nyereség követte, ami szép teljesítmény egy nonprofit vállalkozástól. Mindkét esetben az állam a cégben hagyta a profitot, aminek következtében az ND 2018 végén még 818,6 milliós saját tőkéje 2020 végére csaknem 1,5 milliárdosra hízott.
A kormány mégis cége megszüntetéséről döntött. A 100 százalékos állami tulajdonú vállalat törvényben nevesített 12 feladatából kilencet az augusztusi kormányrendelet értelmében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága vett át, amely az állami koncessziókat, a bírósági végrehajtókat és a felszámolókat kontrollálja. Az ND három tevékenysége pedig október 1-jén a Miniszterelnöki Kormányirodához került – derül ki a friss cégközlönyből.
Ezek:
- a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírása, elbírálása, a koncessziós szerződések megkötésének (módosításának, megszüntetésének) előkészítése
- a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatok ellátása
- a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatok ellátása – ide nem értve az azonnali beszedési megbízást.
A Miniszterelnöki Kormányiroda 2018-ban jött létre, s egyfajta harmadik kancelláriaként funkcionál. S már a megalakulása óta rálátása van az ND ügyeire, lévén, hogy egy 2018 májusi kormányrendelet értelmében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.
Az euró bevezetése Magyarország javára válhat, azonban a csatlakozás időpontjánál fontosabb, hogy a magyar gazdaság megfelelően felkészüljön. 
