Iparági adatok szerint a légitársaságok már a nyári turistaszezon végére és a negyedik járványhullámra készülhetnek – hívta fel a figyelmet ma reggeli hírlevelében az egyik hazai brókercég, a KBC Equitas. Több amerikai és európai társaság ugyanis csökkentette a szeptemberre vonatkozó kapacitásait. Ennek csak részben az az oka, hogy a nyári lakossági csúcsszezon lezárul, mely miatt a reptető cégek „békeidőben” is ritkítani szokták a járataikat. A másik ok azonban már a delta variáns terjedése miatt immár negyedszerre eljövő járványhullám, mivel az visszavetheti az üzleti utazásokat.
Talán a fertőzések újbóli fokozódásának is betudható, hogy sokan még gyorsan le akarják tudni a tervezett repülésüket. Ezt erősítik az USA közlekedési rendszerek védelmét szolgáló szervezetének (TSA) legfrissebb adatai, melyek szerint az amerikai utasforgalom 2020 márciusa óta mindössze egyszer, a július 4-ei héten látott csúcsára ért – igaz, még így is csak a 2019-es szint 80 százalékát érte el.
Ennél sokkal rosszabb arányról számolt be a Lufthansa a ma reggel közzétett második negyedéves gyorsjelentésében. A német cég menedzsmentje ugyanis azt jelezte előre, hogy idei kapacitásai csak a 2019-es 40 százalékát érik majd el. A harmadik hullám által legalább még egy hónapig terhelt április-június közötti időszakot a Lufthansa a piaci várakozásoknál jóval alacsonyabb, 3,21 milliárd eurós árbevétel mellett masszív, közel egymilliárd eurós adó és kamatfizetés előtti (EBIT) veszteséggel zárta.
A légiiparnál a vízi közlekedés rózsásabb képet mutat. Legalábbis ez rajzolódik ki a Royal Caribbean gyorsjelentéséből. Bár a hajóutakat szervező vállalat is az elemzők által jósoltnál jóval alacsonyabb, 50,9 millió dolláros forgalmat realizált a második negyedévben, menedzsmentje optimistán tekint a közeljövőre. Növekvő foglalásaik ugyanis a hajóutak iránti jelentős keresletet tükröznek, amelynek következtében a vállalat augusztus végére várható 60 százalékos kapacitása 2021 végéig 80 százalékig is felmehet. Mindazonáltal a Royal Caribbean gyorsjelentése nem győzhette meg a befektetőket, erre utal, hogy a részvény árfolyama 2,5 százalékot esett az adatok publikálását követően.
Itt nézheti meg, hogyan teljesítenek részvényei >>
Lemásolhatja a július végén az egy hónappal korábbival megegyező mértékű, 30 bázispontos kamatemelést végrehajtott Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a cseh jegybank – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. A prágai székhelyű monetáris hatóság ugyanis a délutáni kamatdöntő ülésen újabb 25 bázispontos szigorítást jelenthet be, amellyel irányadó rátája 0,75 százalékra emelkedhet.
Valószínűleg mondani sem kell, hogy a kiváltó ok is ugyanaz lehet, mint Magyarországon: az erősödő inflációs folyamatok. A gazdaság újraindulásával párhuzamosan ugyanis a pénzromlás a tavaszi hónapokban Csehországban is kilépett a jegybank toleranciasávjából (ott a magyarnál 1 százalékponttal alacsonyabb, 2 százalékos inflációs cél van érvényben, ugyanakkor az MNB-ével megegyező, 1-1 százalékpontos toleranciasávval). Az újabb kamatemelést valószínűsíti, hogy az előző, júniusi szigorítás óta három jegybankár is egyértelműen jelezte, a folytatás elengedhetetlen. Majd maga a jegybankelnök jelezte, hogy minden kamatdöntő ülésen el tud képzelni emelést, amelynek következtében az irányadó ráta az év végén 1-1,25 százalék lehetne – azaz nagyjából azon a szinten, ahol már most áll a magyar alapkamat.
Utóbbi két lépésben, 1,2 százalékra való megduplázódásának hatása egyébként kis spéttel kezdett érvényesülni. Az euróval szemben az MNB kamatdöntése után még napokkal később is a 360-as szinten álló forint e héten jelentősebbnek tekinthető erősödésbe kezdett, s csütörtök délelőtt már közelebb állt a 354-es egységhez, mint a 355-öshöz.
Fizetőeszközünk ugyanakkor a dollárral szemben is izmosodott, a lélektani határnak számító 300-as szint alá ment. Ez hozzájárulhatott a hazai üzemanyagárak péntektől érvényes csökkentéséhez, miután ily módon kevesebbet kell fizetni az importért.
Igaz, ez a hatás kisebb volt annál, mint amilyet a világpiaci kőolajárak esése kiváltott. Hiszen a hazai üzemanyagárak meghatározásánál irányadó északi-tengeri, Brent fajta jegyzése a 75 dollár feletti szintekről szerdáig 72 dollár környékére ment le, majd még lejjebb, csütörtök délelőtt már 70 dollár alá is benézett. Ez pedig azzal kecsegtet, hogy a Mol hétfőn további, jövő szerdától hatályos üzemanyagár-csökkenést jelenthet be.
A regionális energetikai multi részvényei egyébként folytatták a héten megkezdett szárnyalásukat, csütörtök délelőtt már a 2500 forintos szint fölé is kerültek. Ez azzal magyarázható, hogy a piaci várakozások szerint a Mol pazar második negyedéves teljesítményekről adhat számot a péntek hajnalban megjelenő gyorsjelentésében. E cég mellett a már kedden a befektetők által jól fogadott gyorsjelentést közzétett Richter papírjai húzták a héten újabb és újabb történelmi csúcsra a legnagyobb forgalmú és legnagyobb értékű hazai tőzsdei részvények árfolyammozgását tükröző index, a BUX-ot. Amely így már hajszálra van az 50 ezer pontos álomhatártól, már csak az a kérdés, a történelmi súlyú áttörés még ma megtörténik-e.
Kijev került a dróncsapások kereszttüzébe. 
