Eredményes első félévet zárt az Erste Bank, 31,8 milliárd forintos adózott nyereséget ért el – hangzott el a pénzintézet idei első félévi eredményeit bemutató sajtótájékoztatóján. A pénzintézet működési bevételei – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – részben egyedi hatások miatt 2021 első hat hónapjában 24,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a nettó kamatbevételek 19, a díj- és jutalékbevételek pedig 17,8 százalékkal emelkedtek, míg a kereskedési és konverziós bevételek 25,5 százalékkal.
A működéssel kapcsolatos kiadások a bevételektől jóval elmaradó mértékben, 5,1 százalékkal nőttek egy év alatt, így a pénzintézet működési eredménye 45,5 százalékkal, 49,5 milliárd forintra emelkedett.
A költség/bevétel arány is nagyot javult éves összevetésben: június végére 44,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 52,9 százalékról. Ez azt tükrözi, hogy az Erste az egyik leghatékonyabb bank Magyarországon – mutatott rá Jelasity Radován, a hitelintézet elnök-vezérigazgatója.
Az ügyfélhitelek állománya június végén 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az új hitelek kihelyezése ugyanakkor lassult, 10,6 százalékkal maradt el 2020 első hat hónapjának teljesítményétől. A nem teljesítő ráta ugyanakkor a tavaly június végi 2,1-ről 2,9 százalékra nőtt.
A lakossági területen az új kihelyezések értéke megegyezik a tavalyival, az összetétele azonban lényegesen más. Akkor a babaváró hitel volt a húzóerő, az idén a jelzáloghitelezés felpattanása – mutatott rá Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A fogyasztás élénkülésével a személyi kölcsönök és az új hitelkártya-igénylések is nőttek és ez nem fékeződött nyáron sem. A mikro, kis- és középvállalkozások körében az új Széchenyi-kártya iránt is nagy volt a kereslet.
Ami a számokat illeti, az Erste Bank teljes lakossági hitelállománya 18 százalékkal nőtt a tavalyi első félévhez képest. A lakáspiac dinamikáját követő lakáshitelek folyósítása 34 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A személyi kölcsönök folyósítása meghaladta a tavalyi időarányos teljesítményt, a babaváró-kihelyezések azonban alulmúlták az előző évi hasonló időszakot. A kisvállalkozók esetében az új kihelyezés 66 százalékos növekedést mutat éves összehasonlításban.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt kiemelkedően, 19 százalékkal, 3965 milliárd forintra nőtt június végére, ezen belül a befektetések aránya 58 százalék volt. A továbbra is magas lakossági megtakarítási kedv és a kamatkörnyezet ugyanis egyre nagyobb arányban az értékpapír-befektetések felé tereli az ügyfeleket. Annyi a változás, hogy az új befektetésekben egyre nagyobb arányt képviselnek a kockázatosabbnak mondható értékpapír-osztályok. Jó hír azonban, hogy ezeken belül is a diverzifikált befektetési alapok teljesítménye javult – mondta el Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A vállalati üzletágban az új finanszírozás (hitel és kötvény) volumene 9 százalékkal bővült 2020 első félévéhez képest, míg az állomány stagnált. A kis- és középvállalkozásoknál (kkv) a hitelállomány egy év alatt 11 százalékkal gyarapodott, míg az új kihelyezés 23 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítményét köszönhetően annak, hogy a kkv-szegmensben az ügyfél-elégedettségi mutatóban továbbra is piacvezető az Erste.
A kereskedelmi célú ingatlanoknál az új hitelezés 66 százalékkal nőtt éves összevetésben, a hitelállomány azonban így is 12 százalékkal csökkent. A nagyvállalatok és önkormányzatok esetében az új hitelek volumene 89 százalékkal esett vissza, a hitelállomány egy év alatt 14 százalékkal csökkent. A bank aktívan vesz részt a Nemzeti Kötvényprogramban. Az Erste az idei első félévben négy jegyzést bonyolított összesen több mint 32 milliárd forint értékben – tette hozzá Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője.
Folyamatosan csökken a moratóriumban lévő ügyfelek aránya. Ez a lakossági jelzáloghiteleknél 24 százalék, 10 százalékponttal alacsonyabb a 2020 véginél, míg a személyi kölcsönnel adósoknál 35 százalék, ez 15 százalékponttal volt magasabb a tavaly év véginél. A vállalati hiteleknél még alacsonyabb, 10 százalékos ez az arány, ez pont a fele a 2020 véginek. Nem látjuk, hogy az ügyfelek jövedelmi helyzete romlott volna, sőt még javulás is megfigyelhető - osztotta meg tapasztalatait Harmati László.
A kormány a nemzeti kerekasztal-beszélgetés lezárulta után dönt a jelenleg 2021. szeptember 30-áig, minden ügyfél által elérhető moratórium sorsáról.
