Az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása – ezekkel magyarázta a Monetáris Tanács, hogy mint arról beszámoltunk, a júniusban megkezdett kamatemelési ciklust folytatva mai ülésén tovább szigorította a monetáris kondíciókat. Eszerint a jegybanki alapkamat szerdától 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelkedik.
A tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Legközelebb a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében döntenek a további kamatlépésekről – jelentette ki Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a mai döntést ismertető sajtótájékoztatóján.
Az MNB arra számít, hogy a fogyasztóiár-index ősszel a bázishatások következtében átmenetileg újra emelkedik (júliusban ez 4,6 százalék volt), így a drágulás üteme év végéig a jegybanki toleranciasáv felett (ez 4 százalék) felett alakul. Akár az 5 százalék feletti szintet is meghaladhatja – jelezte előre Virág, hozzátéve: novemberben újabb idei inflációs csúcsra számíthatunk. Jelenleg ez még a júniusi 5,3 százalékos szint. 2022 elején azonban az infláció újból a jegybanki toleranciasávba süllyedhet és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél, azaz 3 százalék körül stabilizálódhat.
A fogyasztóiár-index emelkedését az okozza, hogy a megnövekedett nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós növekedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva összességében felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak.
A kamatemelés mellett további két fontos döntést is hozott a Monetáris Tanács. Az egyik, hogy az állampapír-vásárlási programot fokozatosan, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe véve kivezetik. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban már nem jelöl ki a program keretében vásárolt teljes állományra vonatkozó felülvizsgálati korlátot, ehelyett a heti vásárlások célmennyiségét határozza meg.
Első lépésben már e héttől kezdődően heti 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra mérséklődnek az MNB állampapír-vásárlásai, úgy, hogy ettől az értéktől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. Ezt követően a Monetáris Tanács a negyedévek végén, először 2021 szeptemberében értékeli átfogóan az állampapír-vásárlási programot. Ennek keretében dönt a kivezetés következő lépéséről, és meghatározza a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.
Az MNB a rövidebb lejáratú állampapírok vásárlását fogja vissza először, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB a programot fokozatos kivezetés mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére.
A másik fontos döntésével ugyanakkor a Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal, 1550 milliárd forintra emelte. Ez az a program, amelyet az MNB azért indított el 2019 júliusában, hogy finanszírozási alternatívát nyújtson a hazai vállalatoknak. Méghozzá úgy, hogy az azok által kibocsátott, jellemzően évi 1-4 százalék közötti éves kamatozású és 6-10 éves lejáratú kötvényekből bizonyos feltételek megléte esetén akár 70 százalékot is megvásárol.
Kisebbfajta pánik Ázsiában. 
