Ma ugyan nem tartott kamatdöntő ülést a Monetáris Tanács (erre majd legközelebb két hét múlva, október 19-én kerít sort), mégis szerepelt a napirendjén a közvélemény érdeklődésére bizonyára számot tartó téma. Méghozzá a Növekedési Hitelprogram (NHP) értékelése, amelynek elindításáról nyolc és fél évvel ezelőtt, 2013 március végén határozott a tanács, alig néhány héttel azt követően, hogy Matolcsy György lett az MNB elnöke.
Igazi Matolcsy-féle unorthodox lépés volt e program elindítása, hiszen a jegybank nulla százalékon adta át a kereskedelmi bankoknak a hiteleket, amelyeket azok 2,5 százalékon adhattak tovább a megcélzott körnek, azaz a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) - értékelt Patai Mihály, az MNB általános alelnöke a Monetáris Tanács mai ülését követő sajtótájékoztatón. Felidézve, hogy akkor a kereskedelmi bankok felháborodtak a kondíciókon, ami azért érdekes, mert Patai akkor még maga is a másik oldalon állt, az UniCredit Bank vezetőjeként.
Az NHP fontos szerepet játszott abban, hogy a 2008-as válságot követő több évnyi csökkenés után egyre dinamikusabb növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, és a koronavírus-járvány hatásainak tompítását célzó intézkedések között is az egyik legfontosabb eszköznek bizonyult – mutatott rá Patai. Összességében mintegy 75 ezer vállalkozás jutott forráshoz, közel 6400 milliárd forint összegben. A program az MNB becslései szerint 2013 óta – az idei év eddigi folyósításait is figyelembe véve – 5 százalékpontot meghaladó mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez.
Az NHP legutolsó szakasza, a koronavírus-járvány berobbanása után, 2020 áprilisában elindított NHP Hajrá szeptember 30-án zárult le. A vállalatok megváltozott finanszírozási igényeihez igazodó konstrukció az MNB értékelése szerint minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőségekkel biztosított forrást a kkv-szektornak. A vállalkozások részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényre és az elhúzódó járványhelyzetre tekintettel az MNB a keretösszeget kétszer is megemelte, legutóbb idén áprilisban 3 ezer milliárd forintra, amelyet a kkv-k teljes mértékben megigényeltek.
A tanács értékelése szerint az NHP Hajrá az egyik leghatásosabb eszköz volt a válságkezelésben, mintegy 62 ezer hitel- illetve lízingszerződés jött létre, több mint 40 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását elősegítve. Jóllehet a szerződéskötési időszak véget ért, a felvett források továbbra is támogatják a vállalkozások működését, ráadásul a megkötött szerződések az eddig folyósított hitelrészeken túl még akár többszázmilliárd forintnyi további lehívási lehetőséget biztosítanak. A hitelügyletek fele10 millió forint alatti volt, ami azt jelenti, hogy e források alapvetően a mikro- és kisvállalkozások finanszírozási szükségleteit könnyítették meg.
Az NHP Hajrá keretében megkötött szerződések volumenének 38 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 53 százaléka forgóeszközhitel, 9 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan ezúttal is jelentős volt a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került. A források 47 százaléka volumen szerint a közép-magyarországi régióba került, míg darabszámban a 38 százaléka.
Van másik!
Alig néhány nappal az NHP Hajrá lezárása után, október 4-én máris elindult a Zöld Otthon Program, amely azonban ezúttal nem a kkv-k, hanem a lakosság forráshoz jutását támogatja. E hiteleket kizárólag új ingatlanok vásárlására, vagy építéséra lehet fordítani. E hitelek kondíciói megegyeznek az NHP-ével: azokat ugyanúgy 0 százalékon adja tovább az MNB a kereskedelmi banokns, amelyek azt 2,5 százalékon hitelezhetik tovább, bár a thm, vagyis a teljeshiteldíj-mutató ennél valamivel magasabb lehet. A folyósításért a bankok legfeljebb 100 ezer forintot kérhetnek el.
Fontos feltétel, hogy a program keretében csak energiahatékony (legalább BB vagy annál jobb energetikai besorolású, és legfeljebb 90 kWh/m2/év primer energiaigényű) új lakások és családi házak saját lakhatás céljából történő vásárlására, illetve építésére nyújtható hitel, legfeljebb 70 millió forint összegben. E hitelt csak belföldi természetes személyek igényelhetik, s egy adós csak egyet. Korábbi hiteleket nem lehet vele kiváltani. Legfeljebb 25 éves lehet egy hitel lejárata, a kérelmeket a bankoknak vásárlás esetén 15, míg építkezés esetén 25 munkanap alatt el kell bírálniuk. Eddig már több mint tíz kereskedelmi bank jelezte a részvételi szándékát.
Lapunk azon kérdésére, miszerint mennyi ideig lehet elég a Zöld Otthon Program 200 milliárd forintos keretösszege és ennek kimerülése után hajlandó-e az MNB majd emelni a keretet, Patai Mihály azt válaszolta: "nem tudjuk megítélni az étvágy sebességét, ráadásul a lakossági hitelek adminisztrációja hosszabb, de abban biztos vagyok, hogy amennyiben a keret kimerül, akkor a Monetáris Tanács jóváhagyja annak megemelését".
Minden kedvezett a külföldi behozatalnak. 
